Minden író álma az, hogy amikor készen van a kézirata, repülőrajttal robbanjon rá akár több kiadó is, és ő kedvére válogathasson a legjobb ajánlatok közül, majd a megjelenés után havonta csengessen a kassza a jogdíjaival, de vastagon ám!
Nos, ez az a pont, amikor bilibe kell lógatnunk a kezedet.
Mert ez a szituáció, hacsak nem te vagy Liptai Claudia, vagy Alföldi Róbert, nem nagyon fog előfordulni a következő 20 évben. (Sőt, ha ők is a semmiből írnának könyvet, nem megrendelésre eleve, akkor még nekik is kilincselniük kellene egy-két-sok kiadó ajtajánál…)
Felvilágosult íróink ekkor – a kissé biliszagú ébredés után – új álomba kezdenek:
– Oké, megírom a könyvet és ki is adom. 50 vagy 100 darabonként nyomtattatom, ahogy a vevőszám alakul majd. De könyörgöm, ne nekem kelljen értékesíteni!
Hát olyan nagyon elvetemült vágy az, hogy valaki segítsen ELADNI?
Nem, a vágy egyáltalán nem elvetemült, sőt, egy jól működő könyvpiacon ez egy teljesen reális és valóságos elvárás lehetNE.
A magyar könyvpiac viszont „kissé” speciális, és amint egyre több országra van rálátásom, nagyon úgy tűnik, hogy ez a magyar könyvpiac egy egyedi hibridje a más országokban működő mechanizmusoknak. Egy eléggé rossz hibridje, de ha ismerjük, hogy mi hogyan megy ebben a világban, akkor tudatos munkával tudjuk korrigálni a hiányosságokat.
Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>
A magyar könyvértékesítési piac hibái – kicsi és nagy szinten is ez működik:
1.) Bizományosi értékesítésre épül az egész – mikor annak idején számítástechnikai boltunk és szervizünk volt, ééérdekes módon sosem úgy értékesítettünk kiskereskedőként, hogy a végfelhasználónak való eladás UTÁN fizettünk a nagykernek vagy a gyártónak. Ezzel szemben a magyar könyvpiac úgy néz ki, hogy az, aki a végfelhasználónak adja el a terméket, az kizárólag bizományban hajlandó átvenni a könyvedet. Odaadsz 10-20 darabokat a kereskedőknek INGYEN – legyenek ezek akár egyéni boltok, vagy akár maga a Shopline -, és utána majd havonta elszámolnak, hogy mennyit adtak el, és számla ellenében elküldik neked a rád eső kb. 40%-ot. Természetesen, ha akciósan adták el a könyvedet, akkor annak a 40%-át. Ha semmit nem adtak el, akkor sorry, így jártál, talán majd következő hónapban.
Ez az egyáltalán nem követhető, és rémtörténetekkel tűzdelt megoldás viszont még mindig jobb, mint az a verzió, hogy nem te adod ki a könyvet, a kereskedő a kiadódnak fizet 40%-ot a végfelhasználói árból, és ebből jutna neked párszáz forint könyvenként. Mert akkor neked kb. évente egyszer jutna párezer forintocska. A bizományosi értékesítés rákfenéje az, hogy ha nincs tétje a terméknek – nem fizet érte előre a kereskedő – akkor nincs motivációja arra, hogy el is adja! Ez főleg akkor van így, ha többezer terméke van ott bizományban. Most mit számít, hogy ott van még plusz egy könyv és új írótól? Kenyeret nem kér az a 10 darab, ami elpihen a raktárban, mindenki csendben van, nekünk meg bővült a portfóliónk, elmondhatjuk magunkról, hogy hú, de sok könyvet forgalmazunk. Közben meg nem is…
2.) A bizományosi értékesítés nem lenne gond, ha motiváltak lennének az eladásra és a hagyományostól eltérő marketingre a kereskedők. – Nem akarok nekiállni ekézni az egész magyar gazdaságot, meg a vállalkozói szférát, de azt azért mindenki, akinek van erre rálátása, tudja, hogy nem egyszerű vállalkozni. Kisvállalkozni – könyvet írni, tanácsadóvá válni – egyszerű és olcsó (egyéni vállalkozással), de többtíz alkalmazottat eltartani, állandóan megújulni, ekkora vízfejű piacon érvényesülni nem könnyű, ezt sajnos, ha akarjuk, ha nem, alá kell írnunk. Az innovatív marketinggel sokszorosát kereshetnék a könyvkereskedők is, csak nem teszik. Ezáltal nem keresnek sem maguknak, sem neked annyi pénzt, amennyit megérdemelne ez a szakma.
3.) A könyvesboltok nem pozícionálnak. – Minden könyvesboltnak MINDENKI a célcsoportja. Rémes! Alig akad olyan bolt, ahol specializálódnának egy-egy témakörre, de olyan meg főleg nincs, ahol specializálódnának egy-egy CÉLCSOPORTRA. Persze, tudják, hogy kik a vevőik, de eszük ágában sincs azt mondani, hogy
– oké, ez a nők boltja mostantól, mert a vevőink 98%-a nő. Szórjuk ki a pasiknak és gyerekeknek szóló könyveket, és beszéljünk csak a nőkhöz, hiszen értünk a nyelvükön, és így több pénzt fognak nálunk hagyni!
– Oké, ez meg a férfiaké legyen. Semmi rózsaszín, semmi lányregény, semmi puha téma, itt csak igazán tökös olvasóknak szolgáltatunk!
– Oké, ez a gyerekkönyveké, minden a gyerekekről szól, ha egy szülő igazán jó szülő akar lenni, akkor csak ide jöjjön!
– Ez a gasztronómiai könyveké.
– Ez a pszichológiai és szociológiai könyveké.
– Stb.
A kiadók szuperül pozícionálnak többnyire, de a kereskedők már ezt az elemi dolgot is elvétik. Mindenkinek el akarnak adni, ahelyett, hogy egy szűkebb rétegre koncentrálnának, és csak ehhez a szűk réteghez beszélnének. Ha egy hatalmas tömeghez beszélek, akkor a mondanivalóm sokkal nehezebben megy át, mint akkor, ha egy szűk csoporttal próbálok kontaktust teremteni, akiknek ismerem a gondolkodásmódját!
Tudtok ilyen vagány könyvesboltokat? Osszátok meg a hozzászólások között, megérdemlik a külön reklámot!
4.) Ha veszteséges egy üzlet, akkor azt fizetik ki utoljára, aki a legnagyobb csendben van, ez pedig az író. – Amikor egy bolt már a gázszolgáltatónak meg az áramért is tartozik, akkor nem az írók-kiadók kifizetése lesz az elsődleges, és ebben nincs semmi rosszindulat, egyszerűen ez a túlélés záloga. Azt meg ne gondolja senki, hgoy húúúú, de baromi nagy extraprofit van a könyvkereskedésen! 60% az árrés, amiből el kell tartani egy csomó embert, fenn kell tartani a boltot. Tudod, már számoltuk, hogy ha te csinálsz mindent, akkor 100% a te árrésed. Azt gondolhatnánk, hogy óóó, hát lemondunk a 60%-ról azért, hogy semmit nem kell tennünk! De az eredmények is azzal lesznek összhangban, amit cselekszel: a semmi semmit szül.
5.) Menj be, és nézd meg, hogyan bánnak a könyvekkel egy könyvesboltban – a pozícionálást természetesen ismerik a boltok – csak nem jól használják -, hiszen külön vannak szedve kupacokba a sikerkönyvek, a férfiaknak szóló könyvek, a sci-fik, a könnyed olvasmányok, az oktató könyvek, a tanácsadó könyvek, a gyerekkönyvek, stb. De kérdezd meg a boltban, hogy hány könyvük van, és aztán számold meg, hogy a kiemelt helyeken mennyinek jut hely! Több ezer könyvből kb. 50-60 kaphat kiemelt helyet, mert egyszerűen fizikálisan nem fér el több. Mi van a többivel? Ott lapulnak egymás mellett a polcokon, és semmi más nem látszik belőlük, csak a gerincük. Nincs plakát, nincs kiemelés, nincs hatalmas sárga-piros nyíl, ami a te könyvedre mutat. Egy porszem vagy a gépezetben. Na, itt érezheted először teljes valójában azt, hogy egyenértékű vagy J. K. Rowlinggal, E. L. James-szel, Rejtő Jenővel, és bárkivel, akinek a munkásságára eddig felnéztél. Végül is, ezért az érzésért már megéri beadni a könyvedet egy boltba ;).
Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>
Most akkor egyáltalán ne forgalmazza senki más a könyvemet, csak én? – tehetnéd fel a kétségbeesett kérdést.
A válasz az arany középút:
Mindenki értékesítse, aki él és mozog!
Értékesítsd te magad!
Értékesítse a munkahelyén a barátnőd!
Értékesítsék más weboldalak!
Értékesítsék könyvesboltok!
Értékesítse maga a szentséges Shopline!
Mindenki, és bárki, aki el tudja adni a célközönségének!
Forogjon a Föld a te könyved körül!
De ezért neked tenned is kell!
Mert más nem fog, azt garantálom…
Házi feladat drágaságaim!
Üres lapot és tollat elővenni, és felírni egy 30 tételből álló listát, aminek ez a címe:
Hol fogják értékesíteni a könyvemet?
A listán konkrét weboldalak és helyek legyenek! Ha legalább 30 helyen elérhető a könyved, és az értékesítési terved úgy néz ki, hogy az eladások legalább 50%-át te hozod, akkor nem fog baj érni, és nemcsak elismert, olvasóhoz könnyen eljutó író leszel, hanem még vagyonos is.
Vidi Rita
