Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: kreatív kedd

jobb agyfélteke, jobb agyféltekés

Kreatív kedd: beszélgetés az R17 rádióban

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésMúlt hét szerdán a  Rádió 17-ben (Rádió 17.  FM96.8 frekvencián)  voltam meghívott vendég. A riporter, Bitó Ildikó részt vett előzőleg a jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamon, és kiderült, hogy az én témám – kreativitás és írás – kapcsolódik az övéhez – társkeresés.
Hogy hogyan?
Kiderül a beszélgetésből:

Vigyázat, olyanok is kiderülnek rólam, amik eddig hétpecsétes titkok voltak ;).
(kb. a 10. perc környékén jelenek meg a “színen”)

Kreatív hetet!

Vidi Rita

 

Kreatív kedd: hagyd a kritikát!

A kritika szavunk, a görög κριτικ – ítélni szóból ered.
Lehet szépíteni, hogy létezik konstruktív kritika, meg segítő kritika, de sajnálattal kell közölnöm, hogy ezt az oktatásban próbálták meg először veled elhitetni, hogy aztán minden fenntartás nélkül elfogadd mások ítéletét, és felnőtt korodra rabszolga lehess.

Pedig hát mindannyian tudjuk, hogy „ki mint él, úgy ítél”, illetve azt is tudjuk – de fiatalabb korunkban legalábbis sejtjük -, hogy „ami belül, az kívül”, tehát a kritika jóformán kizárólag a KRITIZÁLÓT tükrözi – vagy képezi le -, és nem a kritika tárgyát.

Ha belegondolunk, ebből kifolyólag a kritika majdhogynem felesleges dolog, kizárólag akkor van rá szükség, ha információra éhes tömegek várják a valamivel szemben kritikus véleményvezér VÉLEMÉNYÉT. (Mint pl. Schobert Norbi esetében a kövérségről alkotott véleményét, Szendi Gábor esetében a pszichiátriáról alkotott véleményét, stb.)

A kritika pusztítja a kreativitást.

A kreativitás az állandó próbálkozás művészete. A mindig megpróbálásé. Hihetetlenül drága, és fontos kincsünk. Ha valaki kritizál téged, akkor ezt a kincsedet lopja meg.

A kritika leszoktat arról, hogy próbálkozz. Ezzel közvetlenül irtja a kreativitást, természetesen akkor, ha a próbálkozó szembesül is a kritikával. Nem véletlen, hogy neves alkotók senki számára nem engednek bepillantást a készülő művűkbe, mert tudják, hogy nemcsak az alkotókedvük menne el, ha valaki „építő” kritikát engedne meg magának, hanem az életkedvük is…

Most akkor mit lehet tenni? Soha többé ne kritizáljunk, és soha többé ne hagyjuk, hogy bennünket kritizáljanak?

Így van!
A kreativitást magas szinten megélők kizárják a kritikákat. Lehet, hogy öntudatlanul, lehet, hogy csak így hozzák a véletlenek, de nem jutnak el hozzájuk mások ítéletei. Helyes!

Míg azok, akik elvárják a kritikákat, sőt, szeretik a kritikákat, ők egyrészt maguk is kritizálnak másokat – keresik a hibáikat -, másrészt pedig nem kreatívak, és sosem lesznek azok, míg le nem szoknak az ítélkezésről.

A kritika nem vélemény.
A kritika ítélet.
De még ha elfogadjuk is, hogy vélemény, akkor is érdemes ismernünk azt a kissé vulgáris mondást, mely szerint „a vélemény olyan, mint a s…lyuk, mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a máséra”.

Akkor honnan fogjuk tudni, hogy az, amit csinálunk, az jó?

 

Egyrészt onnan, hogy – bár ezt is sikeresen kiölik az emberből, de talán még nem veszett ki véglegesen -, van egy alapvető igényességi szint, ami mindig jellemző arra, amit csinálsz. Egy – az átlaghoz képest mindenképp – eléggé magas igényességi szint, ami nálad viszont alapvető szint. Tehát bármit is csinálsz, bármibe is kezdesz, onnan indulsz. A férjem azt szokta mondani, hogy „vagy maximális erőbedobással érdemes csinálni, vagy sehogy”. Ha így állsz hozzá mindenhez, rossz nem tud belőle kisülni!

Ugyanakkor fogod tudni onnan is, hogy jót és jól csinálsz, hogy:

–          elismerik a munkádat azok, akik találkoznak vele,

–          ámulnak és bámulnak,

–          irigykednek rád, hogy mikre vagy képes,

–          tanácsot kérnek tőled, hogy ha hasonló dolgokat akarnak csinálni, akkor hogyan kezdjenek bele,

–          titokban utánoznak téged és a munkáidat,

–          „lopják” a cuccaidat (pl. az írásaidat ingyenesen letölthetővé teszik, képeidet digitalizálják, stb.),

–          ismerősök és ismeretlenek rendszeresen felkérnek, hogy csinálj nekik is olyat, vagy azt.

Akkor többé soha?

Azt már sokszor megtanultam a saját bőrömön, hogy soha ne mondd azt, hogy soha, ezért azt mondom inkább, hogy igyekezz a minimálisra csökkenteni a másoknak „nyújtott” kritikáidat, és igyekezz nulla felé tendáltatni a feléd érkező kritikák számát (pattintsd vissza a feladónak, szólj rá a kritizálóra, hogy fejezze be, hagyd ott az illetőt, stb.)

De egy valamit tényleg tilos, és soha, és semmilyen szín alatt ne csináld:

SOHA NE KRITIZÁLJ GYEREKET és/vagy GYEREK MUNKÁJÁT!

Hogy akkor hogyan lehet mégis valakit a jó irányba terelni és ott is tartani? Jövő kedden erről lesz majd szó.

Addig is, kreatív hetet!

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Kreatív kedd: ne csinálj semmit!

És ezt komolyan mondom!
Mindig mindenhol azt tanítják – én is tanítom -, hogy a cselekvés a leghatékonyabb módszer arra, hogy elérj bármit is.
Ez igaz is…

De néha nagyon jó nem cselekedni. Néha nagyon jó semmit sem csinálni, és olyankor a legjobb, amikor pedig kellene ;).

Kreativitásnövelő tippjeim közül most a legpihentetőbb következik: ne csinálj semmit.
De tényleg semmit!
Ne olvass!
Ne hallgass zenét!
Ne sétálj!
Ne alkoss!
Ne pihenj!

Csak létezz!

A legjobb helyszín erre egy olyan terep, ahonnan fák koronáját láthatod. Csak nézd, hogyan mozdulnak a falevelek a legenyhébb szellő hatására. Ha jobban fúj a szél, az is jó, csak nézz. Aztán csukd be a szemed, és láss csodát ;)!

Jó létezést!

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Kreatív kedd: négy hétköznapi dolog, ami nem tesz jót a kreativitásnak

Egy csomó minden jót tesz a kreativitásnak, egy másik csomó minden meg kimondottan nem használ neki. Amikor valaki irigyli a szerinte hihetetlenül kreatív embereket, talán nem is tud róla, hogy azok, akik nem kreatívak, minden alkalmat megragadnak arra, hogy ne is legyenek azok.

Persze teszik mindezt öntudatlanul, egyszerűen csak élve az életüket. A mindennapjaink részei is képesek rombolni a kreativitást, még ha az első gondolatunk az is lenne ezekről, hogy pont ezek szükségesek a kreatív pillanatokhoz.

Kreativitásgyilkos hétköznapi dolgaink

Kialvatlanság

Szinte minden valamire való regényben és filmben szerepel az a szitu – a leghíresebb ilyen karakter Sherlock Holmes -, ahogyan az egyik szereplő kialvatlanul, karikás szemekkel oldja meg a rejtélyt. Azt kell, hogy mondjam, hogy aki küzdött már valódi, több napja fennálló kialvatlansággal, az tudja, hogy olyankor a testünk és az agyunk szinte csak az életfunkcióink fenntartására törekszik, mert többre nem képes. Aki azt hiszi, hogy az alvásmegvonás, a kialvatlanság, a minimálisan kevés pihenés majd kreatívabbá teszi, az tévúton jár. Egy szóval: aludj!

Alkoholfogyasztás

Alkoholt fogyasztani nem rendkívüli esemény a magyar társadalomban, sőt, még mindig tartja magát az a tévhit, hogy vacsora után 1-2 deci vörösbor mennyire egészséges (sokkal egészségesebb a vacsora utáni 10 deka jó minőségű étcsoki), dacolva azzal a ténnyel, hogy ezeket a feltevéseket már réges-rég megcáfolták. Minimális, alkoholos befolyásoltság is durván rombolja a kreatív – és kognitív – képességeinket, ezért, ha úgy gondolod, hogy folyamatosan szükséged van a kreativitásodra, akkor tedd le a poharat, az üveget, a demizsont, de még a kishordót is ;). Két szóval: ne igyál!

Dohányzás

Nem fogok papolni arról, hogy mennyire káros a dohányzás, hogy mennyire rákkeltő, meg hasonlók, de szeretném kiemelni azt, hogy dohányzás közben CO, vagyis szén-monoxid kerül a szervezetedbe. Tudod, az a vegyület, amitől télen, fűtési szezonban emberek halnak meg… A CO a vörösvérsejtek oxigénfelvevő képességét rontják, ami azt is jelenti, hogy a dohányzástól nem jut elég oxigén az agyadba. Márpedig a kreativitás kulcsa az agyadban van. Két szóval: ne cigizz!

Gyógyszerek, drogok

Természetesen nem lehet összekeverni az aszpirint a heroinnal, de a hébe-hóba bekapott fájdalomcsillapító, és a rendszeresen szedett hatalmas adag gyógyszerek között is nagyon nagy különbség van. Az összes tudatmódosító szer rossz hatással van a kreativitásra, mert konkrétan leépítik a frontális lebenyt, ami egyben a problémamegoldó képességünk melegágya is. Tehát minden úgynevezett drog káros, még akkor is, ha régen is és ma is zseniális művek és alkotások születtek drogos befolyásoltság alatt. A drog tud olyat csinálni az agyunkkal, ami nagyon kreatívnak tűnik, csak kérdés, hogy megéri-e használni, ha közben belehalunk…
A gyógyszerszedés a mellékhatások miatt veszélyes a kreativitásra, meg az egymással ütköző gyógyszerhatások miatt. Ismétlem: egy-egy fájdalomcsillapító, görcsoldó nem ez a kategória. Természetesen nem azt mondom, hogy akinek egész életében gyógyszert kell szednie, az azonnal álljon le velük, ha kreatív akar lenni. Sokkal inkább azt mondom, hogy akkor viszont a másik három – alvás, ivás, dohányzás – kategóriánál kompromisszumok nélkül kell eljárni…

Nos, mi a véleményed? Lehet élni úgy, hogy eleget alszol, nem iszol, nem dohányzol, és csak olyan gyógyszert szedsz, ami biztosan hasznodra van?
Sokan azt mondanák, hogy igen, lehet így élni, csak minek…
De nekem az a véleményem, hogy ők nem ismerik a teremtés, az alkotás, a problémamegoldás örömét.

Te melyik csoportba akarsz tartozni? Ugye nem a másikba?

Vidi Rita

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Kreatív Kedd: A tévé és a számítógép megöli a kreativitást?

21. századi, gyerekekkel foglalkozó szakemberek egyik legfőbb intelme a szülők számára az, hogy „a gyerek minél kevesebbet tévézzen, és minél kevesebbet számítógépezzen”.

A szülők értik és átérzik, hogy ez miért fontos.
És közben körmüket tövig rágva aggódnak a számítógép előtt órákat eltöltő gyerek láttán…

Mert más a szándék, és más a gyakorlat.

Én nem mondom, hogy ne tévézzen, és ne számítógépezzen a gyerek, vagy, hogy minél kevesebbet tévézzen és minél kevesebbet számítógépezzen. Azért nem mondom, mert egyrészt nem vagyok szakember, akitől azt várják el, hogy ezt mondjam ;), másrészt pedig nem is értenék vele egyet.

A kreativitás legfőbb célja szerintem a cselekvés. A minőségi cselekvés.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

AJÁNDÉKUTALVÁNY KARÁCSONYRA!>>

Ha valaki kellően kreatív, és nincs kiölve belőle a kreativitás, akkor nem fog órákat eltölteni a tévé előtt, passzívan, tunyán, és a számítógépet sem Facebook-ozásra fogja használni kizárólag, hanem mindarra, amire a számítógép hivatott.

A tévénézés fontos.
Nem azért, hogy közben ne csináljunk semmi mást, hanem például azért, mert a jól megválogatott műsorokból rengeteget tud tanulni a gyerek.

Pl. egy három éves gyereknél, akinek nehézséget okoz a bilire átszokás, egy, a biliről való leszokásról szóló tévés mesefilm hirtelen kinyithat olyan ajtókat, amik eddig a legtöbb módszer mellett is csukva maradtak.

A számítógépet meg nem egy puszta masinának kell tekinteni, ami csak elrabolja az időt az egyéb fontos tevékenységektől, hanem annak kell tekinteni, ami: egy kézre eső ablak az egész világra, sőt, az egész Univerzumra.

A tévé is, a számítógép is eszközök, amiket meg kell tanulnunk jól használni. De azért, mert a szülők nem tudják jól hasznosítani ezeket a kiváló ESZKÖZÖKET, azért ne az legyen már az alapvetés, hogy a veleszületetten kreatív gyerekeinktől kalákában vonjuk meg ezeket a csodálatos lehetőségeket!

Én például sokkal károsabbnak tartom a rádióban a minden egész órakor bemondott híreket a gyerekek fejlődésére, mint akárhány órás tévézést, vagy számítógépezést.

Mindennapos eset, hogy mikor utazunk a fiammal autóval, és elkezdődik a hírek, akkor azonnal le kell halkítanom a rádiót, mert rögtön ilyeneket tolnak a gyanútlan gyermek-hallgató fülébe:

–          lelőtte gyerekét,

–          molesztálta,

–          a wc-be szülte,

–          öngyilkos akart lenni a gyerek,

–          véletlenül megölte a testvérét a gyerek.

A tévében is, a számítógépen is vannak olyan dolgok, amiket el kell kerülnünk. Nemcsak a gyerekeinknek, hanem nekünk is, mert olyan borzasztóan károsak és romboló hatásúak, amikről ott és akkor nem is tudunk.

De azért, mert volt már olyan, aki a kalapáccsal a saját ujjára vert, még nem lehetünk olyan buták, hogy kollektíve lebeszéljük az emberiséget a kalapács használatáról.

Sok szülő szeretné, ha a számítógépezés és a tévézés fejlesztené a gyereket. Annak idején, mikor elterjedt a televízió, az egyik legfontosabb célja az oktatás volt! Hát használd oktatásra! Ahogy a monitort is.

A tévé és a monitor hosszú időn át való bámulása azért nem jó dolog egyébként, mert az agy nem úgy működik ilyenkor, mint egyéb helyzetekben. De az agy nem ugyanúgy működik olvasás és írás közben sem, arról meg azért ugye senkit nem szeretnénk leszoktatni? 😉

Az nem baj, ha az agy nem úgy működik tévézés közben, mint akkor, mikor kiállok a Hortobágyra, és megpróbálok elnézni a végeérhetetlen rónák végére.

Más a feladat, más a működés, csak ennyit kell tudomásul venni. Az agyunk nem hülye, nem kell félteni, okosan kell minden eszközt használni, akkor HASZNÁLNI fognak, vagyis a hasznunkra lesznek.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

AJÁNDÉKUTALVÁNY KARÁCSONYRA!>>

Ha valakiben még mindig nem sikerült eloszlatni a kétségeket, akkor íme egy jó kis lehetőség arra, hogy számítógéppel fejleszd a kreativitásodat.

Íme két link, ahol olyan játékok gyűjteményét találod, amikben RAJZOLNI kell.

http://www.onlydrawinggames.com/

http://www.freewebarcade.com/drawing-games.php

Jó szórakozást, és jó kreativitás fejlesztést! Természetesen gyerekek és idősebbek is elkezdhetik ;).

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

AJÁNDÉKUTALVÁNY KARÁCSONYRA!>>

 

Kreatív Kedd: Hadd csobogjon!

Sokszor van szükségünk azonnali ihletre:

  • meg kellene oldanunk egy problémát, és nem érünk rá hetekig, mire végre megálmodjuk, hogyan fogjunk hozzá;
  • ki kellene találnunk valami frappáns dolgot, például, hogy hogyan rendezzük be az új szobát, vagy, hogy mit írjunk a névjegykártyánkra;
  • elakadunk a blogbejegyzéssel, vagy a könyvünkkel, és nem ártana, ha még ma tudnánk vele haladni;
  • ezer ötletünk közül ki kellene választani azt, amivel valóban érdemes foglalkozni;
  • stb.

Természetesen az ihletettségre is igaz az, mint minden másra, hogy ha rágörcsölünk, akkor sokkal inkább megrekedünk. Az erőltetés a kreativitás esetében sem működik. Ez egy készség, amit magas szintre lehet (sőt, kell) fejleszteni, de amikor épp nincs, akkor hiába agyalunk ezerrel, nem fog bekapcsolni.

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Bekapcsolni NEM AGYALÁSSAL lehet a kreativitást. Ennek csomó trükkje van, és most arról az egyik legszuperebb, legegyszerűbb, legolcsóbb módszerről fogok írni, amit biztosan te is használsz nap mint nap, csak éppen még nem tudod, hogy ezt tudatosan is lehet alkalmazni a kreativitás beindítására.

Ehhez a nagyon egyszerű és emiatt nagyon nagyszerű trükkhöz két dologra van szükséged:

1.)    Egy vízcsapra.

2.)    És vízre.

A feladatot tetszés szerint variálhatod:

  • nekiállhatsz mosogatni;
  • zuhanyozhatsz;
  • vagy épp locsolhatsz is a kertben;

a lényeg az, hogy csobogjon a víz, és te valamilyen tevékenységet folytass/végezz közben. Legalábbis eleinte, míg ki nem épül reflex-szerűen a kreativitás beindítása, addig mindenképp úgy folyasd a vizet, hogy annak valami konkrét célja van. Mosogatás, tusolás, locsolás.

Erre azért van így szükség, mert ha csinálsz valamit, akkor nem tudsz görcsölni. A vízcsobogás pedig megteszi a magáét (egyértelműen két agyfélteke integráló hatása van).

Valószínűleg nem fog elsőre sikerülni, mert figyelni fogod magad, és minősíteni fogod a közben felmerült gondolataidat.

Csináld azt, hogy amikor nagyon kellene valami ötlet, sugallat, vagy bármi, ami NINCS éppen, akkor odaállsz mosogatni, vagy elmész letusolni. Akkor is, ha nagyon nem lenne éppen sürgős.

Egyszer csak elkezdenek jönni a szikrák, ötletek, sugallatok. Amint valami eszedbe jut, amire már jó ideje vártál, azonnal hagyd abba a mosogatást-tusolást-locsolást, és irány felírni, feljegyezni, vagy épp gyorsan megcsinálni!

Ha ezt rendszeresen gyakorlod, akkor egy idő után – ez mindenkinél más ez az időintervallum – eléred azt, hogy egy vízpartra kiülve is életbe lép ez a kreatív hatás. Vagy épp egy szökőkút szélén üldögélve, sőt, akár akváriumi halak nézegetése közben is.

TIPP: mindig legyen nálad ilyenkor valami, amibe jegyzetelhetsz, vagy valaki, akit megkérhetsz, hogy „ezt jegyezd meg légy szíves, amit most mondok”, mert ezek az ihletett pillanatok tényleg csak pillanatok lehetnek, és a legkézenfekvőbb ötletet is, amit úgy vártál, mint a Karácsonyt, úgy el fogod felejteni, mint a huzat…

Na? Ugye, hogy pont mosogatni kellene? 😉

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂

Kreatív Kedd: Jó módszer az összképmeglátás fejlesztéséhez

A kreativitás magasiskolája az, amikor meglátjuk az összképet abban is, amiben mások nem, vagy csak nagyon nehezen. A jobb agyféltekénk jó ebben igazán, a bal agyféltekénk a részletekben „menő”.

A kreativitás magasiskolájának művelői nem a művészek, és nem is a bűvészek, hanem egy igen meglepő csoport, ami nem más, mint…

…na, kitalálod?

ők..

a…

vállalkozók.

Bezony ám!
A vállalkozók azok a leginkább, akik könnyen képesek az összességet látni, és képesek nem elveszni a részeltekben, illetve képesek nem fennakadni azokon.

A kreativitás magasiskolájának elérése nem lehetséges egy csapásra, és nagyon kevesen vannak azok, akiknek ez zsigerből megy – valószínűleg belőlük nem ölte ki az iskola a kreativitást. A többségre az jellemző,  hogy pár év folyamatos kreatívkodás után egyszercsak rácsodálkoznak arra, hogy jééé, ezt én tudtam előre… Vagy „jééé, sejtettem, hogy valami ilyesmi van/volt a háttérben”.

Az összkép látást nem kell összekeverni az átfogó kép meglátásával, mert az nem ugyanaz. Az összkép látás azt jelenti, hogy látod a kerek egészet, és látod a FOLYAMATOT is. Nem egy pillanatfelvételt érzékelsz, hanem egy négydimenziós valamit: teret és időt egyben.

Az igazán mesterei ennek azok, akik képesek egyúttal a LÉNYEGET is meglátni.

Oké, ez eddig nagyon misztikus, de most már essen szó arról is, hogy ezt a fajta érzékünket, képességünket hogyan lehet fejleszteni.

Egyrészt a 14 napos kreativitásfejlesztő tanfolyamon két lecke is van, ami az összképalkotási képességet fejleszti, másrészt most mutatok még egy nagyon jó módszert arra, hogyan tudod fejleszteni ezt a készséget.

Pofon egyszerű, szerintem csinálod is már, csak eddig nem tudtad, hogy ha ezt intenzíven műveled, akkor a szórakozáson kívül más hasznos hozadéka is lesz.

Olvass életrajzokat!
Sőt, olvasd cégek/vállalkozások/projektek életrajzait!

Mutatok is egy remek magyar példát.
Néhány hónappal ezelőtt vettem észre – teljesen véletlenül – egy blogot, amit az Index.hu egykori egyik alapítója írt, és óriási meglepetésre elejétől a végéig elmeséli – több bejegyzésben -, szerencsére hosszasan és részletesen, hogy hogyan jött az Index.hu ötlete, hogyan kezdtek bele, meddig voltak ráfizetésesek, mikor kezdett nagyon jó üzletté válni, és így tovább. Tele van a sztori hullámvölgyekkel és hullámhegyekkel, ráadásul ez a történet ez szinte a szemünk előtt nőtt fel és teljesedett ki.

Én még emlékszem az ős-Index.hu-ra, és mindig figyeltem, mi változik a házuk táján, hogyan tarolják le látogatottságban a konkurenciát, hogyan újítanak egyre jobb és jobb dolgokat.

És most itt van, ezüst tálcán megkapjuk az egész sztorit az elejétől napjainkig:

http://gg.blog.hu/2012/01/08/bucsum_az_indextol

Ettől a cikktől kezdd, és innentől számítva minden cikket olvass végig, a mai nap felé haladva az időben.

http://gg.blog.hu/2012/02/14/ki_a_f_om_az_a_gerenyi_gabor

http://gg.blog.hu/2012/03/12/a_cd_rom_tundoklese_es_halala

http://gg.blog.hu/2012/04/06/kis_magyar_tartalomszolgaltatas_grundolas

http://gg.blog.hu/2012/05/14/megcsap

http://gg.blog.hu/2012/06/04/kimaradt_20

http://gg.blog.hu/2012/06/15/tjtgj

http://gg.blog.hu/2012/08/03/hirtelen_halal_594

http://gg.blog.hu/2012/09/09/hadjarat_486

http://gg.blog.hu/2012/10/08/irany_a_tozsde

http://gg.blog.hu/2012/11/05/betemet_a_dotkomvalsag

http://gg.blog.hu/2012/12/10/utelagazodasnal

http://gg.blog.hu/2013/01/14/az_elso_bekeev

http://gg.blog.hu/2013/02/11/fordulat_es_felreform

http://gg.blog.hu/2013/03/04/az_utolso_tulajdonosvaltas

http://gg.blog.hu/2013/04/02/inda_tulkapasok_indexvideo

http://gg.blog.hu/2013/04/25/az_utolso_simitasok_909

Igen, jól látod, ez egy könyvnyi adag. Nem fogod egy kávé mellett elolvasni, arra készülj fel.
És tudom, hogy nem is fogja mindenki elolvasni.

De aki igen, az ezer lépést tett a kreativitása felé. Vannak, akik megteszik ezt az ezer lépést, és vannak, akik egész életükben mást sem tesznek, csak megöregszenek.

Te melyik csoportba akarsz tartozni?

Vidi Rita

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén