Jobb agyféltekés kreatív írás - RitArt Academy

Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: kreatív írás

Kreatív írás

Kreatív írás

Szerző:

Dátum: 2020-09-21

Kategória: kreatív írás

Sokan küszködnek azzal, hogy az általuk írt szövegeket száraznak titulálja a közönség, nem igazán olvassák őket végig, ennek függvényében pedig eladni sem sikerül velük a kívánt mértékben.

Olyanok is akadnak, akik a bennük szunnyadó író-tehetség kibontakozására várnak, de valahogy mindig csak várnak és várnak tovább, hiszen nem igazán sikerült még egyik íróképzéssel sem elérniük, hogy igazán szárnyalni tudjanak a tudásukkal és a tehetségükkel.

Bármelyik csoportba is tartozol, érdemes elolvasnod ezt a cikket.

Mi is az a kreatív írás?

A RitArt Academy-nél a kreatív írás fogalma elválaszthatatlan a jobb agyféltekés írás fogalmától. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a jobb agyféltekédre hagyatkozol, akkor élvezetes, olvasmányos, szabatos, sokkal kevésbé száraz, mégis érthető és követhető szövegeket fogsz írni. Ez pedig annak köszönhető, hogy amíg a bal agyfélteke a racionális gondolkodásért felelős, addig a jobb agyfélteke a művészetek, a kreativitás központja és a segítségével tudsz az úgynevezett flow-állapotba is kerülni.

Mikor érdemes részt venned a kreatív írás tanfolyamon?

A kreatív írás tanfolyam egy kedvező árú, a drága időből mindössze kettő napot igénylő lehetőség bárki számára, hogy felfedezze a benne szunnyadó tehetséget, ennek segítségével pedig megszépítse az élete bizonyos területeit, esetleg igényei szerint akár könyvírásba kezdjen vagy munkába álljon nálunk szövegíróként.

Kikapcsolódásként, önkiteljesítésként is ajánljuk tehát a tréninget, de csak akkor, ha hajlandó vagy tudomásul venni, hogy kemény munka zajlik a képzésen, ami akár fárasztó, kimerítő is lehet. Természetesen az eredmény azonban mindenért kárpótol, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy az életed meg fog változni, jó irányba.

Bele tudok-e kukkantani a képzésen is használatos kreatív írás feladatokba?

A kreatív írás tanfolyamon rengeteg gyakorlatias feladattal segítjük a fejlődésedet, illetve az alapkoncepció megértéséhez is szükséged lesz néhány egyszerű, úgynevezett agyintegráló feladat begyakorlására.

Ilyen feladatokat találsz az Írni bárki tud című könyvben is, illetve némi ízelítőt kaphatsz belőlük akkor is, ha feliratkozol az ingyenes hírlevelünkre. Emiatt is érdemes követni a blogunkat, hiszen folyamatosan osztunk meg cikkeket a feladatokról is, ilyeneket találsz például itt és itt.

Mindazonáltal semmi sem pótolhatja a személyes együttműködést, így továbbra is biztatni szeretnénk arra, hogy vegyél részt a tréningjeinken.

Indul-e kreatív írás tanfolyam 2020-ban?

A kreatív írás tanfolyamok 2019-ben hatalmas, osztatlan sikert arattak. Ezért a 2020-as évben sem állunk meg, így számos, különböző típusú jobb agyféltekés íróképzésen vehetsz részt a RitArt Academy jóvoltából.

Az Író születik nevű alapképzés időpontjait már ki is tűztük szeptember, október és november hónapokra, így érdemes megragadnod ezeket a lehetőségeket, ha már régóta kacérkodtál a jobb agyféltekés képzés elvégzésének gondolatával. Hiszen, sajnos a világban zajló nagyobb volumenű folyamatokat egyelőre még mi sem tudjuk kontrollálni. Szánd végre magadra azt a két napot, hogy új látásmódot nyerhess és akár a karriered is szárnyra kaphasson!

Az Író születik nevű képzésünkön túl pedig tervezzük a Mesevarázsló, a Történetmester és Az Üzleti Blog Workshop indítását is, így, ha inkább ezek a témák villanyoznak fel téged, akkor szintén azt ajánljuk, hogy foglald le a helyedet a képzések egyikén minél előbb!

Kiknek ajánljuk a kreatív írás könyvet?

A kreatív írás könyvként számon tartott mű címe: Írni bárki tud. Szerzője pedig természetesen nem más, mint A RitArt Academy alapító „anyja”, Vidi Rita.

A könyvet egyszerűen és gyorsan meg lehet rendelni az interneten. Így bárkinek ajánljuk, aki esetleg egy kis noszogatásra vágyik még azzal kapcsolatban, hogy elinduljon-e az íróképzésen, nem tudja kivárni a következő időpontot, esetleg éppen olyan életszakaszban van, hogy nehézkes számára a kimozdulás.

Mindössze egy szerény vacsora árából már te is rengeteget megtudhatsz a kreatív írásról és valószínűleg a kedved is megjön tőle az íróképzés elvégzéséhez.

Kreatív rajz és írás filctollal

A jobb agyféltekés rajztanfolyamok nem véletlenül örvendenek hasonló népszerűségnek, mint a jobb agyféltekés kreatív írás. Mindkettő egy kreatív tevékenység, amelyik új alapokra helyezhető a jobb agyféltekénk felszabadításával. A filctollal rajzolás és írás egy egészen újszerű lehetőség, amelyikről a későbbiekben még többet tudhattok meg, így érdemes figyelni bennünket.

Engedd te is szabadjára a benned szunnyadó tehetséget és tudj meg többet a kreatív írás tanfolyamok nyújtotta lehetőségekről! Kövess bennünket, olvasd el a könyvet, vegyél részt egy neked szimpatikus tréningen és tartozz a cseperedő írók csapatába!

kreatív írás, kreatív író

A kreatív író

Szerző:

Dátum: 2016-02-09

Kategória: Jobb agyfélteke, kreatív írás

kreatív írás, kreatív író

Kreatív írás

A kreatív írót az különbözteti meg kevésbé – vagy éppenséggel egyáltalán nem – kreatív társaitól, hogy képes menedzselni önmagát. Képes tervszerűen, mégis ihletetten, könnyedén, örömből dolgozni, és amikor betegség, fáradtság, más elfoglaltság miatt nem tud írni, vagy nem jól, akkor azt az átmeneti időszakot nem kiáltja ki hirtelen írói válságnak, és nem drámázik, hanem élvezi a pihenést, vagy kiteljesíti magát valamilyen más elfoglaltság által.

Íróból kreatív íróvá válni a jobb agyféltekénk segítségével a legkönnyebb. Az esetek többségében minden író, az írás közben – mivel az két agyféltekés tevékenység akkor is, ha nem akarjuk, vagy kimondottan akadályozzuk az integrálódást – válik kreatív íróvá.

Senkiről nem lehet eredmények nélkül megmondani, hogy jól ír-e vagy sem, mert lehet valaki zseni az írásban alapvetően, ha képtelen befejezni a műveit, vagy menedzselni a saját idejét, rendszeresen rávenni magát az írásra, vagy automatikusan ihletett állapotba kerülni az esetek többségében (ritkább esetben pedig hagyni egy kicsit a fenébe az írást!).

A kreativitás egy folyamat. Olyasvalami létrejöttének a folyamata, amiben az elejétől a végéig benne van a kezed, könyékig, sőt az egész karod is, de leginkább te magad, szőröstül-bőröstül.

Maga a tevékenység, az ún. kreatív tevékenység csak egy fura, módosult tudatállapot. Kreatív akkor leszel, amikor képes leszel pontot tenni a műved legvégére.

5 kreatív írásgyakorlat

Szerző:

Dátum: 2015-07-31

Kategória: Jobb agyfélteke, kreatív írás

Borongós időben, de a strandon napozva is jól jöhet egy kis játékos írásgyakorlat, mert nemcsak az íráskészséget fejleszti, hanem konkrétan a szürke állományt is.

Játékos kreatív írás feladatok, bárkinek, akinek van 5-10 perce:

  • Nézd meg a kedvenc híroldalad címlapját, és írj történetet az éppen aktuális vezércikk alapján! Haladó technika: kezdd a történetet a cikk első mondatával, és legyen a történeted utolsó mondata a cikk utolsó mondata!
  • Üss fel egy lexikont csukott szemmel, mutass még mindig csukott szemmel valahova az egyik oldalon belül, majd írj azzal a szócikkel történetet!
  • Menj a könyvespolcodhoz, vedd le a szemmagasságban lévő polcról a jobbról a 12. könyvet, nyisd ki a 73. oldalon, és keresd ki az 52. szót. Bármi is az, legyen ez a következő történeted központi szava – kulcsszava.
  • Leíró feladat: Írj le (fess le szavakkal) egy hétköznapi embert, aki éppen egy nem hétköznapi tettet hajt végre.
  • Írj le egy tájat egy sas szemszögéből, de úgy, hogy a sast nem említed!

Oszd meg velünk az írásodat a Kreatív Írás facebook oldalon, örömmel olvassuk majd!

https://www.facebook.com/kreativiras

Tördelési kisokos, lelkes amatőröknek

Szerző:

Dátum: 2015-05-16

Kategória: Könyv írás, kreatív írás

Megjegyzés ON: sokszor alakult már úgy életem során, hogy akaratomon kívül szakembereket döngöltem bele a sárba – illetve, hogy ők úgy érezték, ezt teszem velük. Azért, mert azt mondom, hogy egészen speciális feladatokat meg lehet oldani olcsón, saját kezűleg. Arra kérnék mindenkit, aki valaha is sértve érzi/érezte szakmai önérzetét azért, mert én a kezdő íróknak azt javaslom, hogy ha nincs pénzük szakembert megbízni, akkor próbálkozzanak meg a saját kivitelezéssel, az leginkább ne érezze önmagát sértve, mert igyekszem soha nem valami ELLEN, hanem valami/valaki ÉRDEKÉBEN tanácsokat, ötleteket, tippeket adni. Ha valaki ezt magára nézve sértőnek érzi, akkor a hiba az ő készülékében van. Megjegyzés OFF

Nem vagyok tördelőszerkesztő szakember, sosem kaptam ilyen képzést, és nem tudok a fattyúsorokról sem semmit – a nevük hangzatos, az tény -, de tördeltem már könyvet, magazint, iskolaújságot, és lehet, hogy tördelőszerkesztők visítva menekültek ki a világból a látványtól, ellenben az Olvasók semmilyen hibát nem vettek/vesznek észre.

Egy kezdő író debütáló írásművének megjelenése előtt általában létfontosságú kérdés, hogy mi mennyibe kerül…

  • Megírni nem olcsó, ezt tudjuk, hiszen hetek-hónapok munkája fekszik a könyv kéziratában, ez igen is pénzbe kerül, mert könnyedén forintosítható az írással eltöltött munkaórák, a kutatással, tervezéssel töltött munkaórák számát figyelembe véve.
  • A lektorálás, javítás, készre dolgozás sem rövid időszak, van, hogy több embert is be kell vonnunk ebbe a tevékenységbe, hetek telnek el, mire elkezd véglegessé válni a kézirat, ha megint csak a munkaórát vesszük alapul, iszonyú összeget tudnak kikerekedni. (Meg a szemünk is az összeg láttán.)
  • A tördelés szakmunka, de tegyük szívünkre a kezünket: reneszánszát éli a DIY, avagy a Do It Yourself! – Csináld magad! – mozgalom. Ha bútort, ékszert, tortát, játszóteret lehet csinálni saját kezűleg, akkor bizony tördelni is lehet/szabad/érdemes megpróbálni! Meg kell-e tanulni valamennyire ezt a szakmát, ha csinálni akarjuk? Igen, mint bármit, ha bele akarunk kezdeni. Mivel a tördelés elég drága is ráadásul, illetve a tördelőszerkesztők sem egyformák – van, aki konkrétan hibát tesz a kéziratba, természetesen nem szándékosan -, akkor érdemes egy picit kiképezni magunkat ebben, és megpróbálkozni vele saját berkeinkben. Feltéve: ha nem vagyunk digitális analfabéták. Aki még a szövegszerkesztőtől is fél, az ne fogjon bele, mert csak kínlódni fog!
  • A könyv digitális előállítása INGYENES. Soha ne fizess azért, mert valaki úgymond kiadja az elektronikus könyvedet. Sem tördelőszerkesztői, sem nyomdai előképzettség nem kell. Illetve lehet bármire százezreket költeni, de felesleges, mert ATTÓL NEM LESZ TÖBB OLVASÓD!
  • A könyv nyomtatása – és szerintem a borító tervezése, a grafikai munka ezen része – megkerülhetetlen költség, ezt nyomdagép és grafikusi véna nélkül tényleg nem tudod megcsinálni, tehát erre áldozni kell, de mint már sokszor elmondtam, itt sem százezrekről beszélünk! (Darabszám függő természetesen.)

Szóval, most, hogy ezeket tisztáztuk, álljon itt néhány tördelési és tipográfiai alapvetés, és néhány típushiba, amibe akkor is bele tud szaladni az író, ha egyébként profi tördelővel dolgoztat.

#1. alapvetés – Talpas vs. talpatlan

Az interneten talpatlan betűtípust használunk, nyomtatott formátumban viszont talpast. A legelterjedtebb talpatlan betűtípusok:

Calibri,

Arial,

Tahoma,

Verdana.

A leggyakrabban használt talpas betűtípus:

Times New Roman,

Book Antiqua,

Georgia.

Mit jelent az, hogy talpas a betűtípus? Azt jelenti, hogy a betűk alján kis kiszélesedés van, mintha pici talpakon „állnának a papíron”.

Nehezíti az olvasást, és rontja az olvasásélményt az, ha nyomtatott könyvbe talpatlan betűt teszünk a szövegtörzsbe, tehát a nettó tartalomba, a fő szövegbe.

Ez a megállapítás és javaslat fordítva is igaz: Interneten talpatlan betűtípust használunk, mert interneten nagyon megnehezíti az olvasást az, ha talpa van a betűknek. A nyomtatott könyvben egyféle támpontot ad a tekintetünknek a talp a betű alján, de a neten ez ellenkező hatást ér el: zavarja a szöveg értelmezését, mert úgy ha a talpas betű a neten, mintha alá lenne húzva a szöveg.

És ez rossz. Szakemberek mondják ezt, ha nekem nem hiszel, nézz körül más oldalakon is ez ügyben :).

E-könyv specialitás:  a digitális könyvolvasókra készített formátumokban is a talpas betűtípus a helyes választás alapvetően, de természetesen majd az Olvasó olyat állít be magának, amilyet szeretne (meg amilyet az olvasója enged).

#2. alapvetés – Betűméret

Főleg szakértői könyveknél látom azt, hogy akkora ló betűkkel vannak szedve – ráadásul talpatlan betűkkel, ójaj! -, ami nyilvánvalóan semmi mást nem szolgál, csak a dupla oldalszámot.

Az alapvető betűméretet úgy tudod megnézni, hogy beállítod például egy új dokumentumban egy bekezdésnyi szövegen a Times New Roman betűtípust 12-es mérettel, majd kinyomtatod, és megnézed, hogy szerinted az eléggé olvasható-e. Összevetheted ezt a nyomtatott pár sort egy nem tavaly készült könyv belső oldalaival, hanem mondjuk egy Rejtő Jenő, vagy egy Leslie L. Lawrence könyvvel. Ha hasonlatos azokkal, vagy icipicit nagyobb a betű, akkor jó nyomon jársz.

Ennél nagyobb betűméretet csak akkor válassz, ha éppen olvasni tanuló gyerekeknek írsz könyvet – erre nagyon jó új példám Fedor Ica nemrégiben megjelent Gomboszi című könyve -, vagy ha hatvanon felülieknek. Ha a célcsoportod leginkább a 16-59 éves korosztály, akkor maradj az alap betűtípusnál.

E-könyv specialitás: ugyanez a betűméret és betűtípus beállítás maradhat e-könyv formátumra is, majd az Olvasó beállítja magának a nagyobb vagy kisebb betűméretet, ahogy kedve tartja.

#3. alapvetés – Címek, címsorok

A címeknek és címsoroknak jól el kell különülniük a törzsszövegtől. A cím, vagy címsor eltérhet betűtípusban is, méretben meg pláne! A cím az általában a fejezetek elején van, a címsor pedig főleg a szövegben jelöl alfejezeteket, epizódokat, stb. (Csak, hogy egy nyelvet beszéljünk.)

Általában mindig a cím a legnagyobb betűméretű, aztán jön a sorban a címsor, majd az alap méret a törzsszöveg, és ennél kisebb lehet esetleg a lábrészben, megjegyzésként szereplő szöveg mérete.

Az, hogy a címet, címsort középre rendezed-e, vagy balra, vagy jobbra, az a te egyéni döntésed, de általánosságban kijelenthető, hogy a cím a legjobban középen működik, a címsorok pedig a legjobban balra zárva működnek.

E-könyv specialitás: ugyanez vonatkozik az e-könyvekre is.

#4. alapvetés – Szövegtagolás

A szöveget tagolni KELL, de csak ésszel! Az ömlesztett, egymásba folyó sorok csak a fanatikus olvasók számára jelentenek külön örömet olvasás közben, a többség számára viszont a kicsit szellősebb, néha egész sorokat kihagyó tördelés a leginkább olvasható. Ez az idők során csak lazulni tud majd, mert a netes tördelési megoldások miatt egyre inkább hozzászokunk a szellősséghez, az egy tömbben szereplő szövegtől pedig egyre inkább borzadni fogunk akkor is, ha azokban vannak a legjobb részek elrejtve :).

E-könyv specialitás: dettó ugyanez, néha nyomj entert :).

#5. alapvetés – A kötőjel nem egyenlő a gondolatjellel

Tördeléshez kicsit is értők örök vesszőparipája, hogy a kötőjelet nem illik összetéveszteni a gondolatjellel, ugyanakkor azt is olvastam, hogy a gondolatjelet más néven nagykötőjelnek is nevezik. Mivel, hogy a gondolatjel kb. kétszer olyan hosszú vonal, mint a kötőjel. A gondolatjel gondolatközlést jelez előre, a kötőjel meg összeköti, teszem azt a kötőjellel összekötött szavakat. (Micsoda vaslogikám van, érzed? :)). Természetesen ennél jóval összetettebb és színesebb a dolog.

De lássuk a különbséget:

Kötőjel –

Gondolatjel –

gondolatjel - kötőjel

Részletesen innen informálódhatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%B6t%C5%91jel

Hogyan hívjuk elő a gondolatjelet kötőjel helyett?

Minden szövegszerkesztőben más módon, de én sosem tudom megjegyezni, ezért azt szoktam csinálni, hogy beírom a keresőbe, hogy gondolatjel, kijön első találatnak a fenti link, és onnan átmásolom a  szövegbe.
Egyébként pedig többnyire kötőjelet használok, remélem a tördelők nem vetnek a mókusok elé ez miatt.

Ugyanis, egyetlen szövegszerkesztőben kb. 100 féle betűtípus van, és az egyikben a gondolatjel pont akkora, mint a másikban a kötőjel… Kifejezetten vájt szeműek veszik csak észre az anomáliát – pl. kezdő írók, akik rendszeresen küzdenek a gondolatjel előcsalogatásával. (Ebbe a mondatba is gondolatjel kellett volna!)

Vegyél elő egy régi könyvet, olvass bele a párbeszédekbe: a gondolatok előtt olykor akkora gondolatjel van, hogy már kifejezetten zavaró.

Nézzen ki jól, legyen értelmezhető például a párbeszédeknél, hogy azok párbeszédek, és ennyi kezdésnek elég. (Igen, akkor is azt mondom, ha most száz tördelőszerkesztő néz rám csúnyán.)

E-könyv specialitás: ugyanez vonatkozik e-könyvekre is.

Külön megjegyzés: ez a magyar piacra vonatkozik, vannak piacok, ahol pl. a párbeszédet nem jelölik gondolatjellel!

Típushibák, amik még profi keze közül is ki tudnak kerülni

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennék a hibák taglalásába, álljon itt egy lista, mik szoktak előfordulni tipikusan.

  • Túl sok dőlt betűs szöveg. – Hogy mi a túl sok? Az, ha minden oldalon van több sornyi ilyen szöveg. (Dőlt, vagy más néven Italian.)

 

  • Túl sok vastagított szöveg oldalanként. (Félkövér, vagy más néven bold.)

 

  • (Túl sok zárójel. Ez ugyan alapvetően az író szándéka, de a zárójeles gondolatokat érdemes beleszőni a szövegbe nem zárójelesként, és minden nem szükséges zárójelet ki lehet iktatni.)

 

  • Túl szellős   szöveg. Profi tördelők be tudják állítani a betűk egymástól való távolságát, egy Wordben, vagy OpenOffice-ban erre nincs lehetőség.

 

  • Túl nagy sortávolság. Az 1,15 lehet egy alap sortávolság felnőtt Olvasók számára, illetve indokolt esetben az 1.5-ös, de ne ordítson már a könyvről, hogy az oldalszámot akartuk monumentálisabbá tenni!

 

  • Zsúfolt a könyv eleje. A könyv elején hagyj helyet a dedikálásnak, mert bár feleslegesnek tűnik két olyan oldal, ahol csak a neved és a könyv címe van, de hidd el, praktikus! Ezek után természetesen azonnal jöhet a lényegi tartalom, mellébeszélések nélkül. A tartalomjegyzék nyugodtan kerülhet a könyv végére!

 

  • A szakaszok, bekezdések között több sornyi üres rész. Egyértelműen a duzzasztás a célja, először még nem feltűnő, de a huszadiknál már morcos lesz az Olvasó.

Ha valamit kihagytam – amit akár gyakorló íróként, akár Olvasóként észrevettetek már máshol, másnál, vagy saját magatokon -, nyugodtan írjátok meg a hozzászólások között, frissítem vele a cikket!

Vidi Rita

Kinek és mikor mutassuk meg publikálás előtt álló írásainkat?

Szerző:

Dátum: 2015-05-12

Kategória: Jobb agyfélteke

Mostanában minden Író születik-en felmerül a konkrét kérdés:

– Publikálás, kiadás előtt kinek és mikor mutassuk meg az írásainkat ellenőrzés céljából, vagy visszajelzés kérése okán.

Mielőtt válaszolnék, beszéljünk róla, hogy mi az elterjedt, tehát mi a szokásjog a kezdő és olykor a haladó írók esetében is.

Általában az írók, írói munkásságuk hajnalán abból indulnak ki, hogy a több szem többet lát, tehát érdemes minél többeknek megmutatni az írásunkat, és visszajelzéseket kérni róla, mielőtt még a nagybetűs Olvasók elé tárnánk művünket.

Igen ám, de ha feltételezzük, hogy ez a kiindulási pont helyes is egyben, akkor ha végiggondoljuk, hogy éppen most értünk a 600 oldalas regényünk végére, és most fogjuk elküldeni 6-8 barátunknak olvasásra-ellenőrzésre-visszajelzésre, akkor ha egy barátunk csak 3-4 általa hibának, vagy javítandó anomáliának kinevezett „apróságra” hívja fel a figyelmünket, akkor az összességében 6-8 féle szempont szerinti, 18-32, egymásnak olykor teljességgel ellentmondó észrevételünk lesz.

Író legyen a talpán, aki ezzel szembesülve nem adja fel örökre az írást…

Ugyanis, ha sorban megyünk, akkor az egyes módosítások már hatással lehetnek a kézirat későbbi részein rámutatott hibákra is, így aztán gyakorlatilag újra kell írni az egészet, és újra kell értelmezni az eredeti észrevételeket is, és amikor készen vagyunk az átírással, akkor még egyszer észrevételezni kellene, de akkor meg már egy örökös időhurokba kerülünk, és sosem lesz vége a hibák javítgatásának.

Ezért előrelátó írók azt csinálják, hogy szakaszonként küldik el nyitott lelkű ismerőseiknek a szöveget, folyamatosan igazodva az észrevételeikhez…

Bennem ilyenkor mindig megszólal a kisördög: már elnézést, de ki az ÍRÓ? Te, vagy az ismerősök?

Vigyázat, dogmagyilkosság következik:

Azt gondolom, hogy SENKINEK nem kell megmutatnunk a kéziratunkat az írás folyamata alatt.

Első undok indok:

Ugyanis még a legkedvesebb és legempatikusabb segítőnk is bele fog gázolni a lelkünkbe – mert ugyebár mit tudhatja rajtunk kívül bárki is azt, hogy HOVA tart a történet, és mik a terveink?

Ugye, hogy nem mész át rendszeresen a szomszédhoz, és nem kérdezed meg arról, hogy mi a véleménye az életedről, és ő hogyan csinálná másképp, és szerinte mit hibáztál? Így az írásaid sem kell folyamatos külső kontroll alá helyezned, mert akkor nem író vagy, hanem szerkesztő. Mások ötleteinek, meglátásainak, értékrendjének egy írásba szerkesztője.

Második undok indok:

Minden írásnak és könyvnek van egy úgynevezett célközönsége, vagy más néven célpiaca. Ha te piros Ferrarira vágysz, és kapsz tőlem egyet, úgy fogsz örülni, mint életedben még soha.
De ha te egy fekete Corvette-re vágysz, akkor hiába adok neked piros Ferrarit, bár értékelni fogod az igyekezetemet, de arra fogsz gondolni: a fene, hát tudhatná ez a Rita, hogy nekem a Corvette az álmom!

Ugyanez van a könyveknél is: ha te a zombis regényeket szereted, akkor tizedannyira sem fogsz örülni egy vámpíros sztorinak, mint amennyire a zombisnak örülnél. Pedig könyv-könyv. Kocsi-kocsi.

Mégsem lehet azt csinálni, hogy annak, aki nem vágyik rá, olyat adunk, amit mi jónak gondolunk, merthogy egykutya… Hát nem az!
(Kutyás példát is tudnék, de érted már, ugye?)

Amikor megkéred a barátaidat, ismerőseidet, kollégáidat, hogy ugyan, legyenek már oly’ jók, olvassák végig a könyved elkészült részeit, akkor azt csinálod, hogy NEM A CÉLKÖZÖNSÉGEDNEK mutatod meg a készülő – vagy elkészült – művet, hanem teljességgel kívülállóknak.

Ha a célközönségednek mutatnád meg, ők értékelnék.

Ha nem a célközönségednek mutatod meg, hanem ismerősöknek/rokonoknak/barátoknak, akkor ők nem tudják úgy értékelni, mint azok, akiknek SZÓL, viszont vissza akarnak jelezni, hiszen vállalták a feladatot, ezért milyen út marad számukra? Az úgynevezett, de ezerszer elátkozott: KONSTRUKTÍV KRITIKA.

Amivel tönkre teszik a te munkádat, elveszik a kedvedet, rombolják azokat a tiszta energiákat, amiket te a munkára, az írásra fordítottál.

Most komolyan… kell ez neked?

„Jó, de akkor kinek mutassam meg?”

Pofon egyszerű: azonnal az OLVASÓKNAK!
Azoknak, akik nemcsak szívesen olvassák, de szívesen meg is VENNÉK az írásodat!

Hogyan lehet ezt kivitelezni?
Egyszerűbben, mint gondolnád: indíts blogot, és időről-időre tölts fel részeket a készülő műből, és kérd ki az Olvasók véleményét.

Hogyan lehet gyorsan eljutni az Olvasókhoz?

Facebook – azonnal szükséged van egy rajongói oldalra is, mert bár az ismerőseiddel is megoszthatnád az írásodat, de akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad: olyanok olvassák, akik igazából nem az Olvasóid, hanem „csak” az ismerőseid. A két nagy halmaznak – majd meglátod, ha kipróbáltad – nagyon kicsi a közös metszete, ezért nem az  ismerősökből kell kiindulni elsődlegesen. Ha mégis véleményeznék, akkor – akár pozitív, akár negatív – kezeld helyükön ezeket. Majd igazából annak a véleménynek, visszajelzésnek, észrevételnek kell hinni, amiket azok írnak, akik személyesen nem ismernek téged!

Mikor érdemes ebbe belevágni?

Hát vajon mikor van a legalkalmasabb idő a fa ültetésére?

.

.

.

25 évvel ezelőtt!

Tehát a „mikor érdemes ebbe belevágni kérdést” inkább nem is kellene feltenni és molyolni rajta, hanem rögtön mehetsz blogot indítani, vele összekötni gyorsan egy Facebook rajongói oldalt is.

A többi feladat majd utána jön, de ezek olcsó, gyors, hatékony első lépések! (Következő kérdések: jó, de honnan szerezzek sok látogatót, jó, de hogyan adjam ki a könyvet, jó, de hogyan adjam el a könyvet, hogyan adjak el SOK könyvet, stb., ezekre a Marketing- és Webszövegírás tréningen szoktunk kitérni részletesen>>.)

Ha még nem írsz, akkor az Író születik való neked>>

Ha már írsz, de az Olvasókhoz való eljutás a gondod, akkor a Marketing- és Webszövegírás való neked>>

Sok ember ír az asztalfióknak, és van is benne logika, ahogy a fentiekből látszik, hogy miért oda… Csak az a lényeg, hogy ne porladjon ott a fiókban az írás, hanem tegyük ki az Olvasók elé, és döntsenek ők, hogy mit szeretnének olvasni! Ez ma, az Internet korában 5 perc alatt elérhető!

Kérdés: mit csinálsz a következő 5 percben?

Blogot indítani a blogger.com-on érdemes – mert ez össze van kötve a Google fiókkal, nem kell külön regisztrálni, a Facebook oldal indításához pedig ide érdemes ellátogatni: https://www.facebook.com/pages/create/?ref_type=pages_you_admin

Vidi Rita

Ui.: Jobb agyféltekés íróknak pláne nem javasolt bal agyféltekés, hozzá nem értő, nem célközönségbe tartozó embertársaik kritikáját komolyan venni!

Jobb agyféltekés szavazás

Szerző:

Dátum: 2015-04-13

Kategória: Jobb agyfélteke

Annyira besűrűsödtek az események, hogy lassan már minden fél órámat be kell osztanom, és most ott állok egy választás előtt, és rájöttem, hogy nem is nekem kell döntenem, hanem NEKTEK!

A közeljövőben, pár hét eltéréssel két új tréninget is bevezetünk.

Az egyik még mindig a jobb agyféltekés írással lesz kapcsolatos, de már nem az alapoktól indul, mint az Író születik, hanem gyakorlatilag Mesterkurzus lesz azok számára, akik már nagy tapasztalattal bírnak az írás terén, és leginkább a mesterfogásokat szeretnék elsajátítani, begyakorolni. A Mesterkurzuson a regény és könyvírás lesz a téma. (2 napos lesz, mint ahogy azt nálunk már megszokhattátok.)

A másik új képzésünk pedig a maximálisan jobb agyféltekés kreativitásfejlesztés lesz, kiscsoportos, szintén két napos, nagyon intenzív formában. Leginkább azoknak szól majd, akik az életük minden terén turbófokozatba akarnak kapcsolni, és tudják már előre, hogy ehhez új eszközökre és megoldási sémákra van szükségük.

De most akkor melyik legyen ELŐBB?

Melyik képzést vezessük be szerintetek előbb?
A Jobb Agyféltekés Kreatív Írás Mesterkurzust? Vagy a Jobb Agyféltekés Kreativitásfejlesztést?

Arra kérlek benneteket, hogy szavazzatok, a véleményetek fontos számunkra!
Szavazni 2015. április 17-e, péntek éjfélig lehet, legalábbis ezeket a szavazatokat vesszük figyelembe!

A szavazók között mindkét képzésünkre 1-1 belépőjegyet sorsolunk ki! (Ezért kérlek a neved és az email címed add meg az alábbi űrlapon!)

Tehát akkor szerinted melyik legyen előbb? Mesterkurzus íróknak, vagy Kreativitásfejlesztés sikerorientáltaknak? Melyiket szeretnéd előbb?

 

A leggyakoribb hibák az írásban

Szerző:

Dátum: 2015-03-29

Kategória: Írás, Jobb agyfélteke

Avagy: írói hibák, de ezeket a lektorálás során könnyű kiiktatni

Te is biztosan ismered azt a mondást, hogy „csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit”. Hát, ez igaz az írókra is. Az az író, akinek hibátlan a munkája, az gyakorlatilag egy betűt sem írt le…

Mindenki, aki tesz valamit, cselekszik, az kisebb-nagyobb hibákat is vét a munkája során, de ezért nem kell magunkat ostoroznunk!

A hibáinkból tanulni is tudunk, DE nem az írás átszellemült folyamatában kell a hibákra ügyelnünk, hanem UTÁNA, az utómunkálatok, a lektorálás, a korrektúra során.

Milyen tipikus hibákat szoktunk elkövetni írás közben?

  • Szóismétlés – egy átlagember aktív szókincse 3000-5000 szó közé tehető, míg egy íróé elérheti a 15-20ezret is, mégis gyakran előfordul velünk, hogy ismételjük a szavakat, mert csak. Nincs író a Földön, aki a szóismétlés bűnébe akarna esni, de megesik. Azért, mert az írás flow-állapota közben nem az lebeg lelki szemeink előtt, hogy vajon mennyire tökéletes nyelvtanilag a szöveg, hanem inkább a sztorit látjuk magunk előtt. A szóismétlést már az első visszaolvasás során könnyen javíthatjuk, a végső utómunkálat közben pedig még tovább cifrázhatjuk. Nem kell rápörögni írás közben, mindenkivel megesik, aki ír!
  • E/1 és E/3 összekeveredése szövegen belül, illetve a nem megfelelő perspektíva megválasztása – mostanság nagy divat egyes szám első személyben írni – lásd Szürke 50 árnyalata és a skandináv krimik között is találsz képviselőket ebből az irányzatból -, és van piaca is, de sokkal magasabb színvonalú az egyes szám harmadik személyben – róla, valakiről – írt történet. Azért, mert ezzel az Olvasó egy lépés közelségből szemlélheti a történteket, és kedvére belehelyezkedhet bármelyik szereplő nézőpontjába. Ha kizárólag egy személyből – rólam, én – mutatjuk a dolgokat, akkor csorbítjuk az Olvasó szabadságát, tele lesz a sztorink belső monológgal, folyamatos gondolkodással, következtetéseink erőltetésével, sőt, jóformán csak ebből fog állni a mű. Ez bárkinek megy, ezt a szintet könnyű megugrani, de csak kevesen tudják mesteri szinten művelni. Nagy kedvencem, Lőrincz L. László tévedhetetlen ebben a megoldásban, de azt a színvonalat, amit ő képvisel, csak kevesen tudják elérni E/1-el.
  • Össze-vissza ugrálás a szereplőkben, vagy a nézőpontjaik között (akár egy mondaton belül is). Az egyik bekezdésben még az anya fejében vagyunk, másikban meg már a csemetéjében, mikor egy hétköznapinak tűnő délutánon a játszótérre ballagnak, hogy aztán ott valami rendkívüli történjen velük. Ez a hiba az E/3 perspektívánál fordul elő: hogy íróként a teljesség igényével mutassuk meg a szituáció legapróbb részleteit is, ide-oda fickándozunk a különböző szereplők nézőpontjai között. Ahhoz, hogy ezt nagymesteri szinten tudjuk csinálni, ahhoz az úgynevezett omnipotens nézőpont begyakorlása kell, aki egy mindenkiről mindent tudó narrátor, és ebben az esetben lehet ide-oda cikázni (mint például a Született feleségek sorozatnál Mary Alice Young, vagy Conan Doyle Sherlock Holmes könyveiben Doktor Watson). Ha bele akarsz helyezkedni a szereplőkbe, akkor viszont nem lehet túl sokat variálni fejezeten belül, pláne nem epizódon belül.
  • Jelen idő-múlt idő eltévesztése – Tapasztalatom szerint íróként ezt a hibát legnehezebb észrevennünk saját munkáinkon. Általában az írás nagy arányban hibátlan az idősíkot tekintve, de mindig belekeveredik a másik verzió. Ha múlt időben írsz, és belecsúszik egy-egy jelen idejű mondat – nem nyelvtanilag szükséges jelen időre gondolok, mint például a VAN szó használatára, hanem a ragozásra -, az alig észrevehető. Ha a jelen időbe keveredik bele egy-egy múlt idejű szakasz, akkor viszont az nagyon feltűnő. A szöveget olvastasd át legalább egy valakivel még saját magadon kívül (majd a legvégén, a kiadás előtt), mert te nem biztos, hogy észre fogod venni a saját szövegedben ezt a hibát.
  • Nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet – alany-állítmány-tárgy-határozók magyartanárok által nem támogatott sorrendben való konzekvens használata, amely ugyan nagyon hasonlíthat a beszélt nyelvhez, de írásba öntve döcögőssé, göröngyössé teheti az élményt az Olvasó számára. Nem pártolom a magyar helyesírási kéziszótár fejből való idézgetését írás közben, de néha nem árt fellapozni tankönyveket arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Engedmény: dialógusokban nem kötelező a nyelvtan szabályaihoz ragaszkodni, hiszen ha a beszélt nyelvet akarjuk visszaadni, akkor egyenesen kötelező magyartalanul írni, mert nincs ember a Földön, aki irodalmi nyelven beszélne a valóságban!

Univerzális tipp: a hibákat sokkal könnyebb észre venni, ha az első átnézésnél HANGOSAN is felolvasod magadnak a szöveget. Kiderül, hogy van-e szóismétlés, akarja-e az agyad automatikusan „átírni” a felolvasandó szakaszt, stimmel-e perspektíva, tökéletes-e az idősík, és nyelvtanilag vannak-e problémák.

A helyesírási hibák más kategóriába tartoznak. Az író, bár mesterien bánik a szavakkal, biztosan nem tökéletes helyesíró. Az állandó helyesírási önellenőrzés akadályozza a kreatív folyamatokat, mert a helyesírás bal agyféltekés, a kreativitás, az alkotás, valaminek a létrehozása, az pedig jobb agyféltekés.

A helyesírás ellenőrzése, javítása a végső utómunkálatok közé tartozik, csodálatos hozzá a BAL agyfélteke.

Nos, mennyi hibát találtál ebben a szövegben? 😉

Szeretnéd élesben is begyakorolni az írószakmát?

Jobb agyféltekés kreatív írás képzés – Író Születik>>

Vidi Rita

Már annyi minden jót megírtak előttem, hogyan rúghatnék én labdába?

Szerző:

Dátum: 2015-02-15

Kategória: Írás, Jobb agyfélteke

Olvastad Bram Stoker eredeti Drakula-történetét, minden vámpírtörténetek elődjét és alapját? Tudod mikor jelent meg először? Most kapaszkodj: a 19. században, pontosabban 1897. május 26-án, tehát közel 130 éve!

Azóta hány vámpíros történet látott napvilágot? Több száz? Ezer?
Hány lett ebből sikeres? Több száz? Ezer?

Azok, akik Bram Stoker történetében találkoztak először vámpírral, sőt, A Vámpírral, Drakulával, egyetértenek abban, hogy az eredetit szinte lehetetlen felülmúlni. Mégis sikerült már sokaknak!

Nem azért, mert az eredeti – ami minden bizonnyal eleve táplálkozott valamilyen legendából vagy alapsztoriból – nem volt tökéletes, vagy nem elégítette ki az olvasóközönség étvágyát. Hanem azért, mert az olvasás, és a bizonyos történetek felé irányultság igazából egy folyamatos igényt teremt az újabb és újabb történetekre az Olvasóban. De nem ugyanolyanokra, hanem mindig kicsit másabbakra. Vagy nagyon másabbakra.

Itt volt például az Alkonyat-trilógia, ami nemcsak modern környezetbe helyezte a vámpíros alapsztorit, de jócskán meg is csavarta a karakterek egyediségével a szituációkat, illetve a szerelmi-szenvedés-háromszöggel olyanokat is bevonzott, akiket addig nem érdekeltek sem a vámpírok, sem a vérfarkasok. Természetesen az Alkonyat olvastán rengeteg vámpírrajongó pfújolt hangosan, de annak is csak az lett az eredménye, hogy nemcsak a régi klasszikusokhoz nyúltak vissza vigasztalásért, hanem újabbra, az ő szemszögükből és értékrendjük alapján nézve JOBBAT kívántak, kívánnak.

Sok (minden) kezdő író – és némely tapasztaltabbak is, és nemcsak az írók, hanem úgy egyébként mindenki, aki valamilyen formában alkotó-teremtő tevékenységet végez, pl. vállalkozik – fél attól, hogy nem tudja majd megütni a nagy elődök mércéjét, illetve attól, hogy a hatalmas palettán neki már nem jut tiszta folt, ahol megvethetné történeteivel, könyveivel a lábát.

De ettől nem kell félni!
Én például imádom a nyomozós sztorikat – olyannyira, hogy írok is egyet 😉 –, a rejtélyeket, a titkokat, de hiába olvasok el bármennyi olyan történetet, amiben van nyomozás, titok, rejtély, gyilkosság, sosem elég belőlük. Ha nincs új, amit olvashatnék, akkor sorra olvasom a régieket. Ha azokat már kívülről fújom, akkor visszamegyek a nagyon régiekhez (pl. H. G. Wells-hez). Aztán jön valami új, azt olvasom. Aztán mindig kiderül, hogy egy örök körforgásban vannak a könyveim körülöttem/bennem.

Évtizedeken keresztül rajongója voltam a Leslie L. Lawrence könyveknek, és még most is az vagyok, de most már sok minden mást is olvasok. A legelső, nem kifejezetten gyerekeknek íródott könyv, amit elolvastam, az Karl May Winnetou könyveinek egyik legismertebb kötete, az Old Shatterhand volt, olyan 9-10 éves koromban. Még emlékszem, milyen élmény volt olvasni, benne élni a történetben, és emlékszem arra is, hogy a szomszéd gyerekekkel indiánost játszva mindig én voltam Joe, a cowboy, és úgy képzeltem olyankor, hogy igazából én Old Shatterhand vagyok, de hát akkor még szerény is voltam ezt bevallani ;).
Bár felnőttem, sőt, negyven év is eltelt azóta, attól függetlenül még mindig ugyanúgy benne tudok élni történetekben. Sok félében. Mindenfélében.

Azt gondolom, hogy egy feltörekvő írónak – vagy bárki alkotónak – azt kell mindig szem előtt tartania, hogy minőséget kell adni az Olvasóknak. Olyasmit, ami után csettintenek, és úgy teszik el a könyvespolcra, vagy a kedvenc digitális könyveik mappájába, hogy azt gondolják: ezt megérte megvenni. A minőség az egy nagyon szubjektív fogalom, és időről-időre változik, fejlődik a minőségi elvárás. Véleményem szerint érdemes a felső minőségkategóriát célozni az írásunkkal, és akkor még akár a nagy elődök is tanulhatnak tőlünk – ha még élnek.

Kiknek írsz és ők vajon mire vágynak?

Ahhoz, hogy sose kelljen amatőrebbnek tartanod magad az írói úton előtted járóknál, ahhoz két dolgot kell nagyon pontosan tudnod:

  • Kiknek írsz? – Hogyan lehetne jó alaposan leírni a célcsoportodat? Nők? Férfiak? Hány évesek? Milyen a társadalmi státuszuk? Milyen szubkultúra tagjai pillanatnyilag? Mit lehet tudni az értékrendjükről? Hol laknak? Hogyan élnek? Mivel töltik a szabadidejüket? – Természetesen ezeket a legnehezebb még akkor feltérképezni, amikor még egyetlen árva Olvasónk sincs, de amikor megosztod a Facebookon az egyik legfrissebb novelládat, akkor nagyon pontosan láthatod, hogy kik azok, akiknek tetszik, kik azok, akik hozzászólnak, kik azok, akik akkor sem reagálnak, ha direkt az orruk alá dugod (na, ők nem a célcsoportod).
    Nagyon fontos kiemelnem, hogy azok, akik fikáznak, beszólnak és kritizálnak, azok NEM a célcsoportod. Sosem fognak vásárolni, tehát az ő igényeikkel nem is kell foglalkozni. Rosszakarók és irigyek minden szinten előfordulhatnak, bár a kezdő íróknál eleinte csak az ismerősök irányából érkező lesajnáló mosoly a jellemző, aminek jelentése: Ugyan már, te tényleg azt képzeled, hogy valaha is író lehetsz? De ez nemcsak az íróknak szól, hanem mindenkinek, aki valami olyasmibe kezd, amiről a környezetének csak sztereotípiái vannak.
  • Mire vágynak? – Rengeteg mindenre vágyunk mi emberek, de azért a könyvek tekintetében az ízlésünk egyénenként jellegzetes, más szóval: egyéni. Én például nem szeretem azokat a könyveket, amikben a nyelvi bravúr túltengése a jellemző. A karakterek kidolgozottságát és a jellemfejlődést fontosnak tartom, de nem minden esetben, mert van, amikor csak a sztori érdekel. Világ életemben Depeche Mode rajongó voltam, és bár az első évek után volt egy elég nagy stílusváltásuk, de azóta NEM. A DM DM maradt az elmúlt kisemakaromszámolni hány évben, én meg ez miatt örökös rajongójuk. Olvasóként is azt tapasztalom magamon, hogy nagyon megnyugtató, ha Lőrincz L. László továbbra is Lőrincz L. László marad, és J. K. Rowling is önmaga.
    A stílusodon folyamatosan csiszolni fog az idő és a sok-sok olvasói visszajelzés, de arra most megesküszöm neked, hogy az Olvasóid arra vágynak, hogy amikor a te írásaiddal akarják boldogítani magukat, akkor azt kapják, amit tőled már megszoktak. Amikor McDonalds-ba mész, akkor mindig ugyanazt várod, és ugyanazt kapod. Ez a világszerte elterjedt cégek sikerének titka. Önmagadhoz csak akkor tudsz majd mindig visszatérni – kisebb kitérők és nagyobb kanyarok után -, ha mindig is önmagad voltál, és tudtad is magadról, hogy ki vagy, mi vagy, hogyan írsz. A hogyanban nem lehet akkora variancia, mint a MIT-ben. A történetszövés, a karakterábrázolás, a műfaj, a trükkös, egyedi megoldások tárháza végtelen az író számára, de ÖNMAGA variálása kb. tilos.

Az Író születik tréningeken azt tapasztaljuk, hogy minden résztvevőnek megvan a saját maga stílusa, és mindenkiben megvan a jobbra való törekvés igénye. Ez néha átcsap MÁSRA való törekvési igénybe, de mint tréner, ezt mindig próbálom kioltani, feltéve, ha szóba kerül.

Rendszeres siráma a gyönyörű körmondatokkal író, meseszerű új világot teremtő írópalántáktól, hogy szeretnének sokkal racionálisabban, tömörebben fogalmazni.

Aztán ott a másik véglet, a racionális, hihetetlenül ütős, rövid mondatokkal dolgozó íróifjoncok részéről az az igény, hogy kilométeres körmondatokban szeretnének fogalmazni, de hát nem megy.

A legviccesebb az, amikor egymást irigylik az egymással szemben ülők a másik stílusáért, és ilyenkor bizonyosodik be az, hogy igen, van kereslet a különböző stílusokra, bár ezt a bizonyosságot a pályával még épp csak ismerkedő írócsimoták még nem érzékelhetik.

Lehet, hogy most még te sem fogadod el a szavaimat, de nem is kell.
Majd 4-5 év múlva, sok-sok oldalnyi, néhány könyvnyi írói tapasztalat múltán gyere ide vissza, és írd meg, hogy már tudod, hogy igazam volt ;).

Légy önmagad, és alkoss magas minőségen, és az Olvasóid szeretni fognak. Téged! Mint ahogy sok más írót is.

Író Születik képzés, most már online is>>

Vidi Rita

Szokásos írói kétségek

Szerző:

Dátum: 2015-01-10

Kategória: Jobb agyfélteke

Az íróknak legalább annyi kérdésük és kétségük van a saját tevékenységükkel kapcsolatban, mint bármilyen más szakma felelős művelőinek. Szokásos kérdések, kétségek, amikre habitustól és lelkiállapottól függően mindig más árnyalatú a válasz, de azért a lényeg állandó:

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

  • Biztosan jó az, amit írok? – Hadd döntse el az Olvasó, ne te agyalj ezen! Ha máshova nem is, publikáld ki a Facebookra, és nézd meg, hogyan reagálnak az ismerőseid. Most borítékolom: tetszeni fog nekik. Ezek után bátran indíthatsz blogot, ahova már nemcsak az ismerőseid fognak járni olvasni, hanem vadidegenek is, és örülni fognak, hogy megajándékozod őket az olvasás élményével. A jó egy szubjektív fogalom, de sose magadból indulj ki, hanem építkezz a valódi visszajelzésekre!
  • Érdekel ez egyáltalán valakit rajtam kívül? – Igen! Téged mennyi minden érdekel egy átlagos napodon? Ha össze akarnád számolni, hogy hány dolog kelti fel a figyelmedet, hány témában tudnál elmélyülni pillanatok alatt, hány csodára nyitod rá a szemed nap, mint nap, akkor te magad is megdöbbennél, mennyire színes az érdeklődési köröd. Bármiről is írsz, van közönsége, még akkor is, ha írás közben fogalmad sincs, hogyan lehet őket elérni. Ez ne írás közben legyen gondod, hanem előtte és utána. Előtte gondold át egy picit, hogy kiknek írsz? Ki a célcsoportod? Hány évesek? Mi foglalkoztatja őket a leginkább? Ha ezekre a kérdésekre akár csak kósza gondolatnyi válaszaid vannak, akkor biztos lehetsz benne, hogy sok-sok embert érdekel az, amit írsz.
  • Oké, írok, de hogy fogok eljutni az Olvasókhoz? – Az előző gondolatsor folytatása ugyebár, ami a legrosszabb esetben magát az írást akadályozhatja meg, elvégre, ha tudjuk, hogy nem tudjuk eljuttatni az írást az Olvasókhoz, akkor minek is írni? Ma, az Internet szédítő világában mi sem egyszerűbb, mint eljutni az Olvasókhoz. Regisztrálj egy blogot mondjuk a blog.hu-n, vagy a blogspot.hu-n, és máris ott a felület, ahol megtalálhatnak! Hogy nagy tömegben hogyan fognak megtalálni? Az a marketing feladata, de ugye te is belátod, hogy amíg egy ember sem talál meg, addig felesleges azon görcsölni, hogy százezeregy ember hogyan fog?
  • Író születik tréning Budapesten>>
    Író születik tréning vidéki helyszín>>
    Marketing- és Webszövegírás>>
    ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>
  • Mit fognak szólni az ismerőseim, ha megtudják, hogy írásra adtam a fejem? – Az a tapasztalatunk, hogy az ismerősök először hatalmasra nyílt szemekkel csodálkoznak az írói törekvéseken, majd pedig őszintén örülnek, végül teljesen hétköznapi dolognak tekintik, mintha a világ kezdete óta ez az életük és az életed része lenne. Lehet, hogy lesznek egy páran, akik kishitűként vagy tapasztalatlanként azt fogják gondolni, hogy „á, ezzel csak az idődet pazarlod”, de hát ők nem járnak ide olvasni, úgyhogy természetes, ha ez megfordul a fejükben. Annak idején már akkor UFO-nak néztek, ha azt mondtam, hogy vállalkozom. Nálunk valahogy nem divat, sem nem szokás mások törekvéseinek alapvetően örülni. Mutassunk példát!
  • Eleget írok? – Amikor írók találkoznak egymással, akkor gyakran előkerül témaként, hogy ki mennyit és mikor, és milyen időtartamban szokott írni. Meg még az is, hogy hol és milyen körülmények között. Szerintem attól író az író, hogy ír, és hogy ezt minden nap órákon keresztül műveled, vagy hetente csak maximum fél órát, az teljességgel mindegy, a hangsúly azon van, hogy ez egy céltudatos tevékenység legyen, még csak rendszeresség sem kell hozzá. Az, hogy eleget írsz-e – mennyiségben és időtartamban -, az attól függ, mi a célod. Könyvet nehéz úgy megírni, hogy havonta egyszer vetődsz össze a betűkkel, illetve nem nehéz, hanem hosszadalmas. Ha az a célod, hogy regényt akarsz írni, az biztos, hogy néhány hónapnyi gyakori és intenzív írást, tervezést, vázlatolást, kutatást, és utómunkát fog jelenteni. A kérdés az, hogy összhangban vannak-e a cselekedeteid a céljaiddal. Az összhangot nem biztos, hogy a mennyiség, hanem sokkal inkább a minőség fogalma fogja megadni. Másrészt pedig: ki akadályozza meg, hogy „eleget” írj? Szerintem csak te tudod magadat akadályozni, úgyhogy, ha ilyesmit vennél észre magadon, akkor mihamarabb változtass, azzal mindenki jobban jár: te az író, és mi az olvasóid is.

    Szófonó - Író Klub

    Szófonó – Író Klub

  • Sosem leszek olyan jó, mint XY (példakép). – Persze, hogy nem leszel OLYAN, hiszen nem vagy AZ! Te egy különleges, egyedi és megismételhetetlen író vagy, aki folyamatosan képzi magát, és igyekszik egyre jobbá és jobbá válni. Szerinted a példaképed hányszor gondolt arra, hogy sosem lesz olyan jó, mint az ő példaképe? Megmondom: legalább ezerszer. És tudod, hogy mi ebben a legrosszabb? Az, hogy az állandó másokhoz hasonlítgatás az egy bal agyféltekés tevékenység, és miközben ezt csinálod, blokkolod a jobb agyféltekédet. Frusztrálttá és iriggyé válsz, amivel „csupán” ketten járnak pórul: te és az Olvasóid. Soha ne mérd magad másokhoz! Mindig önmagadhoz képest akarj jobb lenni, és ne másokhoz képest!

Vannak még kétségeid?

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Mi az az írói válság?

Szerző:

Dátum: 2015-01-06

Kategória: Jobb agyfélteke

Írói válságnak azt a szituációt nevezik/nevezzük, amikor az író valamilyen oknál fogva nem tud/akar írni.

Minden szakmában és hivatásban vannak válságos időszakok, csak azokat nem nevezzük el ilyen szépen, hangzatosan. Van olyan, amikor a pék a háta közepére sem kívánja a kenyérsütést, sőt, felfordul a gyomra a friss kenyér illatának gondolatától, de még sosem láttam blogbejegyzést, vagy idézetet arról, hogy „kenyérsütés-válság”. Mint ahogy „autószerelő-válság”-ról sem szokás értekezni, de bizony még a „menedzser-válság” kifejezés is rejtegette magát eddig előlem.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Nem vagy gép

Az van, hogy az ember nem gép, így aztán az író sem gép. Nem vagyunk statikusak, nem tudunk mindig minden területen egyforma színvonalon működni – jó hír, hogy ez az alacsony színvonalra is igaz -, mi, emberek pillanatról-pillanatra változunk.

Függ a testi-lelki állapotunk attól, hogy milyen az idő, süt-e a nap, vagy köd borítja-e a tájat, mit ettünk, mit NEM ettünk, milyen kedve van a párunknak/gyerekünknek/főnökünknek, van-e útdíj, vagy nincs, és sorolhatnánk. Még a pozitív gondolkodás nagymesterei is kerülnek hullámvölgybe, nem is kevésszer – maximum nem vallják be.

Aztán ott vannak a hormonális és fiziológiai dolgok is, amikre közvetlenül és azonnal vajmi kevés ráhatásunk lehet kívülről, még akkor sem, ha a saját testünkről van szó.

Bármilyen szakmában/hivatásban/küldetésben jártas emberek, de már a gyerekek is tudják, hogy egyszer fenn vagyunk, egyszer meg lenn. Ez egy normális dolog. Egyszer ezer fokon égünk, úgy érezzük, hogy bármire képesek vagyunk, el tudnánk hordani egy hegyet, és utána még levezetnénk simán 10ezer kilométert, és azt is el hisszük egy időre, hogy ez már örökre így marad… majd két nap múlva az ágyból sincs kedvünk kikelni. Ha mégis muszáj, akkor abban nincs köszönet a környezetünk és embertársaink számára, de jobb, ha még a cuki kisállatok is menekülnek.

Remélem, hogy nem tőlem kell megtudnod azt, hogy a pörgős, nagyon hatékony, aktív időszakainkat kénytelenek vagyunk kipihenni, lecsengetni, beépíteni magunkba. Ilyenkor vagyunk tunyák, sőt, lusták, de ami a legrémületesebb: ilyenkor kívánjuk a pokolba azt, amit előző nap még imádtunk.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Ciklus

Ez egy természetes dolog, olyannyira, hogy az anyatermészet is valahogy így működik, főleg a mi égövünkön, az évszakok váltakozásával.

Régen, a nagymamám mesélte, hogy annak idején, a falusi teleken mindenki hízott kicsit, és ha valaki mégsem, akkor azt gyanították, biztos beteg. Ők sem szántottak az év 365 napján, és nem kapáltak egész évben, nem is lettek volna képesek rá. Mégsem beszéltek kapálás-válságról.

Az úgynevezett íróválság egy természetes, és szerintem szükségszerű dolog. Kellenek a szünetek, az eltávolodások, a kikapcsolódások, a „valami mást csinálások” az írók életében is.

Hogy ebben van-e valami ciklikusság?

Szerintem igen: általában akkor jön ez a „válság”, amikor előtte kissé kiszipolyoztuk magunkat az írással. Egy könyv megírása után például a legritkább esetben van belső motivációja egy írónak arra, hogy nekifogjon egy másiknak. Nőként és anyaként nem nehéz a gyerekvárást-gyerekszülést analógiaként hozni: mikor éppen megszületik egy gyereked, és tudod, hogy másnaptól egy újat kellene nevelgetned a szíved alatt, majd 9 hónap múlva újra szülés várna rád, hát, esélyes, hogy kiszaladnál a világból.

Szerintem az írói válságot nem kell túldimenzionálni, egyszerűen csak van olyan, amikor nincs kedvünk/indíttatásunk/ötletünk/akaraterőnk írni, és mivel az alkotóművészet SEM megy ostorpattintásra, ezért nem is érdemes erőltetni az alkotást.

Mi van, ha mégis erőltetjük?

Mi van, ha ihlet, vagy motiváció nélkül írunk?

Semmi.

Mivel az írás igazából nemcsak írásból áll, hanem többek között utómunkálatokból IS, ezért valószínűleg a kevésbé motivált időszakban született írásainkat többet kell majd igazgatni a publikálás előtt.

Ha határidőnk van, aminek letelte előtt még vígan szeretnénk végezni, de ugyanakkor írás helyett, teszem azt, a legszívesebben az ablakon beszűrődő napfényben táncoló porszemeket számolgatnánk, akkor is írnunk kell és kész.

Az írói vénánk, a tapasztalatunk, az ihletettségünk nem vész el, csak épp a hozzáállásunk nagy eséllyel megjelenik majd az írás minőségében, mármint rontó tényezőként. De ez nem vészhelyzet! Ezt még nem tesszük az olvasó elé, nem küldjük be pályázatra, nem nyomtatjuk könyvbe, ezt még „csak” megírtuk.

Mire 99%-osra készen lesz (100% szerintem nincs, mindig, minden írást lehetne még javítgatni a végtelenig és még tovább), addigra ugyanolyan kiváló minőségű lesz, mintha magas motivációs szinttel, és a lehető legihletettebb állapotban született volna.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Ettől is szakma az írás, merthogy tudjuk, mit akarunk elérni, és míg azt el nem érjük, addig nem engedjük ki a kezünk közül. Nehezen érjük el a célt? Nagy cucc, ezzel az emberiség 99%-a egész életében így van.

Ezért is szoktam azt javasolni, hogy írj reggelente, írj tiszta, kipihent aggyal, és írj jobb agyféltekésen. Mert így a blokkok kiiktathatók, hatásuk enyhíthető, és közben érzed az írástól való távolmaradásodban a természetes természetességet.

Vidi Rita

7 tipp, hogyan lektoráld a könyvedet

Szerző:

Dátum: 2014-10-06

Kategória: Írás, Jobb agyfélteke

Korábban volt szó arról, hogy kezdő íróként hogyan tudsz spórolni a lektorálás költségein. Ha nem szeretnél erre több tízezer forintot kiadni, akkor a legoptimálisabb megoldás, ha saját magad javítod az elkészült műved helyesírását, hiszen a kreatív szöveg nyilván nem attól kreatív, hogy tele van helyesírási hibákkal. Íme 7 tipp, ami segít neked ebben!

  1. Olvass sokat! A jó helyesírást a sok olvasás alapozza meg, hiszen minél többször látod a szavakat helyesen leírva, annál jobban beépülnek a tudatalattidba. Ekkor már nem kell gondolkoznod azon, hogy vajon hogyan is kell leírni az adott szót, hanem jön magától. Persze nem mindegy, mit olvasol! Ha csak Facebookot és internetes fórumokat, attól fejlődni biztosan nem fog a helyesírásod, legfeljebb leépülni. Olvass minél több könyvet, ez amúgy sem csak a helyesírás szempontjából fontos egy leendő író számára!

  2. Idézd fel a szabályokat! Érdemes rászánni egy délutánt, és újra elolvasni a jó öreg A magyar helyesírás szabályait. Ha feleleveníted a középiskolában tanult szabályokat, sokkal kevesebbet fogsz bizonytalankodni. A könyvet innen tudod letölteni: http://mek.oszk.hu/01500/01547/index.phtml

  3. Írás közben ne görcsölj! Amikor épp homlokon csókolt a múzsa, és flow-állapotban a regényedet írod, ne a helyesírással legyél elfoglalva! A helyesírás ugyebár bal agyféltekés tevékenység, alkotás közben viszont jobb agyféltekéd lendül akcióba. Hagyd őt kibontakozni, ráérsz akkor aktivizálni a balt, amikor már befejezted az írást, és a lektorálással kezdesz foglalkozni!

  4. Koncentrálj! Amikor a helyesírást javítod, lehetőleg ne tereld el a figyelmed semmivel. Ne végezz párhuzamosan más feladatokat, és teremts nyugodt körülményeket! Időnként tarts szünetet, állj fel, mozogj egy keveset. Ha már úgy érzed, hogy nem tudsz 100%-osan odafigyelni, inkább folytasd az ellenőrzést később.

  5. Ismételj! Biztos, hogy nem lesz elég, ha csak egyszer olvasod át a szöveget. Nézd át többször és többféleképpen, szavanként, és összefüggő szövegként olvasva is! Mindenképpen érdemes kinyomtatva is átnézni, mert akkor azokat a hibákat is észre fogod venni, amelyek a monitoron olvasva nem tűntek fel.

  6. Ellenőrizz! Ha bizonytalan vagy egy szó helyesírását illetően, inkább nézz utána! A Word beépített helyesírás-ellenőrző programja nem lesz elegendő, mert nagyon sok hibát (főleg elgépeléseket) benne hagy a szövegben. Itt nagyon sok szó és kifejezés helyesírását megtalálod: http://www.magyarhelyesiras.hu/

  7. Ne aggódj! Olyan könyv még nemigen született, amelyben ne lett volna helyesírási hiba vagy elgépelés. Nem a világ vége, ha a gondos ellenőrzés ellenére benne marad egy-két hiba, lehet, hogy soha senki nem fogja észrevenni.

Ha reménytelenül rossz a helyesírásod, akkor ne magadnak javítsd a szöveget, inkább kérj meg rá egy jó helyesírással bíró ismerőst!

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Ha mindenki írni fog, akkor ki fog olvasni?

Szerző:

Dátum: 2014-09-24

Kategória: Jobb agyfélteke, kreatív írás

Jobb agyféltekés kreatív írás tréningjeinken soha, de az internetes felületen velünk futólag találkozók fejében rendre felmerül a kérdés, mely szerint:

„Jó vicc, legyünk a 10 millió író országa… De ha mindenki írni fog, akkor ki fog olvasni?”

Nyolcévnyi online oktatás, 16ezer kezdő számítógép felhasználó képzése, a hősnők.hu és a Minerva Capitoliuma szerkesztése, három könyvem többezer olvasója, majd az elmúlt másfél év után… Nekem ez a kérdés fáj. Mindig azt vallottam, amit egyszer talán egy graffitin olvastam, hogy „nincs hülye kérdés, csak amit nem tesznek fel”, de az utóbbi időben kezdek rájönni, hogy van hülye kérdés. Az, amikor valaki csak azért kérdez, mert lusta gondolkodni, és a kérdésébe belekódolja a lesújtó véleményét is.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Dolgoztam együtt 92 évesekkel, akik odaültek 9 évtizednyi nem számítógépezés után a gép elé, és nyitott szívvel és elmével elkezdtek tanulni, és lelkesen vetették bele magukat az új megismerésébe. Dolgoztam 10 évesekkel is, akikben annyi bölcsesség és alázat van minden iránt, amivel foglalkoznak, hogy felnőtt fejjel örömmel tanultam tőlük. És dolgozom most is annyi tiszta szívű, rendes, kedves emberrel, akiket úgy szeretek már, mint a gyerekkori barátaimat, és hálát adok azért, mert ismerhetjük egymást.

De amikor jön egy ilyen kérdés, egy magának a gondolkodásra fáradtságot nem vevő, összesen 25 másodpercig ránk figyelő Internetfelhasználótól, akkor nekem most már rendszeresen az fordul meg a fejemben, hogy kell ezekre válaszolni egyáltalán?

Létezik, hogy az Író születik projektnek az kellene, hogy célja legyen, hogy gondolkodni nem akaróknak magyarázzuk azt, amit azonnal leráznak magukról?

Az Író születiknek nem célja a hittérítés. Tiszteletben tartom, hogy ez nem mindenkinek az útja. Lehet, hogy csak a 9 millió 999ezer író országa leszünk, sőt, lehet, hogy csak a 4 millió 990ezer ÍRÓNŐ országa. Nembaj, ez még bőven elmegy sikersztoriként „a 7 milliárd író bolyógja” történetben. 😉

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

jobb agyfélteke, jobb agyféltekés

Kreatív kedd: beszélgetés az R17 rádióban

Szerző:

Dátum: 2013-09-03

Kategória: Jobb agyfélteke, Kreatív kedd

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésMúlt hét szerdán a  Rádió 17-ben (Rádió 17.  FM96.8 frekvencián)  voltam meghívott vendég. A riporter, Bitó Ildikó részt vett előzőleg a jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamon, és kiderült, hogy az én témám – kreativitás és írás – kapcsolódik az övéhez – társkeresés.
Hogy hogyan?
Kiderül a beszélgetésből:

Vigyázat, olyanok is kiderülnek rólam, amik eddig hétpecsétes titkok voltak ;).
(kb. a 10. perc környékén jelenek meg a „színen”)

Kreatív hetet!

Vidi Rita

 

A leggyakoribb helyesírási hibák, amiket te is elkövetsz

Szerző:

Dátum: 2013-06-29

Kategória: Írás, Jobb agyfélteke

Egy írónak nem árt, ha kiválóan tudja a helyesírást, csakhogy csodálatos magyar nyelvünk rendesen feladja ám a leckét! A leggyakoribb hibákat azért gyűjtöttem ide egybe, hogy célzottan utánuk tudj járni, fel tudd eleveníteni a tudásodat az alábbiakkal kapcsolatban.

Mindenki számára van remény, rendszeres gyakorlással, és némi odafigyeléssel ebben is rengeteget lehet fejlődni.

Földrajzi nevek furmányságai: Margit-sziget földrajzi névként, Margitsziget városrészként, Lánchíd, Árpád híd, Velencei-tó, Erzsébet híd (nézz utánuk földrajzi nevek gyűjteményében) .

Dátumok variációi: elsején=1-jén, nem pedig 1-én; ugyanakkor: huszadika=20-a; 31-e; 18-án. Ezekben az esetekben nem kell pontot tenni a szám után. UPDATE: Gömöry Katinak hála megtudtuk, hogy már helyes az 1-én formátum is. Köszönjük :).

Kötőjeles vagy egybeírt? A leggyakrabban kötőjellel – helytelenül – írt szó: összevissza (helytelenül: össze-vissza). Továbbá: egytől egyig a helytelen „egytől-egyig” helyett,

Higgy és hagyj: hisz->hidd, higgy, higgyétek. Hagy->hagyd, hagyja, hagyjátok

Ünnepek nevei: helyesen húsvét, karácsony, helytelenül Húsvét, Karácsony.

Muszáj vagy muszály? az ly-j variációk rendre próbára teszik az embert. (A linken megtalálod a leggyakoribb hibákat okozó szavakat, a pontos írásmódjukkal.)

Idegen nevek és idegen szavak ragozása: Cannes-i Filmfesztivál<- így helyes, mert ez egy rendezvény neve, ugyanakkor ha valaki ott lakik, akkor őkelme bizony cannes-i.
Általában a ragokat és toldalékokat egybe írunk az idegen szavakkal – pl. Chicagóba <-speciális, mert az angol rövid o átváltozik a magyar kiejtés szerinti ó-ra, New Yorkba, – de ha az idegen szó írása és hangzása nagyon eltér egymástól (magyar nyelvi szempontból), akkor a ragot/toldalékot kötőjellel tesszük a szóhoz: pl. guillotine-t, monsieur-nek.

Összekeverhető szavak: egyel-eggyel, egyenlőre-egyelőre, elöl-elől

Olvasni és böngészni való: http://www.magyarhelyesiras.hu/gyakori_hibak.php
és Magyar helyesírási szótár

Volt már olyan élményed, hogy éveken keresztül magabiztosan használtál egy helyesírási szabályt, majd egyszer csak hirtelen elbizonytalanodtál, és úgy érezted, hogy mindig is rosszul használtad? Aztán már azt sem tudtad, hogy fiú vagy-e, vagy lány…

Ezt a bal agyféltekénk csinálja velünk: mindig kritikus, mindig kekeckedik, mindig szabályszerű akar lenni, akár úgy is, hogy megkérdőjelezi az adott, régóta bevált szabályokat. Ráadásul a jobb agyféltekénk háttérbe szorításával a frontális lebeny helyett az amigdala dominanciája a jellemző, így már attól is félünk, amitől nem kellene…

Jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamunkon nincs félelem, csak örömteli, felszabadult írás>>
Jelentkezz a következő alkalomra már most!

(Remélem egyetlen helyesírási hibát sem vétettem a szövegben :D)

Kézzel vagy géppel érdemes írni?

Szerző:

Dátum: 2013-04-21

Kategória: Írás, Jobb agyfélteke

Jobb agyféltekés kreatív írás képzéseinken rendszeresen felmerül kérdésként, hogy „Ha jobb agyféltekésen akarunk írni,  akkor mi az üdvösebb: az, ha kézzel, vagy az, ha géppel írunk?”

Kiváló kérdés!
A válasz pedig csak első ránézésre egyszerű.

Az írás maga egyértelműen bal agyféltekés tevékenység  alapvetően, két dolog miatt:
1.) A szövegértelmezés bal agyféltekés, írás közben  értelmezzük is, amit írunk.
2.) A nyelvtani szabályok és a helyesírás bal agyféltekét igényelnek.

Ugyanakkor, a saját kútfőből eredő írás, a fikció, vagy saját szavainkkal való megfogalmazás (tehát nem másolás, nem élő szöveg leírása) KÉT agyféltekés tevékenység. Ezt modern
képalkotó eljárásokkal is be lehet már bizonyítani, pl. MRI-vel. Írás közben mindkét félteke dolgozik „ezerrel”, ezért is jó az, ha kiírunk magunkból dolgokat, mert az agy minden része részt vesz a munkában, és így például traumatikus élményeket könnyebb feldolgozni (vigyázat, felszínre hozni is könnyű, aztán a szálakat el is kell ám varrni!)

Akkor vegyük be most az írás módját is a pakliba:
Kézzel írás: mivel a legtöbb ember jobb kezes, ezért óriási valószínűséggel a bal félteke irányítja a kéz mozgását, így, a két agyféltekés írástevékenység közben a bal a dominánsabb alapvetően.
Kézzel íráshoz  a jobb kezesek számára nagyon-nagyon fontos a jobb  agyfélteke „tuningolása”.
A bal kezesek egy pici előnyben vannak, mert az ő kezüket óriási valószínűséggel – sosem lehet 100%-ra biztos senki abban, hogy melyik féltekéje mijét irányítja 😉 – a jobb agyféltekéjük irányítja, sőt, az is előfordulhat, hogy a beszédközponjuk is a jobb oldalon van. Szóval, ha valaki bal kezes, és írni szeretne, akkor kezdhet nagyon örülni, mert van ebben egy „kis” előnye ;). Főleg, ha kézzel ír.
Géppel írás: laptopon, vagy írógépen való írás, mivel általában KÉT KEZES művelet akkor is, ha a két kezünknek csak egy-egy ujját használjuk, értelemszerűen azért, mert mindkét „felünk” munkára van fogva. Géppel írásnál nem árt, ha írás közben kikapcsoljuk a helyesírás ellenőrzőt – pl. Word-ben -, mert így nem fordulhat elő az, hogy a zölddel, vagy pirossal való aláhúzás miatt rögtön átkapcsol balos üzemmódba az agyunk, jó eséllyel minden negyedik-ötödik szónál és legalább minden második mondatnál. Érdemes a helyesírás ellenőrzést a végére hagyni, és utólag javítani a hibákat.
A géppel írás tehát a jobb kezesek számára lehet előnyösebb, de csak akkor, ha magabiztosan írnak géppel! Annak semmi értelme, hogy kínszenvedésként éld meg az írást, csak azért, mert a számítógépen hatékonyabb. Érdemes megtanulni egy kicsit gépelni – vakon a legjobb  természetesen –, hogy könnyű is legyen, laza csuklómozdulat legyen a gépelés, ne okozzon stresszt, és alapvetően két agyféltekés is lesz majd.

Gyorsírás: a gyorsírás egyértelműen JOBB agyféltekés – mint ahogy pl. a kínai és japán nyelvű írás –, mert nem betűről betűre írunk így, hanem egy teljesen más struktúrával épül fel az írott szöveg, leginkább képszerűen, nem betűszerűen.

Tehát a legjobb, ha a balkezesek gyorsírással írnak ;).

De egyébként természetesen az a „szabály”, hogy mindenki írjon úgy, ahogy számára kényelmes, és ahogy számára NEM stesszes.

Itt tudsz jelentkezni a következő jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamra – online!>>

TIPP: Az írás közbeni átmeneti elakadásnál ki lehet próbálni azt, hogy a szakaszt, aminél megrekedtél, nem átugrod, hanem megpróbálod másképp megírni, mint szoktad. Ha eddig géppel írtál, próbáld meg kézzel, és fordítva. Ha nem segít, rajzold le ;).

Vidi Rita
A RitArt Academy szakmai vezetője

 

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén