Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: író

A leggyakoribb hibák az írásban

Avagy: írói hibák, de ezeket a lektorálás során könnyű kiiktatni

Te is biztosan ismered azt a mondást, hogy “csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit”. Hát, ez igaz az írókra is. Az az író, akinek hibátlan a munkája, az gyakorlatilag egy betűt sem írt le…

Mindenki, aki tesz valamit, cselekszik, az kisebb-nagyobb hibákat is vét a munkája során, de ezért nem kell magunkat ostoroznunk!

A hibáinkból tanulni is tudunk, DE nem az írás átszellemült folyamatában kell a hibákra ügyelnünk, hanem UTÁNA, az utómunkálatok, a lektorálás, a korrektúra során.

Milyen tipikus hibákat szoktunk elkövetni írás közben?

  • Szóismétlés – egy átlagember aktív szókincse 3000-5000 szó közé tehető, míg egy íróé elérheti a 15-20ezret is, mégis gyakran előfordul velünk, hogy ismételjük a szavakat, mert csak. Nincs író a Földön, aki a szóismétlés bűnébe akarna esni, de megesik. Azért, mert az írás flow-állapota közben nem az lebeg lelki szemeink előtt, hogy vajon mennyire tökéletes nyelvtanilag a szöveg, hanem a sztorit látjuk magunk előtt. A szóismétlést már az első visszaolvasás során könnyen javíthatjuk, a végső utómunkálat közben pedig még tovább cifrázhatjuk. Nem kell rápörögni, mindenkivel megesik, aki ír!
  • E/1 és E/3 összekeveredése szövegen belül, illetve a nem megfelelő perspektíva megválasztása – mostanság nagy divat egyes szám első személyben írni – lásd Szürke 50 árnyalata -, és van piaca is, de sokkal magasabb színvonalú az egyes szám harmadik személyben – róla, valakiről – írt történet. Azért, mert ezzel az Olvasó egy lépés közelségből szemlélheti a történteket, és kedvére belehelyezkedhet bármelyik szereplő nézőpontjába. Ha kizárólag egy személyből – rólam, én – mutatjuk a dolgokat, akkor csorbítjuk az Olvasó szabadságát, tele lesz a sztorink belső monológgal, folyamatos gondolkodással, sőt, jóformán csak ebből fog állni. Ez bárkinek megy, ezt a szintet könnyű megugrani, de csak kevesen tudják mesteri szinten művelni. Nagy kedvencem, Lőrincz L. László tévedhetetlen ebben a megoldásban, de azt a színvonalat, amit ő képvisel, csak kevesen tudják elérni E/1-el.

 

  • Össze-vissza ugrálás a szereplőkben, vagy a nézőpontjaik között (akár egy mondaton belül is). Az egyik bekezdésben még az anya fejében vagyunk, másikban meg már a csemetéjében, mikor egy hétköznapinak tűnő délutánon a játszótérre ballagnak, hogy aztán ott valami rendkívüli történjen velük. Ez a hiba az E/3 perspektívánál fordul elő: hogy íróként a teljesség igényével mutassuk meg a szituáció legapróbb részleteit is, ide-oda fickándozunk a különböző szereplők nézőpontjai között. Ahhoz, hogy ezt nagymesteri szinten tudjuk csinálni, ahhoz az úgynevezett omnipotens nézőpont begyakorlása kell, aki egy mindenkiről mindent tudó narrátor, és ebben az esetben lehet ide-oda cikázni (mint például a Született feleségek sorozatnál Mary Alice Young. Ha bele akarsz helyezkedni a szereplőkbe, akkor viszont nem lehet túl sokat variálni fejezeten belül, pláne nem epizódon belül.

 

  • Jelen idő-múlt idő eltévesztése – Tapasztalatom szerint íróként ezt a hibát legnehezebb észrevennünk saját munkáinkon. Általában az írás nagy arányban hibátlan az idősíkot tekintve, de mindig belekeveredik a másik verzió. Ha múlt időben írsz, és belecsúszik egy-egy jelen idejű mondat – nem nyelvtanilag szükséges jelen időre gondolok, mint például a VAN szó használatára, hanem a ragozásra -, az alig észrevehető. Ha jelen időbe keveredik bele egy-egy múlt idejű szakasz, akkor viszont az nagyon feltűnő. A szöveget olvastasd át legalább egy valakivel még saját magadon kívül, mert te nem biztos, hogy észre fogod venni a saját szövegedben a hibát.

 

  • Nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet – alany-állítmány-tárgy-határozók magyartanárok által nem támogatott sorrendben való konzekvens használata, amely ugyan nagyon hasonlíthat a beszélt nyelvhez, de írásba öntve döcögőssé, göröngyössé teheti az élményt az Olvasó számára. Nem pártolom a magyar helyesírási kéziszótár fejből való idézgetését írás közben, de néha nem árt fellapozni tankönyveket arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Engedmény: dialógusokban nem kötelező a nyelvtan szabályaihoz ragaszkodni, hiszen ha a beszélt nyelvet akarjuk visszaadni, akkor egyenesen kötelező magyartalanul írni, mert nincs ember a Földön, aki irodalmi nyelven beszélne a valóságban!

 

Univerzális tipp: a hibákat sokkal könnyebb észrevenni, ha az első átnézésnél HANGOSAN is felolvasod magadnak a szöveget. Kiderül, hogy van-e szóismétlés, akarja-e az agyad automatikusan “átírni” a felolvasandó szakaszt, stimmel-e perspektíva, tökéletes-e az idősík, és nyelvtanilag vannak-e problémák.

A helyesírási hibák más kategóriába tartoznak. Az író, bár mesterien bánik a szavakkal, biztosan nem tökéletes helyesíró. Ugyanis aki igen, az nem író. Az állandó helyesírási önellenőrzés akadályozza a kreatív folyamatokat, mert a helyesírás bal agyféltekés, a kreativitás, az alkotás, valaminek a létrehozása, az pedig jobb agyféltekés.

A helyesírás ellenőrzése, javítása utómunkálatok közé tartozik.

Nos, mennyi hibát találtál ebben a szövegben? 😉

Jobb agyféltekés kreatív írás tréning Budapesten – 2 napos, intenzív >>

Webszöveg írás tréning Budapesten – 2 napos, intenzív >>

Írni bárki tud – könyv>>

Vidi Rita

Már annyi minden jót megírtak előttem, hogyan rúghatnék én labdába?

Olvastad Bram Stoker eredeti Drakula-történetét, minden vámpírtörténetek elődjét és alapját? Tudod mikor jelent meg először? Most kapaszkodj: a 19. században, pontosabban 1897. május 26-án, tehát közel 118 éve!

Azóta hány vámpíros történet látott napvilágot? Több száz? Ezer?
Hány lett ebből sikeres? Több száz? Ezer?

Azok, akik Bram Stoker történetében találkoztak először vámpírral, sőt, A Vámpírral, Drakulával, egyetértenek abban, hogy az eredetit szinte lehetetlen felülmúlni. Mégis sikerült már sokaknak!

Nem azért, mert az eredeti – ami minden bizonnyal eleve táplálkozott valamilyen legendából vagy alapsztoriból – nem volt tökéletes, vagy nem elégítette ki az olvasóközönség étvágyát. Hanem azért, mert az olvasás, és a bizonyos történetek felé irányultság igazából egy folyamatos igényt teremt az újabb és újabb történetekre az Olvasóban. De nem ugyanolyanokra, hanem mindig kicsit másabbakra. Vagy nagyon másabbakra.

Itt volt például az Alkonyat-trilógia, ami nemcsak modern környezetbe helyezte a vámpíros alapsztorit, de jócskán meg is csavarta a karakterek egyediségével a szituációkat, illetve a szerelmi-szenvedés-háromszöggel olyanokat is bevonzott, akiket addig nem érdekeltek sem a vámpírok, sem a vérfarkasok. Természetesen az Alkonyat olvastán rengeteg vámpírrajongó pfújolt hangosan, de annak is csak az lett az eredménye, hogy nemcsak a régi klasszikusokhoz nyúltak vissza vigasztalásért, hanem újabbra, az ő szemszögükből és értékrendjük alapján nézve JOBBAT kívántak, kívánnak.

Sok (minden) kezdő író – és némely tapasztaltabbak is, és nemcsak az írók, hanem úgy egyébként mindenki, aki valamilyen formában alkotó-teremtő tevékenységet végez, pl. vállalkozik – fél attól, hogy nem tudja majd megütni a nagy elődök mércéjét, illetve attól, hogy a hatalmas palettán neki már nem jut tiszta folt, ahol megvethetné történeteivel, könyveivel a lábát.

De ettől nem kell félni!
Én például imádom a nyomozós sztorikat – olyannyira, hogy írok is egyet 😉 -, a rejtélyeket, a titkokat, de hiába olvasok el bármennyi olyan történetet, amiben van nyomozás, titok, rejtély, gyilkosság, sosem elég belőlük. Ha nincs új, amit olvashatnék, akkor sorra olvasom a régieket. Ha azokat már kívülről fújom, akkor visszamegyek a nagyon régiekhez (pl. H. G. Wells-hez). Aztán jön valami új, azt olvasom. Aztán mindig kiderül, hogy egy örök körforgásban vannak a könyveim körülöttem/bennem.

Évtizedeken keresztül rajongója voltam a Leslie L. Lawrence könyveknek, és még most is az vagyok, de most már sok minden mást is olvasok. A legelső, nem kifejezetten gyerekeknek íródott könyv, amit elolvastam, az Karl May Winnetou könyveinek második kötete, az Old Shatterhand volt, olyan 9-10 éves koromban. Még emlékszem, milyen élmény volt olvasni, benne élni a történetben, és emlékszem arra is, hogy a szomszéd gyerekekkel indiánost játszva mindig én voltam Joe, a cowboy, és úgy képzeltem olyankor, hogy igazából én Old Shatterhand vagyok, de hát akkor még szerény is voltam ezt bevallani ;).
Bár felnőttem, sőt, harminc év is eltelt azóta, attól függetlenül még mindig ugyanúgy benne tudok élni történetekben. Sok félében. Mindenfélében.

Budapesti íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidéki íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Azt gondolom, hogy egy feltörekvő írónak – vagy bárki alkotónak – azt kell mindig szem előtt tartania, hogy minőséget kell adni az Olvasóknak. Olyasmit, ami után csettintenek, és úgy teszik el a könyvespolcra, vagy a kedvenc digitális könyveik mappájába, hogy azt gondolják: ezt megérte megvenni. A minőség az egy nagyon szubjektív fogalom, és időről-időre változik, fejlődik a minőségi elvárás. Véleményem szerint érdemes a felső minőségkategóriát célozni az írásunkkal, és akkor még akár a nagy elődök is tanulhatnak tőlünk – ha még élnek.

Kiknek írsz és ők vajon mire vágynak?

Ahhoz, hogy sose kelljen amatőrebbnek tartanod magad az írói úton előtted járóknál, ahhoz két dolgot kell nagyon pontosan tudnod:

  • Kiknek írsz? – Hogyan lehetne jó alaposan leírni a célcsoportodat? Nők? Férfiak? Hány évesek? Milyen a társadalmi státuszuk? Milyen szubkultúra tagjai pillanatnyilag? Mit lehet tudni az értékrendjükről? Hol laknak? Hogyan élnek? Mivel töltik a szabaidejüket? – Természetesen ezeket a legnehezebb még akkor feltérképezni, amikor még egyetlen árva Olvasónk sincs, de amikor megosztod a Facebookon az egyik legfrissebb novelládat, akkor nagyon pontosan láthatod, hogy kik azok, akiknek tetszik, kik azok, akik hozzászólnak, kik azok, akik akkor sem reagálnak, ha direkt az orruk alá dugod (na, ők nem a célcsoportod).
    Nagyon fontos kiemelnem, hogy azok, akik fikáznak, beszólnak és kritizálnak, azok NEM a célcsoportod. Sosem fognak vásárolni, tehát az ő igényeikkel nem is kell foglalkozni. Rosszakarók és irigyek minden szinten előfordulhatnak, bár a kezdő íróknál eleinte csak az ismerősök irányából érkező lesajnáló mosoly a jellemző, aminek jelentése: Ugyan már, te tényleg azt képzeled, hogy valaha is író lehetsz? De ez nemcsak az íróknak szól, hanem mindenkinek, aki valami olyasmibe kezd, amiről a környezetének csak sztereotípiái vannak.
  • Mire vágynak? – Rengeteg mindenre vágyunk mi emberek, de azért a könyvek tekintetében az ízlésünk egyénenként jellegzetes, más szóval: egyéni. Én például nem szeretem azokat a könyveket, amikben a nyelvi bravúr túltengése a jellemző. A karakterek kidolgozottságát és a jellemfejlődést fontosnak tartom, de nem minden esetben, mert van, amikor csak a sztori érdekel. Világ életemben Depeche Mode rajongó voltam, és bár az első évek után volt egy elég nagy stílusváltásuk, de azóta NEM. A DM DM maradt az elmúlt kisemakaromszámolni hány évben, én meg ez miatt örökös rajongójuk. Olvasóként is azt tapasztalom magamon, hogy nagyon megnyugtató, ha Lőrincz L. László továbbra is Lőrincz L. László marad, és J. K. Rowling is önmaga.
    A stílusodon folyamatosan csiszolni fog az idő és a sok-sok olvasói visszajelzés, de arra most megesküszöm neked, hogy az Olvasóid arra vágynak, hogy amikor a te írásaiddal akarják boldogítani magukat, akkor azt kapják, amit tőled már megszoktak. Amikor McDonaldsba mész, akkor mindig ugyanazt várod, és ugyanazt kapod. Ez a világszerte elterjedt cégek sikerének titka. Önmagadhoz csak akkor tudsz majd mindig visszatérni – kisebb kitérők és nagyobb kanyarok után -, ha mindig is önmagad voltál, és tudtad is magadról, hogy ki vagy, mi vagy, hogyan írsz. A hogyanban nem lehet akkora variancia, mint a MIT-ben. A történetszövés, a karakterábrázolás, a műfaj, a trükkös, egyedi megoldások tárháza végtelen az író számára, de ÖNMAGA variálása kb. tilos.

Az Író születik tréningeken azt tapasztaljuk, hogy minden résztvevőnek megvan a saját maga stílusa, és mindenkiben megvan a jobbra való törekvés igénye. Ez néha átcsap MÁSRA való törekvési igényre, de mi trénerek mindig próbáljuk kioltani, feltéve, ha szóba kerül.

Rendszeres siráma a gyönyörű körmondatokkal író, meseszerű új világot teremtő írópalántáktól, hogy szeretnének sokkal racionálisabban, tömörebben fogalmazni.

Aztán ott a másik véglet, a racionális, hihetetlenül ütős mondatokkal dolgozó íróifjoncok részéről az az igény, hogy kilométeres körmondatokban szeretnének fogalmazni, de hát nem megy.

A legviccesebb az, amikor egymást irigylik az egymással szemben ülők a másik stílusáért, és ilyenkor bizonyosodik be az, hogy igen, van kereslet a különböző stílusokra, bár ezt a bizonyosságot a pályával még épp csak ismerkedő írócsimoták még nem érzékelhetik.

Lehet, hogy most még te sem fogadod el a szavaimat, de nem is kell.
Majd 4-5 év múlva, sok-sok oldalnyi, néhány könyvnyi írói tapasztalat múltán gyere ide vissza, és írd meg, hogy már tudod, hogy igazam volt ;).

Légy önmagad, és alkoss magas minőségen, és az Olvasóid szeretni fognak. Téged! Mint ahogy sok más írót is.

Budapesti íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidéki íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidi Rita

Ez a 3 hiba tönkreteheti az írói ambícióidat

Azt mondják az okosok, és biztosan te is valami ilyesmit vallasz, hogy a sikerhez általában kudarcok sorozatán vezet az út. Senki sem lesz sikeres, boldog, eredményes anélkül, hogy ne járná meg a saját maga kis hullámvölgyeit és hegyeit.

Senki nem születik annak, ami, vagy annak, ami/aki szeretne lenni, mindig mindenért meg kell küzdenünk, és csak az a kérdés, hogy a küzdelmet katasztrófaként, vagy kihívásként értelmezzük.

Igen ám, de vannak hibák, amiket bőven elég egyszer elkövetni – bár általában háromszor szoktuk, ahogy a népmesékben. Vannak hibák, kudarcélmények, amik még a legpozitívabban gondolkodó embereket is hetekre visszavetik, főleg, ha alkotótevékenységről van szó. Márpedig az írás alkotás, sőt, maga a teremtés.

budapestbannernagy

Szerintem van 3 olyan hiba, amit jobb elkerülni – főleg, ha már elég tudatosak vagyunk önmagunkkal kapcsolatban -, és ezzel együtt jobb kikerülni azokat az akadályokat, amikkel a profik is csak nehezen küzdenek meg, és amik garantáltan hazavágják az írói ambíciókat:

  • Kritikák kérése, elvárása – Osvát Ernő mondta azt, hogy „Az irigység művészetét kritikának nevezhetjük.” Egy írónak rengeteg visszajelzésre, tanácsra, támogatásra és véleményre van szüksége írói élete során, de csupasz kritikára biztosan nincs. Ha szereted a kritikát, akkor nincs önbizalmad. Ha nincs önbizalmad, nem fogod sokra vinni, mert míg arra vársz, hogy valaki visszaigazolja a cselekedeteid, az alkotásaid létjogosultságát, addig egy sokkal magabiztosabb ember learatja előled a babérokat. Csak a támogató véleményekre hallgass, azokra, amik valóban szeretettől vezérelve születnek és nincs bennük irigység.
  • Túlságosan erős önkritika – szokj le arról, hogy kritizálod magad, és hogy egy pillanatra sem ismered el a saját erényeidet. Senki sem tökéletes, sem te, sem mások, de ha állandóan a hibáinkra fókuszálnánk, már rég kihalt volna az emberiség. Ha hibát találsz magadban, akkor fogadd meg, hogy javítasz a helyzeten, és ne ostorozd magad, hanem haladj tovább előre. Iszonyúan káros az írói ambíciók szempontjából, ha folyton elégedetlenkedsz magaddal. Csak azok a pillanatok a megismerés pillanatai, amikor minden ítélkezés és kritika elhallgat bennünk. Rudolf Steiner
  • Ha nem alkotsz rendszeresen – az írót az írás teszi íróvá, mindemellett van az írásnak csomó olyan része, ami nem igazából írás, hanem valami teljesen más jellegű tevékenység. Talán hallottál már a racionalizálásról te is: ez az a gondolati munka, amit akkor végzünk, amikor alá akarjuk támasztani a döntéseink helyességét, mert ha ezt nem tennénk meg – a racionalizálást -, akkor örökösen a kognitív disszonancia borzalmával kellene szembenéznünk. Az elménk azt nem hagyja, hogy borzalomban éljünk, ezért feltalálta az önigazolást, más néven racionalizálást. Ha nem írunk, nem alkotunk, az is egy döntés eredménye. Ahhoz, hogy a döntést helyesnek érezzük életünk minden pillanatában, nagy eséllyel azzal igazoljuk, hogy még inkább NEM írunk, nem alkotunk. Így lehet leszokni jó dolgokról is: nem csináljuk. Jót tesz az írói ambícióknak, ha nem írsz? Hát nem…

videkbannernagy

Ezek azok a dolgok, amiket a tapasztalt, rutinos írók messzire kerülnek.
Kritika helyett olvasói véleményekből táplálkoznak, nem ekézik magukat teljesen feleslegesen, nem hasonlítgatják magukat nagy elődökhöz, és az életük minden percét áthatja az írás, legyen szó ötletelésről, álmodozásról, olvasásról(!), elhallott párbeszédek titkos lejegyzeteléséről, cselekménytervezésről, olvasókkal való kapcsolattartásról, vagy magáról az írásról.

Azt is szokták mondani az okosok, hogy az élet nehéz. Persze, ettől szép és izgalmas. De ha lehetséges, akkor a nehézségeket ne tetézzük még további, nehezen viselhető súlyokkal.

Vidi Rita

konyvbannernagy

93 kihagyhatatlan tipp íróknak

Egy kis infografikába összegyűjtöttem az íróknak szánt legfontosabb 93 tanácsunkat. Az infografikát itt találod:

http://www.pinterest.com/pin/412431278350544687/

A szöveget ide is kiteszem, mert vannak, akik mobilról neteznek és azon többnyire elég nehéz egy ekkora képen lévő szöveget olvasgatni.
Tehát a lényeg:

93 kihagyhatatlan tipp íróknak

Alaptippek

1.)    Olvass minden nap!

2.)    Írj minden nap!

3.)    Reggel mindig írj, mert olyankor mindkét agyféltekéd pihent, és harmonikusan összedolgoznak.

4.)    Legyen egy saját írósarkod, egy szentélyed, ahova elvonulhatsz.

5.)    Legyen jól bejáratott íróeszközöd, akár papír/toll formában, akár digitalizálva.

6.)    Járj nyitott szemmel, az utca a témán hever… ja, fordítva 😉

7.)    Jegyzetelj, ha érdekeset látsz vagy hallasz.

8.)    Álmodozz, amikor csak teheted, élj benne a sztoridban.

9.)    Hagyd, hogy megérjen benned a történet, nem kell mindent azonnal kiírni magadból.

10.) Ha nem megy az írás, ne erőltesd! Tervezz, vázlatolj, ötletelj, vagy csak pihenj!

11.) Ha laposnak érzed az írásodat, használj szimbólumokat.

12.) Inkább a karaktert turbózd, mint a cselekményt!

13.) Ha haragszol valakire, lökd a busz alá egy 50 szavas novellában. Nem akarod? Na látod, nem is haragszol rá! 😉

14.) Soha ne mutasd meg az írásaidat olyanoknak, akiknek nem vagy kíváncsi a véleményére.

15.) Soha ne mutasd meg az írásaidat olyanoknak, akik biztosan meg akarják kritizálni.

16.) Tartsd távol magad az alaptalan kritikáktól, a rosszindulattól, az irigységtől, az okoskodástól.

Könyvírási menedzsment-tippek

17.) Számolj: naponta mennyit tudsz írni, hány oldalasra tervezed a könyvet, hány fejezet lesz, kb. mikorra lesz kész?

18.) Jelölj ki egy határidőt, és adj hozzá még egy hónapot, akkor nem érhet csalódás.

19.) Készíts részletes vázlatot, fejezettervekkel együtt.

20.) Főleg az elején dobj be mindent – vagyis írj rengeteget -, hogy túlszárnyald a tervet, így nem halmozódnak a határidők és a problémák.

21.) Fókuszálj! Most a könyvírás a legfontosabb, minden más másodlagos, bármennyire is sürgősnek tünteti fel magát.

22.) A borítót már a legelején terveztesd meg.

23.) Az első hetekben keress lektort, tördelőt, nyomdát, elektronikus kiadót. De ne az írás rovására!

24.) Írj, írj, írj! És közben tervezz újra, ahogy az már lenni szokott.

25.) Ha nem megy az írás, ne erőltesd, helyette inkább dolgozz a karaktereken, helyszíneken, tervezd tovább a cselekményt, ötletelj a csavaron!

Web-tippek, mert honlap nélkül nem élet az íróélet

26.) Csinálj magadnak blogot, vagy saját honlapot.

27.) Rendszeresen jelentess meg rajta rövidebb novellákat, korábbi írásokat, fotókat, események dokumentálását.

28.) Ja, dokumentálj mindent, hogy legyen miről írni.

29.) Ha kérdeznek az oldalon, válaszolj, sőt, kérdezz vissza!

30.) Gondold végig, milyen információcsomagért tudnád elkérni a látogatók email címét.

31.) Kérd el az email címeket, és amikor új anyagot teszel ki, értesítsd őket!

32.) Legyen „Rólam” menü az oldaladon, és persze Kapcsolat menü is.

33.) Ne feledd kiírni azt, hogy az írásaid a 1999. évi LXXVI. törvény – a szerzői jogról – hatálya alá tartoznak, de nem félsz használni a Polgári Törvénykönyvet sem.

34.) Nem muszáj mindig írni, tehetsz ki videókat és fotókat is.

35.) Nem kell szorosan a saját írásaidnál leragadnod, mutasd meg, hogy ember vagy!

36.) Inkább jó legyen az oldalad, mint szép, de azért ne legyen ronda, vagy olvashatatlan színösszeállítású!

37.) Keresőoptimalizálás a barátod.

Marketing tippek

38.) Csali -> Hírlevél – Reklámozás, kapcsolattartás.

39.) Mások hírlevele.

40.) Saját honlap rendszeres frissítése új tartalommal.

41.) Mások honlapján való megjelenés interjúalanyként, vendégíróként.

42.) Író-olvasó találkozók szervezése.

43.) Fizetett hirdetések (banner, szponzorált cikk, adwords, etarget, Facebook)

44.) Közösségi kommunikáció: Twitter, Facebook, Pinterest, bármi, ahol emberek vannak.

45.) Sajtókapcsolatok ápolása.

46.) Rendezvény, aminek te vagy a védnöke, és főszereplője, de nem író-olvasó találkozó, hanem más.

47.) Névjegykártya, szóróanyagok (pl. könyvjelző, amit osztogathatsz).

48.) Kis füzetecske néhány novelláddal (igényesen kivitelezve), osztogatás céljából.

49.) Könyved ajándékpéldányai kiemelt partnereknek, akiktől sokat vársz ;).

50.) Releváns oldalakon szólj hozzá és a nevedre kattintva jussanak el az oldaladra!

51.) Újsághirdetés, újságcikk (nyomtatott)

52.) Mobil applikáció

Vállalkozási tippek

53.) Csak akkor indíts vállalkozást, ha már toporognak az ajtó előtt a vevők!

54.) Egyéni vállalkozással kezdeni jóféle megoldás (ingyenes, gyors, megszüntethető).

55.) Az adózási forma megválasztásához szedd elő a bal agyféltekédet és számolj!

56.) A könyvelőd gazdagságtudatos legyen, ne szegénységtudatos!

57.) Te se legyél szegénységtudatos!

58.) Vannak speciális végzettséget nem igénylő szakmakódok…

59.) Ne ugorj be a napi szinten felbukkanó remek együttműködési ajánlatoknak! Maradj TE a fókuszban.

60.) A bevételek tervezésénél legyél szűkmarkú, a kiadások tervezésénél pedig bőkezű. Így nem ér meglepetés.

61.) Ha valamelyik szerv bejelentkezik, ne bagatellizáld el. Az együttműködés mindig célravezető.

62.) Az online számlázás menő.

63.) Postaköltséget egy könyvnél átvállalni a vevőtől nem menő. (Értsd: ráfizetés vastagon)

64.) Utánvét sem menő. Drága, értelmetlen, dupla ráfizetés, ha mégsem kérik a csomagot. Kérd el előre a pénzt, átutalással, vagy paypal-on.

Gondolkodásmódbeli tippek – avagy motiváció

65.) Sikerülni fog.

66.) Olyan nincs, hogy ne lenne valahogy.

67.) Minden rosszban van valami jó, sőt, egyes rosszakban több jó is van.

68.) De ezektől függetlenül ne racionalizáld agyon a hülyeséget!

69.) A siker azt jelenti, hogy eléred a céljaidat. Ha vannak céljaid, nem lehetsz sikertelen!

70.) Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

71.) Ki mint vet, úgy arat.

72.) Aki nem vet, az nem arat.

73.) A tettek hozzák az eredményeket, nem a tervek.

74.) A hazug embert előbb utolérni, mint a sánta kutyát. Ja, ez nem ide való 😉

75.) Ja, de mégis: soha ne hazudj magadnak! Se…

76.) Ne lepődj meg azon, hogy a céljaid egyre növekednek, és sosem érzed azt, hogy elég.

77.) Ünnepeld meg a kis sikereket is, és közben vedd természetesnek.

78.) Keresd a hozzád hasonló gondolkodásúakat és ne hagyd, hogy olyanok húzzanak le, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálsz.

79.) Nézz mindig hónapokkal előre! Ha tudod, merre mész, akkor nem létezik, hogy eltévedsz!

80.) Élvezd az utat is! Fejlődsz, változol, alakulsz, újjászületsz közben, ezt éld meg, amennyire csak tudod.

81.) Minden nap mondd ki magadnak: ÍRÓ VAGYOK!

Lelki- és egészségtippek

82.) Pihenj és aludj sokat. Ha fáradt vagy, akkor a jobb agyféltekéd adja fel először a küzdelmet, és marad neked a kritikus bal…

83.) Igyál sok vizet, és bármit, ami jól esik.

84.) Egyél sok finom, igazi csokit.

85.) Egyél elég sót! Az ionegyensúly felborulása azonnal megjelenik a kreativitás leállásában.

86.) Multivitaminok a barátaid.

87.) Mozogj rendszeresen!

88.) Nevess sokat!

89.) Sírd is ki magad néha.

90.) Ha valami bosszant, akkor tegyél ellene. Ne őrlődj, ne tipródj, tegyél!

91.) Ha nem tudsz tenni, akkor beszéld ki, de még jobb, ha kiírod magadból! Gyógyítsd magad az írással!

92.) Ha kiírtad, égesd el, vagy ásd el az erdőben (a papírt, nem az embert ;)).

93.) Hálálkodj! Nézz körül nap  mint nap, és érezd át a hálát, hogy az vagy, aki vagy, ott vagy, ahol vagy, azt csinálod, amit csinálsz.

 

10+1 adatvédelmi és adatmentési tipp íróknak

Képzeld el, ahogy egy esős, de mégsem szomorkás vasárnap délutánon, a melegen doromboló kandallókályha és a forró kakaó szomszédságában megszáll az ihlet, és amikor nekikezdesz írni, már te is érzed, hogy az utóbbi idők egyik legjobb, legkerekebb, legizgalmasabb, legmegrendítőbb sztorija reppen ki az ujjaidból. Észre sem véve az idő múlását – ez egyébként jobb agyféltekés élmény – hosszú oldalakat írsz tele, és már éppen a végére kanyarodnál a történetnek, a drámai végkifejlet felé, amikor hopp, elszáll az egész: a betűk eltűnnek, mintha sosem lettek volna ott. Sok tízezer karakter válik köddé. Az üres felülettel nézel farkasszemet. A vér az ereidből a másodperc tört része alatt robban bele az agyadba, és már nem tudod, mitől fogjon el a sírás: a tehetetlen dühtől, vagy a fejedet szétfeszítő fájdalomtól.

Minden odalett. Az írásod elveszett. Percekig próbálkozol még a gombok nyomogatásával visszacsalogatni a kincset, de nem sikerül. Hosszú idő telik el addig, míg a dühöd bánattá alakul át, de végül ezzel az érzéssel zárod be a szövegszerkesztő ablakát, miközben arra gondolsz, hogy ilyen jót talán soha többé nem tudsz már írni…

Az adatvesztés réme az írókat az írás minden pillanatában fenyegeti ebben a modern, digitális világban. Azt szoktuk mondani, hogy sokkal hatékonyabb számítógéppel írni, mint kézzel, vagy írógéppel, hiszen az analóg írásokat aztán még majd be is kell digitalizálni, és az egy borzalmasan monoton folyamat, és közben hogy-hogynem, még át is tudnak alakulni a művek, de arról nagyon kevés szó esik, hogy a számítógépes világban ezernyi veszély leselkedik az írásainkra.

És hidd el, nem túlzok.

2007-ben kezdtem el számítógépes vírusokkal és adatvédelemmel foglalkozni.  A régi blogom még mindig hozzáférhető a www.viruskommando.hu/blog oldalon, és van ám ott egy nagyon sok részből álló kiképző-emailtanfolyam is, ami még ma is aktuális információkat ad a digitális vitézeknek.

Most nem akarom összefoglalni a teljes emailsorozat tartalmát, de van néhány instant tippem arra, hogy íróként mire kell még különösen figyelned azon túl, hogy a vírusvédelmednek és az adatvédelmi tevékenységednek kifejezetten magas szintűnek kell lennie.

Adatvédelmi és adatveszteség-megelőzési tippek íróknak

(Nyugalom, ha valamit nem értesz, az email tanfolyamon mindenre fény derül, ez itt csak egy ellenőrző és tevékenységi lista!)

1.)    Amint megnyitsz egy új dokumentumot és elkezdesz bele írni, azonnal mentsd el, NEM a Documents and Settings (vagy Dokumentumok) mappába. Az a legjobb, ha az írásaid számára külön mappát hozol létre valahol NEM a C: meghajtón.

2.)    Ahogyan írsz tovább, mindig a MENTÉS gombbal ments, ne a Mentés másként gombbal, mert ha ez utóbbit használod, félkész fájlok tömkelege lesz összevissza a gépeden, mindenhol.

3.)    Ne bízz az automatikus mentés funkcióban, minden „tiszta” pillanatodban nyomj rá te magad a mentés gombra!

4.)    A profik azt javasolják, hogy a fájlnév ne tartalmazzon ékezetes betűket, és lehetőleg 8 karakternél se legyenek hosszabbak ezek a nevek. Ez szerintem manapság kivitelezhetetlen, hiszen annyi fájlt hozunk létre, hogy fejben sem tudjuk tartani, és az adatvisszaállító programok már az ékezetes betűket is tudják kezelni, de a kiemelt fontosságú írásainknál nyugodtan bevetheted ezt a módszert – első mentés előtt adj meg neki egy ékezetmentes, 8 karakterből álló, szóközt és semmilyen speciális karaktert nem tartalmazó rövid nevet. (Pl. a könyveimet ilyen rövid neveken mentem el, ékezetek nélkül)

5.)    Csinálj egy biztonsági mentés mappát az írásaidnak egy pendrive-on, és időről-időre mentsd el arra is minden írásodat. Vigyázat, a pendrive további veszélyeket hordoz magában, lásd következő pont.

6.)    Pendrive-ok, SD-kártyák bármikor elveszhetnek. És el is vesznek. Azért mert az eszköz hordozható, még nem kell magaddal hurcolnod mindenhova. Egyszerűen tedd pár méter távolságra a gépedtől, fel a polcra, ahol biztos helyen van, nem éri víz, túl nagy hő, stb. Mielőtt rámentenél újabb verziójú írás-fájlokat, az előtt ellenőrizd le, hogy meg tudod-e nyitni azokat, amik rajta vannak.

7.)    Ha véletlenül te magad törölsz ki olyan szövegrészeket írás közben, amiket mondjuk csak ki akartál jelölni, vagy formázni akartál, de huss, nagy tömegben eltűnnek, akkor minden kapkodás nélkül szépen nyugodtan nyomd meg vagy a visszavonás gombot – ez minden szövegszerkesztőben van -, vagy pedig a ctrl-z billentyűkombinációt (ez ugyanazt csinálja, visszavonja az utolsó műveletet). Ez a trükk működik nemcsak szövegszerkesztőkben, de az internetes felületen és levelezés közben is.

8.)    A felülírást mindig körültekintően csináld, győződj meg arról, hogy a felülírandó fájl valóban az…

9.)    Soha ne engedj senkit a gépedhez akkor, ha meg van nyitva az írásod. A kisgyerekek, kutyák, macskák csodákra képesek. Egyetlen mozdulattal 8-9 parancsot is kiviteleznek, aztán ember legyen a talpán, aki azt kitalálja, hogy mi is történt.

10.) Soha ne írj semmi fontosat okostelefonon, és ne is tárolj rajtuk semmit. Már egy nagy adatvédelmi és vírusvédelmi válság küszöbén vagyunk az okostelefonok kapcsán, ne tetézd a bajt, hogy bármiféle fontos adatot ezeken tárolsz. (Android, iOS egyremegy). Ha mégis sikerül – mert hát a késztetés nagy úr – ilyen eszközökön fontos tartalmakat létrehozni, akkor az eszközről való adatátmásolás se várasson magára túl sokat.

11.) Ha nem tudod megnyitni az előzőekben elmentett fájlt – nemrég egyik írótársunk, Csilla járt így, és az ő esete ihlette ezt a cikket is -, akkor inkább ne nyúlj hozzá saját ötleteid alapján, hanem mihamarabb kérj segítséget. Nyugodtan lehet kérdezni a facebook-on ismerősöket, ha nem tudnak segíteni, akkor egy szakembert. Ha nincs nagy baj, csak megsérült a fájl, az nem kerül sokba, ha nagyobb a baj és megsérült a winchester, az már kicsit többe kerül, de az adatok akkor is visszaállíthatók. Ha vírus kódolja át a fájlokat – konkrétan túszul ejti az adatokat -, na az már szép feladat, ahhoz biztosan szakember kell, utána pedig egy teljes hozzáállás-váltás védelem ügyben.

Vírusvédelemben jártas szakemberként azt mondom, hogy a számítógép felhasználók 90%-a – ez Magyarországon kb. 6,4 millió ember(!!!) – olyan veszélynek van kitéve az Interneten és a digitális világban, mintha egy kisgyerek a Keleti-pályaudvar sínjein sétálgatna… (Régebben a témában tartott előadásom címe is ez volt: Ne sétálj a síneken!, és az elmúlt években a helyzet csak rosszabb lett, nem beszélve arról, hogy már titkosszolgálatok is előszeretettel alkalmazzák a kémprogramokat…)

Az alulinformáltság, a szédítő sebesség, az iszonytató méretű megújuló tartalom, és persze a gonosz erők hatékony munkája minden percben veszélyeztetik a munkádat. Szóval jobb, ha vigyázol rá!

Ez egy eléggé bal agyféltekés megközelítés, de ebben – a kockázat miatt – tényleg nincs apelláta. Vagy véded magad és a műveidet, vagy megjárod. Melyiket választod?

(Ezen írás elkészülte közben ötször nyomtam a Mentés gombra.)

Vidi Rita

Ui: Közvetlenül itt találod a vírusvédelmi kiképzést: http://www.viruskommando.hu/blog/blogertesito/

Miből élnek az írók?

Te is úgy nőttél fel, hogy mindenfelől azt hallottad, hogy ha felnőtt korodban lesz egy biztos állásod, akkor nagy baj nem érhet?

Te is úgy gondoltad, hogy a biztos jövőt a havi fix fizetés fogja megadni?

A rendszerváltással, immáron 25 évvel ezelőtt hozzánk is beköszöntött a kapitalizmus, de azt látom, hogy a gondolkodásmód még mindig a szocialista időket idézi.

Ez persze nem a te hibád, meg nem az emberek hibája, meg igazából senkinek nem a hibája, ez egy adottság. Egy helyzet, amiből  – mint mindig mindenből – igyekeznünk kell kihozni a maximumot. Természetesen csak akkor, ha többre vágyunk, mint amit a „gép dob”.

Mindig is vállalkozószellem voltam, de nagyon sokáig fogalmam sem volt arról, hogy az alkalmazotti-főnöki viszonyon túl hogyan működik a világ. Illetve volt némi rálátásom a szüleim által, mert ők vállalkoztak (is), de még ők is azt sulykolták, hogy a jó iskola, a jó bizonyítvány, a rendszerbe való belesimulás megkönnyíti majd az életemet.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Évekig ötleteltem titokban, és néha hasonló gondolkodású emberekkel véletlenül összeakadva csoportosan arról, hogy mibe lenne érdemes belekezdeni, de hát mindenhez vagy sok-sok pénz kellett volna, vagy pedig valami speciális szaktudás, vagy végzettség, ami nekem nem volt. Hogy a legegyszerűbb példánál, a boltnyitásnál maradjunk, ahhoz bizony eladói, sőt, boltvezetői végzettség is kell. Ezek megszerzése nem lehetetlen, csak – ha jól követtem az OKJ rendszer változásait, jelenleg évekbe telik – időigényes. Mire elvégzed az iskolát, már pont összeomlott és újjáépült a gazdaság.

A türelem meg sosem volt az erényem.

Meg aztán a saját lábra álláshoz idő is kell. Ha valaki dolgozni jár, mert olyan szerencsében részeltetett, hogy munkahelye is van, akkor mikor kezd neki az önmegvalósításnak, a valódi pénzkeresésnek?
Alvásidőben, alvás helyett?
Ebédidőben evés helyett?

Lehet egyáltalán egy fenékkel két lovat megülni?

Természetesen én is ismertem olyan fiatalembereket, akik a gyárban a 12 órás túlórás műszakot lehúzva, este még elmentek maszekolni szenetpakolni, bútorasztaloskodni, burkolni, vagy árut szállítani. És persze nőket is ismertem, akik eljártak még takarítani, terményt betakarítani, sőt, olyan lányt is ismertem, akinek konkrétan két munkahelye volt. Magamról úgy tartottam, hogy erre sosem lennék képes – főleg, hogy egyedülálló anyuka voltam, amikor már ennyire nyiladozott az értelmem, hogy vállalkozáson gondolkodtam -, illetve ezek a plusz munkák is mindig valamiféle alkalmazotti viszonyban történtek az elmondások szerint.

A vállalkozási gondolatokat tettekre akkor cseréltem, amikor a kisfaim 8 hónapos volt. Amikor már 6-8 percet eljátszott egyedül is, akkor ott olvasgattam mellette, és amikor elmentünk a napi több órás sétánkra, akkor vittem magammal egy jegyzetfüzetet és teleirkáltam tervekkel, ötletekkel. Amikor aludt – egyhuzamban maximum 20 percet -, akkor nyomoztam, adatokat kerestem, fórumokat olvasgattam, jogi szövegeket próbálgattam értelmezni.

Igazából minden szabad agykapacitásomat – ami nem volt sok a folyamatos kialvatlanság miatt – arra fordítottam, hogy előkészítettem a terepet a hivatalos vállalkozás elindításának. Ebben nem voltam egyedül, de akkor még nem is az volt a terv, hogy én vállalkozom, hanem az, hogy majd a férjem, én pedig támogatom. Kiegészítjük és segítjük egymást.

A nagyon nagy áttörés akkor következett, amikor letelt a gyes, a férjem már a cégben dolgozott, onnan kapta a fizetését, és le kellett válni az állam nyújtotta havi 26ezer forintos apanázsról, és helyette nem volt más bevételi lehetőség, csak amit a cégünk termelt. Gondolati szinten sem volt többé biztos menedék a munkahely, az alkalmazotti viszony. Aznap, amikor leszámolni mentem, új időszámítás következett: akkor kezdtem el írni az első könyvemet.

A vállalkozásunk számítástechnikával foglalkozott, kiskereskedelmi és szervizelési területen, és nekem már egyre kevesebbet kellett „besegítenem”. Rengeteg oktatóanyagot írtam az alatt a három év alatt, online oktatásokkal és letölthető anyagokkal pénzt is kerestem, de amikor bemutatkoztam valahol, hogy mivel foglalkozom, akkor azt mondtam, hogy „online vállalkozó vagyok”. Ezt körülbelül senki nem értette más online vállalkozókon kívül. Amikor megírtam a Dagadt ruhát – 2009 -, akkor merészeltem először mondani, hogy író vagyok, de azt sem értették. A második könyvem után – 2010 – viszont eljutottam oda, hogy nem érdekel, ha nem értik, én tényleg író vagyok.

De miből is éltem?

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Először is, a könyvek eladásából. Aztán abból, hogy a könyvek témája alapján online tanfolyamokat, és letölthető, digitális anyagokat is készítettem, és ezeket forgalmaztam. (Pdf-sorozatok, oktatóvideók, hanganyagok)

A könyveket én magam is forgalmaztam, és ott voltak a bookline.hu-n is, illetve néhány kisebb kereskedésben is, de volt olyan partnerem is, aki nem boltban, hanem kiállításokon, rendezvényeken adott el belőlük.

Ha valahova meghívtak előadni például a Dagadt ruha tematikájából kiindulva az időgazdálkodásról, akkor sosem kértem honoráriumot, hanem csak egy asztalt, amin a könyveimet kirakva én magam értékesíthettem – a lányom vagy a barátnőm segített ilyenkor.

A könyveket .pdf – akkoriban 2009-2010-2011 még fehér holló volt az e-könyv olvasó, na, nem mintha most olyan nagyon elterjedt lenne… – formátumban is forgalmaztam, és nyomtatott verzióban is. A .pdf formátum kereken 1000 forinttal volt olcsóbb, mint a nyomtatott (ezt ma is így csinálom). Azt tapasztaltam, hogy ha egyszerre hirdettem a kettőt, akkor 40-60 arányban nyert a nyomtatott könyv a digitális – pdf – verzió előtt. Ha jól belegondolsz, ez döbbenetes, mert azt gondolnánk, hogy a digitális tartalom fikarcnyit sem ér az Olvasók szemében, de egy-egy ilyen kampány meggyőzött arról, hogy a 0 forint bekerülési költséggel bíró digitális tartalom igen is egy életképes termék, amire kereslet is van.

Az már bizonyos, hogy ha a könyvre nyomtatott verzióban van igény, akkor digitális verzióban is.

Aztán volt egy csomó olyan projekt, amikor másokkal összefogva közösen dolgoztunk együtt – mint például Vida Ágival a Rizsanélkül-ön és a Marketing Holliday-en, Skultéty Andreával, Dusik Andreával, Antal Bélával, Hantos Gyöngyivel, Jakab Gyöngyivel, Kelemen Katával, és még sokakkal a Minerva Capitoliumán -, amik vagy osztoztunk a bevételen, vagy örültünk, ha null szaldós lett, de néha csak a kiadásokat osztottuk szét.

Az összes bevételem közvetve az agyamból jött.

Nem mindig írott szövegért kaptam pénzt, hanem például azért, mert nem mindenkinek van ideje olvasni, autóban viszont tudja hallgatni ugyanazt a mondanivalót, amit leírtam, csak hanganyagként.

A könyvön és az általam megalkotott úgynevezett infótermékeken kívül nem adtam el semmilyen más fizikai terméket. Nem adtam el idézetekkel televarrt párnát, nem adtam el bögrét, nem adtam el semmit, csak azt a tudást, ami a fejemben van.

Honnan jöttek a termékötletek?

Onnan, hogy figyeltem az embereket, hogy a mi a problémájuk. Például a női időgazdálkodásról szóló Dagadt ruha kiadása után azt figyeltem meg, hogy páran arra panaszkodtak, hogy nincs elég önbizalmuk a változtatáshoz. Nosza, „összedobtam” egy önbizalomnövelő videótréninget.

Vida Ágival a Marketing Holliday ötletét onnan vettük, hogy konferenciáról konferenciára járva azt tapasztaltuk, hogy a legjobb dolgok az előadások közti szünetekben történnek, és viccesen azt találtuk mondani, hogy milyen jó lenne egy olyan marketingkonferencia, ahol a szünet az alap, és közben marketingről beszélgetünk. Sajnos a medence és a bikini kimaradt a buliból, de megcsináltuk, és azóta is azt a két napot emlegetik azok, akik ott voltak velünk, közel ötvenen.

Mindig arra kell figyelni, hogy mire vágynak az emberek, vagy mi az égető problémájuk.

Azt gondolom, hogy egy vállalkozóvénáját kifejlesztett szépirodalmi írónak sem kell ott megrekednie, hogy megírja a könyveit, majd búsongva szembesül azzal, hogy a kiadók nem taposnak érte, ha meg mégis, akkor évekig tart, míg átfut egy projekt, előleget nem akarnak adni, ha igen, akkor az aprópénz, a jogdíjak meg igencsak foghíjasan csordogálnak.

Miből csinálhat pénzt egy író?

Tételezzük fel, hogy megírtál egy regényt, és meg is jelent a könyved.

Hogyan és hol lehet eladni a könyvet?

–        A könyv digitális verziójának eladásából, saját értékesítéssel a weboldaladon, és kisebb partnereken keresztüli értékesítéssel. Digitális verziót leginkább csak a neten lehet értékesíteni.

–        A könyv nyomtatott verziójának eladásából saját értékesítéssel a weboldaladon, és kisebb partnereken keresztüli értékesítéssel.

–        Rendezvényeken értékesítés, kiállítóként.

–        Vásárokon, könyvvásárokon értékesítés.

–        Előadások vállalása – nem felolvasó est -, akciós vásárlási lehetőség felajánlása a közönségnek. (Mindezek dedikálással egybekötve)

–        Felolvasó estek szervezése – pl. könyvtárakban -, dedikálás, eladás.

–        Országos turné szervezése, amikor a könyveddel bejárod a nagyobb városokat.

–        Bejutás a Libri, az Alexandra, és egyéb boltok hálózatába.

–        Nem könyvértékesítő boltokban való értékesítéssel. Pl. kávézók, teázók, a célcsoportot célzó kisebb üzletek.

–        Bejutás a Tesco és az Auchan áruházaiba.

–        Bejutás a Postára.

Egy titok: nemcsak azért kell mindenhol ott lenned, hogy mindenhol eladjanak a könyvedből néhány darabot, mert bizony mondom néked, lesznek olyan csatornák, ahol sosem fog elmenni egy darab sem. De bárhol, ahol ott van a könyved, az nemcsak könyv, hanem reklámhordozód is egyben.

Lehet, hogy a legnagyobb rajongóid majd csak a negyedik könyved után fognak rádcsodálkozni, de akkor megvesznek tőled mindent, amit csak tudnak.

Nincs arra szabály, hogy egy könyvnek mikor van kifutási ideje, mert ha lenne ilyen, akkor nem lenne létjogosultsága az antikváriumoknak. Nyilván, egy jól beharangozott megjelenéssel – sok pénzbe kerülő marketinggel – az első hónapokban nagy kiugrást és értékesítési csúcsot lehet elérni, mint ahogy karácsony előtt is elég jól szoktak menni a könyvek, de ha nincs pénzed rekorddöntésre, akkor apránként építkezhetsz alulról: ahova csak tudod, bejuttatsz pár példányt, ha szükséges, rendszeresen utánnyomtatva a könyvet, és teszteled, hogy melyik csatorna a leghatékonyabb.

Ahhoz, hogy mindenhol ott legyél, természetesen nem lesz elég 50 darab könyv, de először ne is az legyen a célod, hogy minden kereskedőt betámadsz, hanem először legyen az a célod, hogy eladsz 10 könyvet. Majd még tízet, majd húszat, majd jöhet a következő 50 darab nyomtatása.

Mindezt vállalkozásban?

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Eleinte nem. Ha van munkahelyed, és el tudod kezdeni mellette az írást-értékesítést, akkor még ne dobd fel az egészet egy lapra, hanem várj 3-4 hónapot. Ez idő alatt tegyél félre annyi pénzt, amennyit csak tudsz, de leginkább annyit, amennyiből 5-6 hónapig el tudsz majd éldegélni akkor is, ha nem lesz bevételed.

Ezt nemcsak az íróknak szokás tanácsolni, hanem minden kezdő vállalkozónak. Nem szabad úgy fejest ugrani a vállalkozó létbe, hogy csak szép reményeink vannak, pénzünk meg semmi. Először össze kell gyűjteni jó pár hónapra elegendő – na, nem a legnagyobb lábon élésre gondolva, hanem az alapvető dolgokra – pénzt, és utána kell megnézni, hogy milyen vállalkozási forma jöhet számításba. Természetesen minden nagy horderejű döntésedet könyvelővel kell megvitatnod, de azt látatlanban is tudom tanácsolni, hogy KATA adózású egyéni vállalkozás alapításával nem nagyon lehet most melléfogni. (Ingyen lehet alapítani, a KATA adózás a legkedvezőbb, és bármikor lehet szüneteltetni a vállalkozást. Természetesen alanyi áfamentesnek kell lenned. A könyv előállításának áfatartalma 5%, de ha ekönyvet akarsz eladni, és áfakörbe tartozol, akkor az e-könyvre 27% áfát kell rátenned az értékesítésnél! Ha alanyi áfamentes vagy – jegyezd meg ezt a fogalmat -, akkor 0% az áfa a termékeiden és szolgáltatásaidon.)

Miből lehet MÉG pénzt csinálni?

Ugye tudod, miért van a lovakon szemellenző? Azért, hogy semmi ne tudja elterelni a figyelmüket oldalirányban. Namármost, attól, hogy valaki író, és pénzt keres az írással, még nem kell kötelezően CSAK ebből bevételt szereznie.

Mint ahogy egy alkalmazott sem kizárólag a munkáltatójától kaphat vagy szerezhet pénzt, úgy ez igaz bárkire, aki valamiből jövedelmet lát. Miért pont az lenne az egyetlen bevételi forrás?

Házi feladat: ülj le egy nagy bögre gyümölcsteával egy A/4-es üres fehér lap mellé, és kezdd el írni a jelenlegi körülbelül ÁLLANDÓ és RENDSZERES bevételi csatornáidat egy szép, terebélyes listába. (Remélhetőleg nem egy tétel lesz a listán… ha igen, akkor anélkül is gondban vagy, hogy kizárólag írásból akarnál megélni…)

Mi lehet ezen a listán?
Munkabér, tisztelettdíj, vállalkozói kivét, osztalék, cafeteria, nyugdíj, családi pótlék, gyes, gyed, tgyás, bármilyen segély, amerikai nagybácsi rendszeres pénzküldeménye, gyerektartás, asszonytartás (házastárstartás), stb.

Mi az, amiből még pénzt, bevételt lehet csinálni?

Sok mindenből. Olyan sok mindenből, hogy erről legközelebb fogok írni. Már, ha érdekel. 😉

Tudom, ez már megint annyi infó, hogy azt sem tudod, mihez kapj hirtelen, de ha rám hallgatsz, most vonulj el ÍRNI! Az írás teszi az írót, nem az eladás. Az eladás a jómódú írót teszi, és szeretném, ha azok, akik ezt az oldalt olvassák, sosem küzdenének anyagi problémákkal.

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Kiknek szól a könyved? Ki a célcsoportod?

A profi írók még az írás előtt, illetve a könyv tervezésének első pillanataiban igyekeznek magukban letisztázni azt, hogy egyáltalán kiknek is fognak írni.

Ez azért szükséges, mert ha tudod, hogy kinek írsz, akkor minden sokkal könnyebbé válik, hiszen könnyebb egy olyan emberrel beszélgetni, akit ismersz, nagyjából tudod, mi van a fejében, mire van igénye, mit szeret, mit utál, mik a gondjai, mire vágyik, sőt akár még azt is, hogy mi az útja.

Ha nem tudod, hogy kiknek írsz, vagy azt gondolod, hogy mindenkinek, akkor az mind az írást, mind az értékesítést meg fogja nehezíteni!

Kezdésnek azt kellene tisztázni, hogy milyen nemű és milyen korosztályú olvasók jelennek meg lelki szemeid előtt, mint legkedvesebbek.

Nem mindegy, hogy 18 éves fiúknak, vagy 18 éves lányoknak írsz.
De az sem mindegy, hogy 25 éves nőknek, vagy 45 éves nőknek írsz.
Mint ahogy az sem mindegy, hogy mivel foglalkoznak, milyen élethelyzetben vannak, milyenek az anyagi lehetőségeik – és ez nem a könyv árának szempontjából fontos -, mik az alapproblémáik.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Ha nagyjából letisztáztad magadban, hogy fiúk-lányok megközelítésben LEGINKÁBB melyik csoport a te célcsoportod, és körülbelül milyen korosztályt képzelsz el magadnak, akkor most jön a neheze.

A következő, célcsoportod érintő kérdésekre kell választ találnod:

Az olvasóid milyen problémájára ad megoldást a könyv? – ez azért ciki kérdés, mert ehhez még keveset tudsz az olvasóidról. A kor és a nem még nem mondja meg neked, hogy mik a problémáik. Tovább kell mennünk, hogy ezt kiderítsük.

Milyen élethelyzetben vannak éppen az olvasóid? – Tanulnak? Pályaválasztás előtt állnak? Párválasztási gondjaik vannak fiatalon? Párválasztási gondjaik vannak, de már idősebben? Nem találnak munkát? Döcögősen indul be a vállalkozásuk, és éppen ezzel küzdenek? Gyereket várnak? Kisbabájuk van? Kiderült, hogy gluténérzékenyek, és most aktuálisan ezzel kell megküzdeniük?

Ha profin akarod megközelíteni az írás kérdését, és ha a következő 20 évre el akarod látni magad írnivalóval és ötletekkel, akkor ülj le egy forró mentatea és valami nyugtató zene mellé egy füzettel, és írj össze legalább húsz olyan élethelyzetet, amiről te magad is tudod, hogy úgy hoz általában nagy változást az ember életében, hogy igazából előre nem lehet rá felkészülni teljes mértékben. Olyan élethelyzetekre gondolj, amibe aztán mindenki beletanul meg beleszokik, meg belenő, de ha van egy segítő könyv, ami megkönnyíti ezt a folyamatot, akkor sokkal olajozottabbá válnak a dolgok, és az alany nem évekig kínlódik, és nem érzi magát egy szál egyedül a problémájával. Ha jól ráfekszel a témára, lesz ott még harminc is!

Ha megvan, hogy milyen problémakörrel, milyen életszituáció-változásból eredő kihívásokkal foglalkozik a könyved, akkor jöhet a következő lista:

Milyen kérdéseikre ad választ a könyved? – Egy könyvben lehetetlenség minden olyan aspektusra kitérni, ami létezik abban a témakörben. Neked az OLVASÓIDDAL kell foglalkoznod, és az ő kérdéseikre kell választ adnod.
Az Olvasók kérdései általában így kezdődnek: Hogyan lehet az, hogy…? Miért van az, hogy…? Mit tehetek azért, hogy…? Hogyan kerülhetem el a hibákat? Legalábbis ezek az értelmes kérdések egy tudatos ember életében ;). Adj ezekre választ mindenképp a könyvedben!

Milyen vágyukat elégíti ki a könyved? – A problémáról már beszéltünk az első pontnál, és megállapítottuk, hogy ha nem tudjuk, mi az élethelyzetük, mik a konkrét kérdéseik, akkor a problémáikat sem ismerjük. De ha eddig eljutottál a végiggondolásban, akkor már körvonalazódik a következő kérdés is: Mire vágynak?
Vigyázat, nem arra, hogy megszűnjenek a problémáik.
Akinek fáj a lába, nem arra vágyik, hogy ne fájjon, hanem arra, hogy újra úgy futhasson a busz után, mint évekkel azelőtt.
Aki kövér, az nem arra vágyik, hogy lefogyjon, hanem arra, hogy újra olyan bombasztikus formában legyen, mint tizenévekkel azelőtt.
Aki vállalkozásba kezd, az nem arra vágyik, hogy tudjon mindent, amit tudnia kell, hanem arra, hogy kezdőként is olyan profin csinálhassa, mint a nagy öregek, és elkerülhesse a buktatókat.

Ugyanakkor mindenkinek vágya a kikacsolódás, a más világokba való elröppenés, a mások életébe való bepillantás. Szeretjük mások hibáiból levonni a tanulságot, szeretjük, ha a gonosz megbűnhődik, és egyenesen imádjuk, ha a jó jutalmat nyer el, és ha a szürke kisemberből hős válik.
Tehát, amikor szépirodalomról van szó, akkor a problématudaton nem kell annyit rugózni, de a nemet és a kort jól be kell határolni. Nagyon nem nyúlhatsz mellé, ha a 18-60 közötti nőknek írsz szépirodalmat!

Természetesen ekkor nincsenek kizárva a férfiak a pakliból, de ők valószínűleg ajándékba fogják majd venni a könyvedet ;).

Mit érdemes még tisztázni a célcsoporttal kapcsolatban?

Nagyon fontos tudni a célcsoportunkról, hogy kellő számban előfordulnak-e az Interneten, és megközelíthetőek-e ezen a csatornán hatékonyan.

Ma már lényegében mindenki internetezik a fejlett országokban, de azt tudni kell, hogy nem mindenki internetezik ügyesen. Mindenki ott van már a facebook-on, de az egy olyan felület, amin nagyon ügyesen kell kommunikálni, ha komoly eredményeket akarsz elérni. (Erről is lesz majd szó.)

Tehát arra a kérdésre, hogy fenn vannak-e a leghatékonyabb és legolcsóbb marketingcsatorna célkeresztjében az olvasóid, ne az legyen a válasz, hogy óóóó, persze, mert fenn vannak ugyan, csak épp gyakran süketek és vakok arra, amit mondani akarsz, mert olyan jól elfoglalják magukat cukiságokkal és játékokkal. Ami nem gond, csak tudj róla, hogy ez van, mert csak úgy tudsz áttörni a falon. Márpedig az fal, nem pedig függöny!

Mekkora legyen ez a csoport?

Nagy. Könnyebb akkor kommunikálni, ha szűk a célcsoport, és specializálódsz valamilyen extrém problémára, de ha túl szűk a csoport, akkor nem fogsz belőle annyit keresni, amennyi megnyugtató. Ha túl tágra veszed a problémakört, akkor meg a marketing-kommunikációd nem tud eléggé hatékony lenni, persze csak akkor, ha a marketing-kommunikációd követi a könyved kommunikációs stratégiáját.
Van egy olyan trükk, hogy a témaköröd tág, de a marketingedben külön foglalkozol a különböző célcsoportokkal, és külön szólítod meg a nőket, és a férfiakat, fiatalokat és időseket, anyukákat és nagymamákat, vállalkozókat és alkalmazottakat, stb., stb.

Ha a könyved célcsoportja nincs konkrétan behatárolva, akkor a marketing célcsoportja még lehet speciálisan szegmentálva, így hatékonyabban tudsz eljutni a közönséghez.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Tehát azt javaslom, hogy nagy csoportnak írj, aztán az eladásnál lehet szűkíteni a szegmenseket, és külön-külön beszélni hozzájuk, ha szükséges.

Mi van, ha mellényúlunk!

Mi a helyzet akkor, ha rosszul határoljuk be a célcsoportunkat, és nem azok veszik a könyvet, akiknek szántuk?

Semmi probléma! Meg kell ismerni a vevőket, a valódi, hús-vér vevőket, ki kell nyomozni, miért pont ők veszik, és aztán annak a csoportnak kell nyomni a marketinget ezek után, és rájuk kell fókuszálni. Közben lehet kutatni azt is, hogy még kiknek lehet jó a könyv!

Akkor minek ez az egész célcsoportosdi?

Azért, mert ebben is gyakorlat teszi a mestert, és a pozicionálás – így hívjuk szakszóval azt, amikor nagyon tudatosan akarsz bizonyos vásárlókörök fejébe bekerülni, jelen esetben íróként – elősegíti a te írói imázsod építését. Hogy miért és hogyan? Erről is szó lesz hamarosan.

Most pedig elő a listaíró kellékeket, és találd ki:

KIKNEK ÍRSZ és MIÉRT pont nekik?

Kreatív írást és tervezést kívánok!

Vidi Rita

Mikor van készen egy könyv?

Ha még csak kacérkodsz a könyvírással, akkor talán még csak sejted a választ a címben szereplő kérdésre, de ha valaha eljutottál már könyv írásának a „végére”, akkor pontosan és rutinosan tudsz válaszolni.

Egy könyv olyan, mint egy ház: sosincs igazán kész. A házban is lehet már úgy lakni, hogy bizonyos utolsó simítások örökre váratnak magukra, és a könyvet is lehet már úgy olvasni, hogy az írója legszívesebben még évekig javítgatná, de az olvasók attól függetlenül imádják.

Egy könyv elkészülésének fázisait a 80-20-as szabály értelmében úgy lehet felosztani, hogy 20%-nyi idő a megírás, és 80% a fabrikálás ideje.

Írni úgy érdemes, hogy lendületből: hadd jöjjön, ami ki akar jönni, és sosem szabad elkészült szakaszonként nekikezdeni a tökéletesítésnek. Az ugyanis megöli a kreativitást.

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

A legjobb könyvet is négyszer annyi ideig kell majd utógondozni, mint amennyi idő alatt megszületett a tartalma.
Ezt nem úgy kell érteni, hogy megírod a könyvet három hónap alatt, és utána 12 hónapig még tökéletesíted, hanem úgy kell érteni leginkább, hogy megírod a könyvet meglepően gyorsan, és aztán annyi ideig heggeszted még, amennyit már biztosan a hátad közepére sem kívánnál.

Aztán jön még a lektorálás – feltéve, ha… -, és a korrektúra.

Leadod a könyvet a kiadónak, úgy érzed, hogy már sem hozzátenni nem tudsz, sem elvenni belőle, és amikor megkapod az első nyomtatott példányt, találomra kinyitod, az első mondat, amit elolvasol, pont az lesz, ami olyan furán, logikátlanul lett megfogalmazva, és jééé, tényleg, azt még ki akartad volna javítani…

És dugig lesz a könyved ilyenekkel.

Minél többször olvasod majd újra, annál több hibát, bakit, bibit fogsz találni benne, és annál inkább törekedsz majd a következőnél a tökéletességre.

NEM SZABAD!

Tökéletes nincs.

Azt kell tudni, hogy mi jó az olvasónak. Mit szeret az olvasó. Azt kell számításba venni, hogy mi az a minőségi minimum, ami fölött már a tisztelt publikum nem veszi észre az apró hibákat, bakikat, bibiket.

Az, hogy te mennyire maximalista vagy, és mennyire egy tökéletes író képének akarsz megfelelni, az senkit nem érdekel rajtad kívül. A lényeg az, hogy az olvasók szeressék, amit írtál. Értékeljék, kedveljék, olvassák el többször is, ébresszen bennük érzelmeket, beszéljék meg olvasmányélményeiket másokkal. Ha kritikájuk van, az sem gond.

Az sosem lesz olyan durva és bántó, mint amit te fogalmazol meg magaddal szemben.

A könyvírás nem vizsga. Nem kell rágörcsölni. Csak meg kell élni.

Tippek a könyv utómunkálataihoz:

1.) Írj lendületből!

2.) Ne javítgasd az éppel elkészült pár oldalt azonnal!

3.) Csak írj tovább!

4.) Amikor készen van a történet, vagy az egész könyv, akkor pár napra tedd félre!

5.) Ha valamilyen változtatás eszedbe jut ez alatt a pár nap alatt, akkor jegyezd fel magadnak, de még ne piszkálj bele!

6.) Pár nap pihenő után jöhet a bal agyféltekéd, jöhet a készre formálás.

7.) Javítgatásoknál, átírásoknál arra kell nagyon vigyázni, hogy ne bomoljon meg az az egység, ami a kreatív állapotban létrejött.

8.) Nyugodtan bővítsd helyszínekkel, szereplőkkel, sztorikkal (nemcsak szépirodalmat, hanem tényirodalmat is akár) a könyvet, ha úgy kívánja.

9.) Nyugodtan húzz ki belőle minden olyan részt, ami csak gittrágás, és nincs jelentősége.

10.) Kerüld a  modorosságot a szövegben, húzd ki, vagy írd át ezeket!

11.) Húzd ki a töltelékszavakat!

12.) Most jöhet az átfogó helyesírás ellenőrzés!

13.) Nyomtasd ki, és olvasd végig úgy, hogy közben egy tollal belejavítasz.

14.) Aztán mehet a kézi javítás adaptálása a kéziratba.

15.) Még egy utolsó helyesírás ellenőrzés (a szövegszerkesztővel).

Nagy levegő beszív, kifúj, “készen” van a könyv, beköltözhető, belakható:).

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Kihagyhatatlan videó kreatív elméknek, Elizabeth Gilberttől

Elizabeth Gilbert író arról beszél ebben a legendás TED előadásában, hogy milyen lehetetlen elvárásokat támaszt a társadalom NEM író fele az írókkal szemben, és a zsenialitás új megközelítését is hallhatjuk/láthatjuk üdítően őszinte és bájos előadásában.

Írók és reménybeli írók számára kötelező néznivaló 🙂

Hogyan növelheted a kreativitásodat? A válasz: 14 napos online kreativitásfejlesztő tanfolyam>>

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén