Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Kategória: Kreativitás

Kreativitás, kreativitás fejlesztés, kreativitás növelés, kreativitás megtalálása. Ezek mind-mind olyan témák, amik szoros összefüggésben vannak a kreativitással.

Kreativitás iskolás korban

Kreativitás fejlesztése iskolás korban

Kreativitás fejlesztése iskolás korban

Kreativitás iskolás korban

Kreativitás iskolás korban?

A kreativitás azt jelenti a gyerekek esetében, hogy bátran próbálkoznak. Ha elesnek, akkor felkelnek, és futnak tovább. Ha nem sikerül a rajzuk, akkor újat kezdenek legközelebb, és nem nyilatkoznak úgy magukról, hogy „nekem nincs tehetségem”. A kreativitás hibázások sorozata. Minél kreatívabb valaki, annál többet hibázik, hiszen annál többet próbálkozik értelemszerűen. A hiba ténye nem érdekli, mert a hiba a természetben is előfordul, és a Jóisten sem állítja miatta sarokba Természet Anyát…

Körülbelül az általános iskola első osztályának második félévében a gyerekek 80-90%-ából „sikeresen” kiöli az oktatás a kreativitást.
Újra mondom: általános iskola első osztály, második félév, még jóval az év vége előtt. Innentől kezdve 12 éven keresztül, az a maradék 10-20% – akik olyan komoly partizánok, hogy még a közoktatás és az iskolarendszer sem képes belőlük kipusztítani ezt a csodálatos képességet, a kreativitást – megmarad örökké renitens, sorból kilógó, folyamatosan üldöztetett gyermeknek. A többiek, 80-90%, pedig egyszerűen csak boldogtalanok lesznek. Talán nem újdonság, hogy belőlük igen nehezen lesz majd boldog felnőtt…

A kreativitás kiölése azzal kezdődik, hogy nincs lehetőség próbálkozásra. Míg az iskola előtt a legrosszabb, amit tehettél az az volt, hogy nem próbálkoztál, addig az iskola megkezdése után, a legrosszabb, amit a gyerekeink tehetnek az az, ha HIBÁZNAK. Mert az iskolában a hiba bűn, holott a hiba ékes bizonyítéka az erőfeszítéseknek. Ugyanúgy, mint a siker.

A kreativitás írmagjának kitaposása az általános iskola első osztályában azzal folytatódik, hogy megmondják, mit és hogyan kell rajzolni. Ahelyett, hogy csak úgy hagynák a gyereket rajzolni, festeni, firkálni, elmélyülni, elrévedni, ahelyett klónrajzok, klónállatfigurák, klónnyirkalékok keletkeznek az iskolában, nélkülözve minden egyediséget, minden különlegességet.

Nagyon rossz hírem van: ez a folyamat már az óvodában is elkezdődhet, ha az óvoda a nagycsoportosokkal feladatlapokat töltet ki, sablon alapján rajzoltat, és felvilágosítja a gyereket, hogy a rajzának hogyan kellene kinéznie.

Tudom, most nagyon csúnyán nézel, mert ez, amit itt leírtam, az szinte minden iskolában így zajlik, hiszen ez a tanterv egyrészt – és azzal ugye haladni kell, próbálkozni meg csak a kiskutyák szoktak… -, másrészt pedig 45-10 perces ciklusokban zajlik az élet, és nincs lehetőség a 25-27 fős osztályokban arra, hogy a gyerekek azt csinálják, és annyi ideig, amit és ameddig akarnak.

Gondolom, most nem leszel meglepve, hogy ezek után azt mondom, hogy a közoktatás úgy rossz, ahogy van. Futhatnám itt a köröket, hogy mennyi minden múlik a pedagóguson, meg az iskolán, de most, 2013. tavaszán, mikor ezeket a sorokat írom, tudatlan szülők ezrei tapossák egymás sarkát, hogy az új köznevelési törvény értelmében besúvasszák a gyereküket az iskolába úgy, hogy szeptemberig épphogy betöltik a 6. életévüket. Lesz itt még olyan kínlódás, sírás-rívás, fűhöz-fához kapkodás, hogy nem győzzük majd a cikkek százait olvasni erről, de most ez nem számít, a szülők önként és dalolva, idő előtt viszik a kreativitásgyilkos iskolába gyerekeiket, hadd legyenek minél előbb boldogtalanabbak, mindannyian (gyerekek is, szülők is).
14 napos online kreativitásfejlesztő tanfolyam – AJÁNDÉKBA>>

kreativitás

Mi a kreativitás?

Mi a kreativitás?

Alkotókészség? Ihletettség? Ötlet-teli személyiség? Problémamegoldó képesség? A művészet megtestesülése?

Egyik sem, tehát mindegyik.

kreativitás

Kreativitás

A kreativitás mindezek elegye egyszerre. A kreativitás nem pusztán alkotókészség, ötlettel teli agy, nem csupán ihletett állapot, nem csak a FLOW megélése, és nem kizárólag művek létrehozása. A kreativitás mindezek együtt: a dolgok véghezvitele, könnyedén, erőfeszítéstől mentesen.

Nem az a kreatív ember, aki kitalál és feltalál dolgokat, nem az a kreatív, aki könyvet ír, zenét szerez, fest, rajzol, alkot; nem az a kreatív, aki különleges látásmóddal rendelkezik, és képes másképp megközelíteni a dolgokat, hanem az a kreatív ember, akik végigviszi a dolgait.

A legnagyobb kihívás az életünkben az, hogy az ötleteinket megvalósítsuk, illetve megalapozott döntés alapján elvessük azokat, ha úgy hozza a „sors”. Képesnek kell lennünk a nemet mondásra is, mert az még nem kreativitás, hogy mindenre bátran – vakmerően – rábólintunk.

A kreatív ember könnyen dönt, hiszen mindkét agyféltekéje részt vesz a döntési mechanizmusban.

A kreatív embernek megérzései vannak, miközben képes nyugodtan üldögélni egy fa alatt, és kivárni a megvalósítás pillanatát.

Nem az a kreatív ember, aki az egész életét végigrohanja, soha egy pillanatra sem állva meg, hanem az a kreatív ember, aki mindig ÉPPEN AZT csinálja, amit kell, amit szükséges, és teszi mindezt könnyedén.

14 napos online kreativitásfejlesztő tanfolyam – AJÁNDÉKBA>>

Mit tud az emberi agy és a jobb agyfélteke?

Dr. Hámori József professzor „Mit tud az emberi agy?” című előadása a Mindentudás Egyetemén.

A két agyfélteke közti különbségről, a jobb agyfélteke és a bal agyfélteke feladatáról, a jobb agyfélteke különlegességéről a 39 perc 38. másodpercétől van szó, de nézd meg a teljes videót, és nem keltél fel ma hiába ;).

A videóból kiderül, hogy a jobb agyféltekénktől vagyunk emberek, mert az érzelmi élet, a kreativitás, az intuíció és a képzelet képessége kizárólag a jobb agyfélteke tulajdonsága, a bal agyfélteke semmi ilyesmire nem képes. A jobb agyfélteke az, amelyik újdonságra éhes, tehát vele sokkal könnyebb új dolgokat megtanulni – például kreatívan írni -, mint nélküle.

RitArt Academy jobb agyféltekés kreatív írás tréningek:

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

A kreativitás csak végtelen határtalanság esetén létezhet?

Az egyik női oldalon arról értekeztek, hogy mekkora hülyeség már egy olyan könyv, amiben mindenféle LEGO építmény összerakásának módjai vannak illusztrálva. Merthogy a LEGO-ban az a jó – véli az újságíró -, hogy azt csinálsz belőle, amit akarsz és úgy, ahogy akarsz. És akkor jön valaki, aki baromi drágán – akciósan 5000 forint – kiad egy ilyen könyvet, amiben ÖTLETEK vannak ahhoz, hogy miket lehet építeni a LEGO-ból, és ez gátolja a kreativitást, mert a kreativitáshoz az kell, hogy semmilyen támpont ne legyen. Napersze, LEGO az legyen, ugye? (a cikket a divany.hu-n találod)

Már finisében van a könyvem a jobb agyféltekés írásról, és remélem, hogy azt elolvasva már mindenki számára sokkal tisztább lesz a kreativitás mibenléte, de most nem tudtam elmenni ez mellett a cikk mellett úgy, hogy ne javítsam ki a benne állítottakat. Óriási tévedés azt hinni, hogy kreatív csak akkor lehet az ember, ha a határtalan űr veszi körbe.

Kreativitás létezik korlátok, sőt, igencsak szűk korlátok között is! Aki ennek ellenkezőjét állítja, annak fogalma sincs a kreativitásról.

A kreativitás a dolgok másképp való megközelítését, és a problémák újszerű megoldását is jelenti – meg még sok mindent -, és az emberiség rengeteg korlát között él, elég csak a teret és az időt alapul venni. Ha elfogadnánk azt a megállapítást, mely szerint a kreativitáshoz légüres tér kell, akkor nem létezne kreativitás. Tehát, ha nem létezne kreativitás, akkor mondhatnánk ki azt a tételt, hogy „a kreativitáshoz végtelen szabadság kell”. Mivel létezik kreativitás, és korlátok is léteznek, ezért megállapítom, hogy a kettő szorosan összefügghet.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Még mindig az őskorban lennénk – csak nem tudnánk róla, hogy az az ŐS, mert csak az létezne számunkra ugyebár -, ha nem „engednénk meg”, hogy a kreativitás működjön akkor is, ha rövid az időnk, vagy szűkösek a készleteink, vagy egyszerűen buták vagyunk a témához, mint a tök.

Nem az a kreatív, aki 5 kiló, véletlenszerűen összelapátolt LEGOkupacból felépít egy komplett Apollo 13-at nyolc hónap alatt.

Hanem az a kreatív, amikor például egy gyerek összetesz két LEGOkockát, ami éppen a keze ügyébe akadt, és egész nap azzal játszik, mert egyik percben egy foltos jaguár az a két nyamvadt kocka, másik percben autó az a két kocka, a harmadik percben meg T-Rex, a negyedikben meg ő maga.

A kreativitáshoz kapcsolt szabadság-szükséglet nem más, mint az elme szabadsága, a képzelet szabadsága, és annak a szabadsága, hogy ha akarjuk, azt gondolhassuk, hogy azok a korlátok nincsenek is ott.

De korlátok mindig lesznek. A LEGO is korlát(olt): nem puha, nem hajlékony, nem képlékeny, nem fém, nem fa, nem gömbölyű, nem egyszínű, stb., stb.

Az ember a korlátok között is szabad és kreatív, sőt, a korlátok növelhetik a kreativitást. (Még az állatoknál is.)

Az, hogy nem fejből építek LEGOt, hanem segédletből, még nem csorbítja az építés, a tevékenység örömét, és nem degradálja a tevékenység agyra-testre-lélekre gyakorolt pozitív hatását.

Mert ez a lényeg: cselekedni és közben jól érezni magunkat.

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén