Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: jobb agyféltekés írás

Univerzum – Közösségi Könyvek Projekt novellás kötet

Már a nyomdában van, és hamarosan megjelenik az első Közösségi Könyvek Projekt könyv, ami egy novelláskötet, 24 íróval, 24 novellával.

Így fog kinézni elölről:

Univerzum - jobb agyféltekés novellák, jobb agyféltekés íróktól

Univerzum – jobb agyféltekés novellák, jobb agyféltekés íróktól

Így fog kinézni hátulról:

Univerzum hátsó borító

Univerzum hátsó borító

Az ára 1990,- forint lesz, és nemsokára megvásárolható!

Jobb agyféltekés szavazás

Annyira besűrűsödtek az események, hogy lassan már minden fél órámat be kell osztanom, és most ott állok egy választás előtt, és rájöttem, hogy nem is nekem kell döntenem, hanem NEKTEK!

A közeljövőben, pár hét eltéréssel két új tréninget is bevezetünk.

Az egyik még mindig a jobb agyféltekés írással lesz kapcsolatos, de már nem az alapoktól indul, mint az Író születik, hanem gyakorlatilag Mesterkurzus lesz azok számára, akik már nagy tapasztalattal bírnak az írás terén, és leginkább a mesterfogásokat szeretnék elsajátítani, begyakorolni. A Mesterkurzuson a regény és könyvírás lesz a téma. (2 napos lesz, mint ahogy azt nálunk már megszokhattátok.)

A másik új képzésünk pedig a maximálisan jobb agyféltekés kreativitásfejlesztés lesz, kiscsoportos, szintén két napos, nagyon intenzív formában. Leginkább azoknak szól majd, akik az életük minden terén turbófokozatba akarnak kapcsolni, és tudják már előre, hogy ehhez új eszközökre és megoldási sémákra van szükségük.

De most akkor melyik legyen ELŐBB?

Melyik képzést vezessük be szerintetek előbb?
A Jobb Agyféltekés Kreatív Írás Mesterkurzust? Vagy a Jobb Agyféltekés Kreativitásfejlesztést?

Arra kérlek benneteket, hogy szavazzatok, a véleményetek fontos számunkra!
Szavazni 2015. április 17-e, péntek éjfélig lehet, legalábbis ezeket a szavazatokat vesszük figyelembe!

A szavazók között mindkét képzésünkre 1-1 belépőjegyet sorsolunk ki! (Ezért kérlek a neved és az email címed add meg az alábbi űrlapon!)

Tehát akkor szerinted melyik legyen előbb? Mesterkurzus íróknak, vagy Kreativitásfejlesztés sikerorientáltaknak? Melyiket szeretnéd előbb?

 

A leggyakoribb hibák az írásban

Avagy: írói hibák, de ezeket a lektorálás során könnyű kiiktatni

Te is biztosan ismered azt a mondást, hogy “csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit”. Hát, ez igaz az írókra is. Az az író, akinek hibátlan a munkája, az gyakorlatilag egy betűt sem írt le…

Mindenki, aki tesz valamit, cselekszik, az kisebb-nagyobb hibákat is vét a munkája során, de ezért nem kell magunkat ostoroznunk!

A hibáinkból tanulni is tudunk, DE nem az írás átszellemült folyamatában kell a hibákra ügyelnünk, hanem UTÁNA, az utómunkálatok, a lektorálás, a korrektúra során.

Milyen tipikus hibákat szoktunk elkövetni írás közben?

  • Szóismétlés – egy átlagember aktív szókincse 3000-5000 szó közé tehető, míg egy íróé elérheti a 15-20ezret is, mégis gyakran előfordul velünk, hogy ismételjük a szavakat, mert csak. Nincs író a Földön, aki a szóismétlés bűnébe akarna esni, de megesik. Azért, mert az írás flow-állapota közben nem az lebeg lelki szemeink előtt, hogy vajon mennyire tökéletes nyelvtanilag a szöveg, hanem a sztorit látjuk magunk előtt. A szóismétlést már az első visszaolvasás során könnyen javíthatjuk, a végső utómunkálat közben pedig még tovább cifrázhatjuk. Nem kell rápörögni, mindenkivel megesik, aki ír!
  • E/1 és E/3 összekeveredése szövegen belül, illetve a nem megfelelő perspektíva megválasztása – mostanság nagy divat egyes szám első személyben írni – lásd Szürke 50 árnyalata -, és van piaca is, de sokkal magasabb színvonalú az egyes szám harmadik személyben – róla, valakiről – írt történet. Azért, mert ezzel az Olvasó egy lépés közelségből szemlélheti a történteket, és kedvére belehelyezkedhet bármelyik szereplő nézőpontjába. Ha kizárólag egy személyből – rólam, én – mutatjuk a dolgokat, akkor csorbítjuk az Olvasó szabadságát, tele lesz a sztorink belső monológgal, folyamatos gondolkodással, sőt, jóformán csak ebből fog állni. Ez bárkinek megy, ezt a szintet könnyű megugrani, de csak kevesen tudják mesteri szinten művelni. Nagy kedvencem, Lőrincz L. László tévedhetetlen ebben a megoldásban, de azt a színvonalat, amit ő képvisel, csak kevesen tudják elérni E/1-el.

 

  • Össze-vissza ugrálás a szereplőkben, vagy a nézőpontjaik között (akár egy mondaton belül is). Az egyik bekezdésben még az anya fejében vagyunk, másikban meg már a csemetéjében, mikor egy hétköznapinak tűnő délutánon a játszótérre ballagnak, hogy aztán ott valami rendkívüli történjen velük. Ez a hiba az E/3 perspektívánál fordul elő: hogy íróként a teljesség igényével mutassuk meg a szituáció legapróbb részleteit is, ide-oda fickándozunk a különböző szereplők nézőpontjai között. Ahhoz, hogy ezt nagymesteri szinten tudjuk csinálni, ahhoz az úgynevezett omnipotens nézőpont begyakorlása kell, aki egy mindenkiről mindent tudó narrátor, és ebben az esetben lehet ide-oda cikázni (mint például a Született feleségek sorozatnál Mary Alice Young. Ha bele akarsz helyezkedni a szereplőkbe, akkor viszont nem lehet túl sokat variálni fejezeten belül, pláne nem epizódon belül.

 

  • Jelen idő-múlt idő eltévesztése – Tapasztalatom szerint íróként ezt a hibát legnehezebb észrevennünk saját munkáinkon. Általában az írás nagy arányban hibátlan az idősíkot tekintve, de mindig belekeveredik a másik verzió. Ha múlt időben írsz, és belecsúszik egy-egy jelen idejű mondat – nem nyelvtanilag szükséges jelen időre gondolok, mint például a VAN szó használatára, hanem a ragozásra -, az alig észrevehető. Ha jelen időbe keveredik bele egy-egy múlt idejű szakasz, akkor viszont az nagyon feltűnő. A szöveget olvastasd át legalább egy valakivel még saját magadon kívül, mert te nem biztos, hogy észre fogod venni a saját szövegedben a hibát.

 

  • Nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet – alany-állítmány-tárgy-határozók magyartanárok által nem támogatott sorrendben való konzekvens használata, amely ugyan nagyon hasonlíthat a beszélt nyelvhez, de írásba öntve döcögőssé, göröngyössé teheti az élményt az Olvasó számára. Nem pártolom a magyar helyesírási kéziszótár fejből való idézgetését írás közben, de néha nem árt fellapozni tankönyveket arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Engedmény: dialógusokban nem kötelező a nyelvtan szabályaihoz ragaszkodni, hiszen ha a beszélt nyelvet akarjuk visszaadni, akkor egyenesen kötelező magyartalanul írni, mert nincs ember a Földön, aki irodalmi nyelven beszélne a valóságban!

 

Univerzális tipp: a hibákat sokkal könnyebb észrevenni, ha az első átnézésnél HANGOSAN is felolvasod magadnak a szöveget. Kiderül, hogy van-e szóismétlés, akarja-e az agyad automatikusan “átírni” a felolvasandó szakaszt, stimmel-e perspektíva, tökéletes-e az idősík, és nyelvtanilag vannak-e problémák.

A helyesírási hibák más kategóriába tartoznak. Az író, bár mesterien bánik a szavakkal, biztosan nem tökéletes helyesíró. Ugyanis aki igen, az nem író. Az állandó helyesírási önellenőrzés akadályozza a kreatív folyamatokat, mert a helyesírás bal agyféltekés, a kreativitás, az alkotás, valaminek a létrehozása, az pedig jobb agyféltekés.

A helyesírás ellenőrzése, javítása utómunkálatok közé tartozik.

Nos, mennyi hibát találtál ebben a szövegben? 😉

Jobb agyféltekés kreatív írás tréning Budapesten – 2 napos, intenzív >>

Webszöveg írás tréning Budapesten – 2 napos, intenzív >>

Írni bárki tud – könyv>>

Vidi Rita

Már annyi minden jót megírtak előttem, hogyan rúghatnék én labdába?

Olvastad Bram Stoker eredeti Drakula-történetét, minden vámpírtörténetek elődjét és alapját? Tudod mikor jelent meg először? Most kapaszkodj: a 19. században, pontosabban 1897. május 26-án, tehát közel 118 éve!

Azóta hány vámpíros történet látott napvilágot? Több száz? Ezer?
Hány lett ebből sikeres? Több száz? Ezer?

Azok, akik Bram Stoker történetében találkoztak először vámpírral, sőt, A Vámpírral, Drakulával, egyetértenek abban, hogy az eredetit szinte lehetetlen felülmúlni. Mégis sikerült már sokaknak!

Nem azért, mert az eredeti – ami minden bizonnyal eleve táplálkozott valamilyen legendából vagy alapsztoriból – nem volt tökéletes, vagy nem elégítette ki az olvasóközönség étvágyát. Hanem azért, mert az olvasás, és a bizonyos történetek felé irányultság igazából egy folyamatos igényt teremt az újabb és újabb történetekre az Olvasóban. De nem ugyanolyanokra, hanem mindig kicsit másabbakra. Vagy nagyon másabbakra.

Itt volt például az Alkonyat-trilógia, ami nemcsak modern környezetbe helyezte a vámpíros alapsztorit, de jócskán meg is csavarta a karakterek egyediségével a szituációkat, illetve a szerelmi-szenvedés-háromszöggel olyanokat is bevonzott, akiket addig nem érdekeltek sem a vámpírok, sem a vérfarkasok. Természetesen az Alkonyat olvastán rengeteg vámpírrajongó pfújolt hangosan, de annak is csak az lett az eredménye, hogy nemcsak a régi klasszikusokhoz nyúltak vissza vigasztalásért, hanem újabbra, az ő szemszögükből és értékrendjük alapján nézve JOBBAT kívántak, kívánnak.

Sok (minden) kezdő író – és némely tapasztaltabbak is, és nemcsak az írók, hanem úgy egyébként mindenki, aki valamilyen formában alkotó-teremtő tevékenységet végez, pl. vállalkozik – fél attól, hogy nem tudja majd megütni a nagy elődök mércéjét, illetve attól, hogy a hatalmas palettán neki már nem jut tiszta folt, ahol megvethetné történeteivel, könyveivel a lábát.

De ettől nem kell félni!
Én például imádom a nyomozós sztorikat – olyannyira, hogy írok is egyet 😉 -, a rejtélyeket, a titkokat, de hiába olvasok el bármennyi olyan történetet, amiben van nyomozás, titok, rejtély, gyilkosság, sosem elég belőlük. Ha nincs új, amit olvashatnék, akkor sorra olvasom a régieket. Ha azokat már kívülről fújom, akkor visszamegyek a nagyon régiekhez (pl. H. G. Wells-hez). Aztán jön valami új, azt olvasom. Aztán mindig kiderül, hogy egy örök körforgásban vannak a könyveim körülöttem/bennem.

Évtizedeken keresztül rajongója voltam a Leslie L. Lawrence könyveknek, és még most is az vagyok, de most már sok minden mást is olvasok. A legelső, nem kifejezetten gyerekeknek íródott könyv, amit elolvastam, az Karl May Winnetou könyveinek második kötete, az Old Shatterhand volt, olyan 9-10 éves koromban. Még emlékszem, milyen élmény volt olvasni, benne élni a történetben, és emlékszem arra is, hogy a szomszéd gyerekekkel indiánost játszva mindig én voltam Joe, a cowboy, és úgy képzeltem olyankor, hogy igazából én Old Shatterhand vagyok, de hát akkor még szerény is voltam ezt bevallani ;).
Bár felnőttem, sőt, harminc év is eltelt azóta, attól függetlenül még mindig ugyanúgy benne tudok élni történetekben. Sok félében. Mindenfélében.

Budapesti íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidéki íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Azt gondolom, hogy egy feltörekvő írónak – vagy bárki alkotónak – azt kell mindig szem előtt tartania, hogy minőséget kell adni az Olvasóknak. Olyasmit, ami után csettintenek, és úgy teszik el a könyvespolcra, vagy a kedvenc digitális könyveik mappájába, hogy azt gondolják: ezt megérte megvenni. A minőség az egy nagyon szubjektív fogalom, és időről-időre változik, fejlődik a minőségi elvárás. Véleményem szerint érdemes a felső minőségkategóriát célozni az írásunkkal, és akkor még akár a nagy elődök is tanulhatnak tőlünk – ha még élnek.

Kiknek írsz és ők vajon mire vágynak?

Ahhoz, hogy sose kelljen amatőrebbnek tartanod magad az írói úton előtted járóknál, ahhoz két dolgot kell nagyon pontosan tudnod:

  • Kiknek írsz? – Hogyan lehetne jó alaposan leírni a célcsoportodat? Nők? Férfiak? Hány évesek? Milyen a társadalmi státuszuk? Milyen szubkultúra tagjai pillanatnyilag? Mit lehet tudni az értékrendjükről? Hol laknak? Hogyan élnek? Mivel töltik a szabaidejüket? – Természetesen ezeket a legnehezebb még akkor feltérképezni, amikor még egyetlen árva Olvasónk sincs, de amikor megosztod a Facebookon az egyik legfrissebb novelládat, akkor nagyon pontosan láthatod, hogy kik azok, akiknek tetszik, kik azok, akik hozzászólnak, kik azok, akik akkor sem reagálnak, ha direkt az orruk alá dugod (na, ők nem a célcsoportod).
    Nagyon fontos kiemelnem, hogy azok, akik fikáznak, beszólnak és kritizálnak, azok NEM a célcsoportod. Sosem fognak vásárolni, tehát az ő igényeikkel nem is kell foglalkozni. Rosszakarók és irigyek minden szinten előfordulhatnak, bár a kezdő íróknál eleinte csak az ismerősök irányából érkező lesajnáló mosoly a jellemző, aminek jelentése: Ugyan már, te tényleg azt képzeled, hogy valaha is író lehetsz? De ez nemcsak az íróknak szól, hanem mindenkinek, aki valami olyasmibe kezd, amiről a környezetének csak sztereotípiái vannak.
  • Mire vágynak? – Rengeteg mindenre vágyunk mi emberek, de azért a könyvek tekintetében az ízlésünk egyénenként jellegzetes, más szóval: egyéni. Én például nem szeretem azokat a könyveket, amikben a nyelvi bravúr túltengése a jellemző. A karakterek kidolgozottságát és a jellemfejlődést fontosnak tartom, de nem minden esetben, mert van, amikor csak a sztori érdekel. Világ életemben Depeche Mode rajongó voltam, és bár az első évek után volt egy elég nagy stílusváltásuk, de azóta NEM. A DM DM maradt az elmúlt kisemakaromszámolni hány évben, én meg ez miatt örökös rajongójuk. Olvasóként is azt tapasztalom magamon, hogy nagyon megnyugtató, ha Lőrincz L. László továbbra is Lőrincz L. László marad, és J. K. Rowling is önmaga.
    A stílusodon folyamatosan csiszolni fog az idő és a sok-sok olvasói visszajelzés, de arra most megesküszöm neked, hogy az Olvasóid arra vágynak, hogy amikor a te írásaiddal akarják boldogítani magukat, akkor azt kapják, amit tőled már megszoktak. Amikor McDonaldsba mész, akkor mindig ugyanazt várod, és ugyanazt kapod. Ez a világszerte elterjedt cégek sikerének titka. Önmagadhoz csak akkor tudsz majd mindig visszatérni – kisebb kitérők és nagyobb kanyarok után -, ha mindig is önmagad voltál, és tudtad is magadról, hogy ki vagy, mi vagy, hogyan írsz. A hogyanban nem lehet akkora variancia, mint a MIT-ben. A történetszövés, a karakterábrázolás, a műfaj, a trükkös, egyedi megoldások tárháza végtelen az író számára, de ÖNMAGA variálása kb. tilos.

Az Író születik tréningeken azt tapasztaljuk, hogy minden résztvevőnek megvan a saját maga stílusa, és mindenkiben megvan a jobbra való törekvés igénye. Ez néha átcsap MÁSRA való törekvési igényre, de mi trénerek mindig próbáljuk kioltani, feltéve, ha szóba kerül.

Rendszeres siráma a gyönyörű körmondatokkal író, meseszerű új világot teremtő írópalántáktól, hogy szeretnének sokkal racionálisabban, tömörebben fogalmazni.

Aztán ott a másik véglet, a racionális, hihetetlenül ütős mondatokkal dolgozó íróifjoncok részéről az az igény, hogy kilométeres körmondatokban szeretnének fogalmazni, de hát nem megy.

A legviccesebb az, amikor egymást irigylik az egymással szemben ülők a másik stílusáért, és ilyenkor bizonyosodik be az, hogy igen, van kereslet a különböző stílusokra, bár ezt a bizonyosságot a pályával még épp csak ismerkedő írócsimoták még nem érzékelhetik.

Lehet, hogy most még te sem fogadod el a szavaimat, de nem is kell.
Majd 4-5 év múlva, sok-sok oldalnyi, néhány könyvnyi írói tapasztalat múltán gyere ide vissza, és írd meg, hogy már tudod, hogy igazam volt ;).

Légy önmagad, és alkoss magas minőségen, és az Olvasóid szeretni fognak. Téged! Mint ahogy sok más írót is.

Budapesti íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidéki íróképzések jobb agyféltekés módszerrel>>

Vidi Rita

7+1 tipp, hogy legyen ihleted az íráshoz

Honnan jön az ihlet az íráshoz? – szól az örök kérdés. A válasz az, hogy a jobb agyféltekéből. De hogy lehet ihletetté válni úgy csak úgy, a mindennapokban? Hogyan lehet elérni az ihletettség állapotát bármikor?

A válasz még mindig az, hogy a jobb agyfélteke dominálásával, de ha erre nem vagy még képes, mert nem vettél még részt jobb agyféltekés kreatív írás tréningen, akkor ezeket próbáld ki mindenképp, és ámulj! Az alábbi tippek motiváció növelésére is kiválóak!

  • Reggel ne pattanj ki az ágyból azonnal ébredés után, hanem hagyj magadnak kb. fél órát henteregve álmodozni. Praktika: Állítsd be az ébresztőt fél órával korábbra, ha csörög, menj ki WC-re, igyál egy pohár vizet, majd feküdj vissza! Az eredeti időpontra is legyen beállítva az ébresztő, hogy ha visszaszunnyadnál, akkor se legyen elkésés belőle.
    Mit eredményez ez a módszer? Reggel a két agyféltekénk még azonos szinten mozgolódik, egyformán kipihentek, egyformán aktívak. Ez azt eredményezi, hogy a jobb agyféltekéd kedvére tevékenykedhet: ötletelhet, feltalálhat, kitalálhat, megvilágosodhat, felfedezhet, és így tovább. Ilyenkor jönnek a világmegváltó ötletek, amik legkésőbb reggeli utánra, mire beszéltél már néhány mondatot, el is múlnak. Úgyhogy az álmodozásod időszaka alatt felvetődött ötleteket AZONNAL jegyzeteld le.
    budapestbannernagy
  • Ha teheted, kelj két órával korábban, mint szoktál – például hétvégén -, és használd az 1-es pontot, majd ülj le és ÍRJ! De nem ám étlen-szomjan! Praktika: Készíts harapnivalót, teát, kávét, friss vizet, mosd meg az arcod, mielőtt nekiülsz, és hajrá! Olyan hatékony leszel, hogy majd csak pislogsz az eredményen. A mínusz két órányi alvásidőt pótold be egy laza délutáni sziesztával, vagy este feküdj le korábban, mint szoktál.
    Mit eredményez ez a módszer? Ha mindig ugyanazt csinálod és ugyanúgy, éveken, évtizedeken keresztül, akkor nem számíthatsz ÚJ eredményekre! Az új dolgokhoz új megoldások és megközelítések kellenek. Az első könyvemet úgy írtam, hogy minden nap fél6-6 óra tájban keltem, és mire 8 órakor feleszmélt az akkor 2.5 éves fiam, addigra rengeteg szó bekerült a szövegszerkesztőbe. Néhány hét alatt készen is lettem több mint 200 oldallal. Fárasztó? Az első napokban furcsa volt, de a felkelő nap fényeiben fürdő kert és utca látványa feledtette a fáradságot, és új energiákat mozgósított.
  • Csobogtass! A víz csobogása – talán az anyaméhben folyamatosan hallott, víz és véráramlás hangjának bevésődése miatt – mindig segíti az ihletett állapotba kerülést. Ha kellene az ihlet az íráshoz, de nem jön, akkor mosogass el, zuhanyozz le, menj ki egy patak vagy folyópartra, kacsázz kavicsokkal a közeli tóban, vagy ha teheted ruccanj el egy tengerhez, netán óceánhoz. Az akváriumok vízszűrőjének csobogása is hatásos, ezt tanúsíthatom ;). Kerti csobogó, szobai szökőkút, egyik pohárból víz öntögetése a másikba… Bármi szóba jöhet, légy kreatív nyugodtan!
  • Szagolgass! Ma már tudományos kutatások vizsgálják az illatoknak az emberi agyra gyakorolt hatását, és egyre inkább kiviláglik, hogy igencsak a szagok hatása alatt vagyunk! A szaglás egy nagyon összetett folyamat, de a jobb agyféltekénkben van a zamatok, és a mélyebb illatinformációk értelmezése (nem tudati szinten). Ha ihletre van szükséged akkor vegyél elő intenzív illatokat, ami lehet virág, parfüm, illatosító, füstölő; vagy kifejezetten szagló dolgokat, mint például dohány, föld, vagy egy régi könyv (de szóba jöhet szerintem a töltöttkáposzta is ;)).
    Fűszernövények, és akár a zacskózott, feldolgozott fűszerek is sokat segíthetnek. Szerintem a fahéj verhetetlen mind közül. Használd!
    videkbannernagy
  • Menj el sétálni, vagy ülj fel egy buszra, vonatra! A táj monoton elhaladása mellettünk beindítja a kreatív csatornákat, és előhív olyan dolgokat, amik egyhelyben ülve sosem kerülnének előtérbe. Nem kell, hogy célja legyen a sétának vagy az utazásnak, elég, ha csak mész egy kicsit. Az utazás történetdinamizáló eszköz a sztorikban, de kifejezetten ihletdinamizáló eszköz a hétköznapokban. Az autóvezetés is lehet hasonló hatású, de csak akkor, ha nagyon szeretsz vezetni és sosem stresszelsz a volán mögött!
  • Ha már itt tartunk: ne stresszelj, ne idegeskedj! Sokan élik úgy az életüket, hogy azzal hoznak izgalmat a túlságosan langyosnak tűnő hétköznapokba, hogy problémákat csinálnak maguknak. Dühöngnek azon, amire nincs ráhatásuk, és lehet, hogy rájuk sem hat igazából az a dolog; aggódnak olyasmi miatt, ami nem is létezik; összevesznek olyan emberekkel, akik a legfőbb támogatást nyújtják számukra, vagy akiknek a szeretetében a végletekig bízhatnak; és így tovább. Ha nincs problémád, NE csinálj magadnak! A csend, a nyugalom a barátod, nem a szenvedés és a kínlódás. Ha teljes egészében meg akarsz szabadulni a stressztől, akkor tanulj meg meditálni. A Transzcendentális Meditáció a legjobb – szerintem (én is ezt használom).
  • Ha nem tudsz meditálni, de nagyon kellene az ihlet, akkor próbáld ki azt, hogy vastag zoknit húzol, befekszel az ágyba a hátadra, betakarózol, és a kezeidet becsavarod egy külön meleg takaróba úgy valahogy, hogy közben majd a tested mellé tudd lazán helyezni (vastag kesztyű is megteszi). Feküdj így negyed órát nyugodtan. A tapintóérzékek kiiktatása és a nyugalomban fekvés meglepően jó hatással van az ihletre, és a motivációra. Majd ne lepődj meg, ha ágyúgolyóként pattansz ki az ágyból a negyed óra leteltével, és világmegváltó terveid lesznek 😉 (Természetsen azonnal felfüggesztheted ezt a megoldást, ha rossz érzés. Ez nem való mindenkinek.)
  • Ha már semmi sem használ, akkor keress egy egy-két-három év körüli gyereket az ismerősi körödben, ülj le vele játszani a szőnyegre, és érezd, ahogy feltöltődsz az Univerzum legpozitívabb energiájával. Nézd a pici arcocskáját, figyeld, hogy milyen okos, lenyűgözően fantasztikus a világlátása, hallgasd, ahogy csacsog és magyaráz, és hagyd, hogy átjárjon a gyermeki kreativitás csodája. Ha ezek után nem lesz ihleteted alkotni valamit, teremteni, újítani, hát megeszem a sapkám!

Röviden ennyi 😉
Neked milyen trükkjeid vannak az ihletettség elérésére?

Vidi Rita

[learn_more state=”open”] Tízmillió író országa – paradigmaváltó előadás Vidi Ritától – ingyenes, regisztrálj a helyedért>>[/learn_more]

 

Akkor beszéljünk a hatékony tanulásról

Éppen nyelvet tanulok. Németet. Elvégre, ha az ember német nyelvterületre akarja kivinni a vállalkozását, egyáltalán nem hátrány, ha érti, beszéli a nyelvet. Ezért van az, hogy mostanában minden érdekel, ami nyelvtanulással kapcsolatos. Elolvasok minden kapcsolódó cikket, megnézek minden erről szóló videót, és mindenkivel beszélgetek, aki ért ehhez a szakterülethez. A legutóbbi webszövegírás tréningen például egy nyelviskola marketingese és egy nyelvtanár is részt vett, juhéééé! Hatalmas megvilágosodásokkal lettem gazdagabb, rengeteget tanultam a tréning közben a nyelvtanulásról, ez úton is köszönöm Áginak és Timinek!

Minap a szemem elé került a divany.hu egy cikke, amit egy nyelvtanár írt, és arról szól, hogy összesen 8 jól elkülöníthető típusa van a nyelvtanulóknak, de míg oda eljutott a cikkben, hogy ezeket a típusokat górcső alá vesse, arról beszélt, hogyan is zajlik egy tipikus, modernnek éppen nem nevezhető – bocsánat, ez az én közbevetésem – nyelvtanfolyam.

budapestbannernagy

Először is, hetekre elkötelezed magad, majd rendszeresen bejársz az órákra, ott tanulsz valami újat, majd otthon gyakorolsz.

És akkor ahogy olvastam, olvastam a nem rövid cikket, egyre inkább azt éreztem, hogy jesszusmáriám, ha így kellene nyelvet tanulnom, kiszaladnék a világból!

A tanulás titka

Mindenki, aki valaha is tanított már meg valakinek valamit, vagy tanult már meg valamit, az tudja, hogy a legeslegfontosabb a motiváció. De nem csak a végeredményt illetően, hanem az egész tanulási folyamattal kapcsolatban.

Vegyük az én példámat: olyan szintű német nyelvtudást szeretnék az első években, amivel zökkenőmentesen el tudok boldogulni a Németországban és Ausztriában, majd a további cél az, hogy 3-4 éven belül a szókincsem közelítse azt a szintet, ami magyarból már megvan, és 5-6 év múlva már ÍRNI szeretnék németül. Ilyesmi célokat tűztem ki magamnak, és mivel ezek nagyon fontosak a boldogulásomhoz, folyamatosan motiválnak, hiszen ezek a célok tulajdonképpen ESZKÖZÖK.

De van ám a pakliban egy másik típusú kártya is, a HOGYAN, és a hogyannal kapcsolatos motivációnk.
Egy laikus nem mindig tudja azt, hogy hogyan lehet könnyedén és hatékonyan elérni a célokat, de könyörgöm, azt azért már minden felnőtt, és minden felvilágosult tinédzser tudja, hogy az iskolarendszerű oktatás eredményessége a nullához konvergál!

Az, hogy valaki elmondja a tutit, elmagyarázza, te otthon magadnak gyakorlod, számonkérésre készülsz, az egy olyan felesleges tevékenység, mint mikor Sziszifusz görgette felfelé a hegyen azt a tipikus követ.

Számtalan pedagógiai módszer úttörője mutatott rá arra, hogy a semmiből előszedett – bármennyire is hasznos és szükséges – a tanuló számára elvont információk, és ezek kényszerű beplántálása a koponyákba, teljességgel értelmetlen. Ez a módszer túlhaladott, főleg a mai fénysebességű, nanotechnológiás,  wifi-s, okostelefonos világban.

A titok nemcsak az, hogy motiváljuk a tanulót, hanem az is, hogy amikor megnyílik az elméje, akkor vigyük be a tudást, nem máskor. Próbáltál már bezárt ajtón bemenni? Na, akkor érted, mire gondolok.

Alapok

Mivel „véletlenségből” egy alapítványi iskola fenntartó alapítványának elnöke is vagyok, és látom, hogy mennyire hatékony az iskolánkban az egyéni tanrendű oktatás, amikor a gyerek szó szerint személyre szabott oktatást kap, az alap szerintem az, hogy ahogy a díványos cikkben kifejtette a nyelvtanár, ahány típusú tanuló van, minimum annyi típusú oktatási metódus is kell.

Fennsíkok

Egy  másik cikkben egyszer azt olvastam, hogy a nyelvtanulásban az a döntő jelentőségű, amit a tanár nélkül csinálsz. Amit utánaolvasol, aminek utánakeresel, amit előre gyakorolsz, amit megkérdezel nálad tapasztaltabbaktól, de főfőfőleg az, amit élesben gyakorolsz, amikor tétje van a dolognak, és tényleg meg kell tudnod, hogy mikor indul a vonat, vagy, hogy mennyivel lehet haladni az autópálya adott szakaszán.

videkbannernagy

Minden sokkal jobban hasznosul, ha magadat tanítod. Mert akkor nemcsak motivációd van, hanem kinyílt az a bizonyos ajtó is az elmédben, sőt, a kapu is, és bármennyi információt képes vagy befogadni.

Ja, hogy ezt nehéz kivitelezni egy tanfolyamon? Nem, nem nehéz.

Magaslatok

Georgi Lozanov 1960(!!!) környékén publikálta a szuggesztológia elnevezésű tanulási módszertanát, ami a gyorsított tanulást hozta el a világnak. Erre a módszerre épül a villámolvasás, és minden relaxációban történő tanulás is. Lozanov fantasztikus eredményeket ért el a nyelvtanulás terén, ráadásul pszichiátriai kezeltek körében, akiknek a tanulási motivációjuk enyhén szólva alacsony volt…

Mindenféle tanulásban nagyon hatékony az, ha zenét hallgatsz. Akkor ugyanis automatikusan elkezd bekapcsolódni a munkába a jobb agyfélteke, és ő bizony korlátlan mennyiségű tudást képes felhalmozni, abból az okból kifolyólag, hogy nem akarja rendszerbe szervezni.

Bal agyféltekével tanulni óriási hiba. Dr. Hámori József professzor szerint tanulni csak jobb agyféltekésen szabad, mert új dolgok befogadására csak a jobb agyfélteke képes hosszú távon. A bal agyfélteke kényszerűen rendszerezni akar, ami azt eredményezi, hogy többe kerül a hús, mint a leves.

A nyelvtanulás bal agyféltekés tevékenységnek tűnik, hiszen használjuk a beszédközpontjainkat – amik a bal agyféltekében vannak -, de igazából jobb agyféltekés. Ha lehet ilyen pongyolán fogalmazni, akkor az anyanyelv a bal agyféltekében van, de minden más tanult nyelv (még a számítógépes programnyelv is) a jobb agyféltekében.

Ahogy mi oktatunk

Jobb agyféltekés kreatív írás tréningjeinken a motivációt egy mindenkiben benne rejtőző ősképességgel, a játékra való fogékonysággal érjük el, mert hiszen a cél-motiváció alapvetően megvan, hiszen nem véletlenül fújta őt a szél a tréningre.

A bal agyféltekét, ami szeret kritizálni, az apró részletekben elveszni, elégedetlenkedni, szenvedni, szereti a kötelezőt és a szabályszerűséget, azt teljesen kihagyjuk a buliból. Helyette használjuk a jobb agyfélteke határtalan kreativitását és fáradhatatlanságát, csintalanságát.

Csupán két napot vesz igénybe a tréning azért, mert a valóban hatékony tanulási módszereket elég csak begyakorolni, és utána egyénileg is tudod használni.

Ráadásul a nálunk tanultakat magas téten fogod majd a gyakorlatban alkalmazni, tehát a lehető legmagasabb szintű oktatási eredményt fogjuk elérni, mert csupán két nap után tényleg tudója és alkalmazója leszel a tudásnak, és minél inkább alkalmazod, annál profibbá válsz.

Azt sem rejtjük véka alá, hogy a tréning a kezdete valaminek – író SZÜLETIK. Viszont a továbbiakat már hatékonyan tudod ezekre az alapokra építeni.

Mit lehet ebből a nyelvtanulásban hasznosítani?

1.) Ahhoz, hogy hatékonyan tudj tanulni, tudnod kell MAGADRÓL, hogy milyen tanulási formához van motivációd. Ha neked az kell, hogy hetente kétszer ott ülj egy tanárral szemben, akkor természetesen jó, ha azt választod, de van még legalább 15 féle, egyénileg is kivitelezhető tanulási módszer, amivel tisztában kellene lenned. Nézz utána, beszélgess erről másokkal, vagy kérdezd meg a tanárt!

2.) Azt gondolom, hogy annak a felnőtt embernek, akinek folyamatosan egy másik felnőtt ember visszaigazolása szükséges arról, hogy jól csinálja amit csinál, annak nem ártana egy önbizalomturbózás sem, miközben nyelvet is – vagy bármit – tanul.

3.) Tanulni kizárólag AKKOR szabad, amikor kedvünk és megfelelő energiaszintünk van hozzá. Ellenkező esetben ugyanis nem nyílik ki az ajtó a koponyánkban, és hiába vonulna fel előttünk a világ összes legjobb tanulási módszere, pont a zárt ajtón kellene dörömbölniük. Van ez elme megnyitásának egy csomó módja, de ezek erőltetettek, és csak résnyire nyitják ki a bejáratott – válj elfogadóvá, nyisd meg az elmédet, stb. lózungok, de az ajtónyitás nem tudati szinten működik, hanem idegrendszeri és energetikai szinten, szóval kívülről nagyon nehéz irányítani, főleg, ha aztán bal agyféltekésen akarunk oktatni.

konyvbannernagy

4.) Kicsit olyanná kell válnunk, mint amilyenek gyerekkorunkban voltunk: – Anya, ez mi? De miért? Hogyan működik? Ki találta ezt ki? Honnan jön?

Emlékszel, mennyi kérdésed volt kiskorodban? Ha ezek a kérdések most hiányoznak belőled, de közben erőlteted a tanulást – akár nyelvtanulást, akár bármilyen tanulást -, akkor csak válaszok lesznek egy kupacba behajigálva, amivel az agyad – főleg az állandóan aktív bal agyféltekéd – nem tud mit kezdeni. Ha ilyen formán akarsz tanulni, akkor a kérdések nélküli válaszokat a jobb agyféltekébe kell hajigálni, mert az később saját rendszerbe tudja foglalni.

A természetes tanulás alapvetése az, hogy van egy kérdésed, amire megkeresed a választ. Az teljességgel természetellenes, hogy kérdés nélkül ömlesztik az infót.

5.) A tanár nagyon fontos! Ő az, akinek annyi tapasztalata van, hogy akár két mondatával is rendet tud teremteni a tanulás körüli káoszban, de inkább nevezzük mentornak. De a mentor sosem ül le szabott időben, előírt időtartamban magyarázni, visszaböfögtetni, házi feladatot kiosztani…
A mentor egy barát, aki például a kérdéseivel felébreszti a TE kérdéseidet. Aki elmeséli a saját tapasztalatait. Aki segít a jobb agyféltekédnek kialakítani a saját stratégiáját. A bal agyfélteke pedig majd teszi a dolgát a jobb instrukciói alapján.

A nyelvtanárnak szerintem az agyféltekéid meghosszabbításának kell lennie, és nem egy felettes valakinek.

Szerintem…

És szerinted? 😉

Vidi Rita

Szokásos írói kétségek

Az íróknak legalább annyi kérdésük és kétségük van a saját tevékenységükkel kapcsolatban, mint bármilyen más szakma felelős művelőinek. Szokásos kérdések, kétségek, amikre habitustól és lelkiállapottól függően mindig más árnyalatú a válasz, de azért a lényeg állandó:

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

  • Biztosan jó az, amit írok? – Hadd döntse el az Olvasó, ne te agyalj ezen! Ha máshova nem is, publikáld ki a Facebookra, és nézd meg, hogyan reagálnak az ismerőseid. Most borítékolom: tetszeni fog nekik. Ezek után bátran indíthatsz blogot, ahova már nemcsak az ismerőseid fognak járni olvasni, hanem vadidegenek is, és örülni fognak, hogy megajándékozod őket az olvasás élményével. A jó egy szubjektív fogalom, de sose magadból indulj ki, hanem építkezz a valódi visszajelzésekre!
  • Érdekel ez egyáltalán valakit rajtam kívül? – Igen! Téged mennyi minden érdekel egy átlagos napodon? Ha össze akarnád számolni, hogy hány dolog kelti fel a figyelmedet, hány témában tudnál elmélyülni pillanatok alatt, hány csodára nyitod rá a szemed nap, mint nap, akkor te magad is megdöbbennél, mennyire színes az érdeklődési köröd. Bármiről is írsz, van közönsége, még akkor is, ha írás közben fogalmad sincs, hogyan lehet őket elérni. Ez ne írás közben legyen gondod, hanem előtte és utána. Előtte gondold át egy picit, hogy kiknek írsz? Ki a célcsoportod? Hány évesek? Mi foglalkoztatja őket a leginkább? Ha ezekre a kérdésekre akár csak kósza gondolatnyi válaszaid vannak, akkor biztos lehetsz benne, hogy sok-sok embert érdekel az, amit írsz.
  • Oké, írok, de hogy fogok eljutni az Olvasókhoz? – Az előző gondolatsor folytatása ugyebár, ami a legrosszabb esetben magát az írást akadályozhatja meg, elvégre, ha tudjuk, hogy nem tudjuk eljuttatni az írást az Olvasókhoz, akkor minek is írni? Ma, az Internet szédítő világában mi sem egyszerűbb, mint eljutni az Olvasókhoz. Regisztrálj egy blogot mondjuk a blog.hu-n, vagy a blogspot.hu-n, és máris ott a felület, ahol megtalálhatnak! Hogy nagy tömegben hogyan fognak megtalálni? Az a marketing feladata, de ugye te is belátod, hogy amíg egy ember sem talál meg, addig felesleges azon görcsölni, hogy százezeregy ember hogyan fog?
  • Író születik tréning Budapesten>>
    Író születik tréning vidéki helyszín>>
    Marketing- és Webszövegírás>>
    ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>
  • Mit fognak szólni az ismerőseim, ha megtudják, hogy írásra adtam a fejem? – Az a tapasztalatunk, hogy az ismerősök először hatalmasra nyílt szemekkel csodálkoznak az írói törekvéseken, majd pedig őszintén örülnek, végül teljesen hétköznapi dolognak tekintik, mintha a világ kezdete óta ez az életük és az életed része lenne. Lehet, hogy lesznek egy páran, akik kishitűként vagy tapasztalatlanként azt fogják gondolni, hogy „á, ezzel csak az idődet pazarlod”, de hát ők nem járnak ide olvasni, úgyhogy természetes, ha ez megfordul a fejükben. Annak idején már akkor UFO-nak néztek, ha azt mondtam, hogy vállalkozom. Nálunk valahogy nem divat, sem nem szokás mások törekvéseinek alapvetően örülni. Mutassunk példát!
  • Eleget írok? – Amikor írók találkoznak egymással, akkor gyakran előkerül témaként, hogy ki mennyit és mikor, és milyen időtartamban szokott írni. Meg még az is, hogy hol és milyen körülmények között. Szerintem attól író az író, hogy ír, és hogy ezt minden nap órákon keresztül műveled, vagy hetente csak maximum fél órát, az teljességgel mindegy, a hangsúly azon van, hogy ez egy céltudatos tevékenység legyen, még csak rendszeresség sem kell hozzá. Az, hogy eleget írsz-e – mennyiségben és időtartamban -, az attól függ, mi a célod. Könyvet nehéz úgy megírni, hogy havonta egyszer vetődsz össze a betűkkel, illetve nem nehéz, hanem hosszadalmas. Ha az a célod, hogy regényt akarsz írni, az biztos, hogy néhány hónapnyi gyakori és intenzív írást, tervezést, vázlatolást, kutatást, és utómunkát fog jelenteni. A kérdés az, hogy összhangban vannak-e a cselekedeteid a céljaiddal. Az összhangot nem biztos, hogy a mennyiség, hanem sokkal inkább a minőség fogalma fogja megadni. Másrészt pedig: ki akadályozza meg, hogy „eleget” írj? Szerintem csak te tudod magadat akadályozni, úgyhogy, ha ilyesmit vennél észre magadon, akkor mihamarabb változtass, azzal mindenki jobban jár: te az író, és mi az olvasóid is.

    Szófonó - Író Klub

    Szófonó – Író Klub

  • Sosem leszek olyan jó, mint XY (példakép). – Persze, hogy nem leszel OLYAN, hiszen nem vagy AZ! Te egy különleges, egyedi és megismételhetetlen író vagy, aki folyamatosan képzi magát, és igyekszik egyre jobbá és jobbá válni. Szerinted a példaképed hányszor gondolt arra, hogy sosem lesz olyan jó, mint az ő példaképe? Megmondom: legalább ezerszer. És tudod, hogy mi ebben a legrosszabb? Az, hogy az állandó másokhoz hasonlítgatás az egy bal agyféltekés tevékenység, és miközben ezt csinálod, blokkolod a jobb agyféltekédet. Frusztrálttá és iriggyé válsz, amivel „csupán” ketten járnak pórul: te és az Olvasóid. Soha ne mérd magad másokhoz! Mindig önmagadhoz képest akarj jobb lenni, és ne másokhoz képest!

Vannak még kétségeid?

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Mi az az írói válság?

Írói válságnak azt a szituációt nevezik/nevezzük, amikor az író valamilyen oknál fogva nem tud/akar írni.

Minden szakmában és hivatásban vannak válságos időszakok, csak azokat nem nevezzük el ilyen szépen, hangzatosan. Van olyan, amikor a pék a háta közepére sem kívánja a kenyérsütést, sőt, felfordul a gyomra a friss kenyér illatának gondolatától, de még sosem láttam blogbejegyzést, vagy idézetet arról, hogy „kenyérsütés-válság”. Mint ahogy „autószerelő-válság”-ról sem szokás értekezni, de bizony még a „menedzser-válság” kifejezés is rejtegette magát eddig előlem.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Nem vagy gép

Az van, hogy az ember nem gép, így aztán az író sem gép. Nem vagyunk statikusak, nem tudunk mindig minden területen egyforma színvonalon működni – jó hír, hogy ez az alacsony színvonalra is igaz -, mi, emberek pillanatról-pillanatra változunk.

Függ a testi-lelki állapotunk attól, hogy milyen az idő, süt-e a nap, vagy köd borítja-e a tájat, mit ettünk, mit NEM ettünk, milyen kedve van a párunknak/gyerekünknek/főnökünknek, van-e útdíj, vagy nincs, és sorolhatnánk. Még a pozitív gondolkodás nagymesterei is kerülnek hullámvölgybe, nem is kevésszer – maximum nem vallják be.

Aztán ott vannak a hormonális és fiziológiai dolgok is, amikre közvetlenül és azonnal vajmi kevés ráhatásunk lehet kívülről, még akkor sem, ha a saját testünkről van szó.

Bármilyen szakmában/hivatásban/küldetésben jártas emberek, de már a gyerekek is tudják, hogy egyszer fenn vagyunk, egyszer meg lenn. Ez egy normális dolog. Egyszer ezer fokon égünk, úgy érezzük, hogy bármire képesek vagyunk, el tudnánk hordani egy hegyet, és utána még levezetnénk simán 10ezer kilométert, és azt is el hisszük egy időre, hogy ez már örökre így marad… majd két nap múlva az ágyból sincs kedvünk kikelni. Ha mégis muszáj, akkor abban nincs köszönet a környezetünk és embertársaink számára, de jobb, ha még a cuki kisállatok is menekülnek.

Remélem, hogy nem tőlem kell megtudnod azt, hogy a pörgős, nagyon hatékony, aktív időszakainkat kénytelenek vagyunk kipihenni, lecsengetni, beépíteni magunkba. Ilyenkor vagyunk tunyák, sőt, lusták, de ami a legrémületesebb: ilyenkor kívánjuk a pokolba azt, amit előző nap még imádtunk.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Ciklus

Ez egy természetes dolog, olyannyira, hogy az anyatermészet is valahogy így működik, főleg a mi égövünkön, az évszakok váltakozásával.

Régen, a nagymamám mesélte, hogy annak idején, a falusi teleken mindenki hízott kicsit, és ha valaki mégsem, akkor azt gyanították, biztos beteg. Ők sem szántottak az év 365 napján, és nem kapáltak egész évben, nem is lettek volna képesek rá. Mégsem beszéltek kapálás-válságról.

Az úgynevezett íróválság egy természetes, és szerintem szükségszerű dolog. Kellenek a szünetek, az eltávolodások, a kikapcsolódások, a „valami mást csinálások” az írók életében is.

Hogy ebben van-e valami ciklikusság?

Szerintem igen: általában akkor jön ez a „válság”, amikor előtte kissé kiszipolyoztuk magunkat az írással. Egy könyv megírása után például a legritkább esetben van belső motivációja egy írónak arra, hogy nekifogjon egy másiknak. Nőként és anyaként nem nehéz a gyerekvárást-gyerekszülést analógiaként hozni: mikor éppen megszületik egy gyereked, és tudod, hogy másnaptól egy újat kellene nevelgetned a szíved alatt, majd 9 hónap múlva újra szülés várna rád, hát, esélyes, hogy kiszaladnál a világból.

Szerintem az írói válságot nem kell túldimenzionálni, egyszerűen csak van olyan, amikor nincs kedvünk/indíttatásunk/ötletünk/akaraterőnk írni, és mivel az alkotóművészet SEM megy ostorpattintásra, ezért nem is érdemes erőltetni az alkotást.

Mi van, ha mégis erőltetjük?

Mi van, ha ihlet, vagy motiváció nélkül írunk?

Semmi.

Mivel az írás igazából nemcsak írásból áll, hanem többek között utómunkálatokból IS, ezért valószínűleg a kevésbé motivált időszakban született írásainkat többet kell majd igazgatni a publikálás előtt.

Ha határidőnk van, aminek letelte előtt még vígan szeretnénk végezni, de ugyanakkor írás helyett, teszem azt, a legszívesebben az ablakon beszűrődő napfényben táncoló porszemeket számolgatnánk, akkor is írnunk kell és kész.

Az írói vénánk, a tapasztalatunk, az ihletettségünk nem vész el, csak épp a hozzáállásunk nagy eséllyel megjelenik majd az írás minőségében, mármint rontó tényezőként. De ez nem vészhelyzet! Ezt még nem tesszük az olvasó elé, nem küldjük be pályázatra, nem nyomtatjuk könyvbe, ezt még „csak” megírtuk.

Mire 99%-osra készen lesz (100% szerintem nincs, mindig, minden írást lehetne még javítgatni a végtelenig és még tovább), addigra ugyanolyan kiváló minőségű lesz, mintha magas motivációs szinttel, és a lehető legihletettebb állapotban született volna.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

Ettől is szakma az írás, merthogy tudjuk, mit akarunk elérni, és míg azt el nem érjük, addig nem engedjük ki a kezünk közül. Nehezen érjük el a célt? Nagy cucc, ezzel az emberiség 99%-a egész életében így van.

Ezért is szoktam azt javasolni, hogy írj reggelente, írj tiszta, kipihent aggyal, és írj jobb agyféltekésen. Mert így a blokkok kiiktathatók, hatásuk enyhíthető, és közben érzed az írástól való távolmaradásodban a természetes természetességet.

Vidi Rita

A minőség az írásban – minőségbiztosítás íróknak

Mostanában nagy divat minőségbiztosításról beszélni, hiszen a magyar közéletet is elérte a minőségbiztosítás iránti olthatatlan vágy. Ilyen ISO, olyan szabvány, amolyan TÜV. Repkednek a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben a sokszor semmitmondó rövidítések, és a még annál is kevesebbet eláruló számok, és már-már olyan érzésünk van, hogy eljött a Kánaán, amikor…

  • Amikor elég betérnünk egy kórház vagy egy rendelőintézet mosdójába, és rögtön arcunkra fagy a döbbenet.
  • Vagy elég betérnünk egy átlagos iskola átlagos magyar irodalom órájára, és hirtelen fejben számolási vágy tör ránk, hogy megtudjuk, melyik évszázadban is vagyunk.
  • De elég egy bármilyen, a hétköznapinál bonyolultabb ügy intézésébe fognunk, és kiderül, minőségbiztosítás, na, az nincs.

Pardon, millió tonnányi papír meg adminisztráció van, de remélem, nem tőlem kell megtudniuk az illetékeseknek a rossz hírt: minőség és minőségbiztosítás nem a papírozástól lesz!

Kezdjük ott, hogy mi a minőség?

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

ÚJ!!!***Online Kreatív Írás>>

A minőség egy igen érdekes fogalom, mert majdnem olyan, mint a szeretet. Mindenkinek mást jelent.

A minőség valamiféle jóság, a jó egyik szinonimája, de a jó meg teljesen szubjektív fogalom, úgyhogy ezzel sajnos nem tudjuk elintézni.

Én úgy tanultam annak idején az autóiparban, egy amerikai cégnél, hogy a MINŐSÉG AZ, AMIT A VEVŐ KÍVÁN.

Na?

Na, ezzel még nem vagyunk beljebb a málnásban, úgyhogy muszáj ezt még kicsit tovább boncolgatni. A minőség azt jelenti – egy szolgáltatás, vagy termék esetében -, hogy megfelelünk a vevő elvárásainak, és a vevő ELÉGEDETT!

De milyen elvárásai vannak a vevőnek?

Az autóiparban ez nagyon egyszerű – meg úgy általában azokban az iparágakban, ahol nagyobb cégek beszállítói vagyunk -, mert a vevőink (mint anno nálunk a Ford, a General Motors, a Rover, stb.) nagyon pontos elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogy mit is akarnak.

Azt, hogy milyen legyen a termék, azt műszaki rajzokon és egyéb iparági és vevői specifikációkon keresztül közlik, illetve a tűréseket is meghatározzák, és bizonyos engedményekre, kompromisszumokra is képesek, de nem bármire és bármennyire.

Hihetetlenül bonyolult, ugyanakkor izgalmas üzletviteli és gyártási folyamat végén ott van a kész termék, és a vevő örül.

Igen ám, de a vevő nem csak azt kéri, hogy az X termék feleljen meg a műszaki rajzoknak és maradjon a megadott tűréshatárokon belül, hanem azt is kéri, hogy a termék időben, pontosan, és a  megadott darabszámban érkezzen be ekkor és ekkor.

Bármit is gyártunk, a minőségbiztosítás, és a minőség fogalma a működésünk alapvetése kell, hogy legyen, máskülönben hibát hibára halmozunk, és a vevő úgy rúg ki bennünket, mint a macskát sz….

Ha nem autóipari gyártóknak szállítunk, hanem mondjuk pékségünk van és közvetlenül a végfelhasználóknak forgalmazunk, akkor sokkal egyszerűbb a képlet: a vevő elégedettsége látszik az arcán, és abban, hogy visszatér vásárolni. Az ilyen vevők, nem foglalják specifikációkba az elvárásaikat, de mindannyiunk fejében él a kép a friss kenyérről, igaz? Hogy az hogyan néz ki, milyen az illata, milyen a tapintása, ha felvágjuk, mit tapasztalunk, az első falatnál  mit érzünk, és így tovább.

Nagyon fontos kritériumoknak kell megfelelnie még az olyan egyszerű terméknek is, mint a kenyér, hogy azt mondhassuk róla, hogy megfelelő a minősége, és a vevő elégedett!

De mi van az írás minőségével?

A nyelv és az irodalom változásában egyenesen nemzethalált vizionálók kedvenc gondolati sémája az, hogy valamikor évtizedekkel ezelőtt leáldozott a magyar irodalom csillaga, és ma már csak szemetet, szennyet, ponyvát lehet kapni, mert hiszen már csak ilyeneket írnak az írók, és szegény olvasóknak már csak ez jut.

Ez is egy fajta vevői szemlélet, és észre kell vennünk mögötte a nagyon jogos minőségigényt.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

De a könyveladások és az olvasói rajongói fórumok meg azt mutatják, hogy a magvasabb, mélyebb, velősebb irodalomra vágyók ellenében a többség nagyon sok mindenre VEVŐ.

Erre IS, meg arra IS.

Az, aki E. L. James-t olvas, nem biztos, hogy NEM olvas Jókait, és aki Rejtőn nevelkedett, nem biztos, hogy nem vesz meg egy Freit.

Minden olvasónak vannak bizonyos elvárásai az olvasandó könyvvel – vagy írással – kapcsolatban, és ezek az elvárások nem minden könyvvel szemben azonosak!

Az egyik könyvtől azt várjuk, hogy ismeretet adjon át, a másiktól azt, hogy elgondolkodtasson akut társadalmi problémákról, a harmadiktól azt, hogy megnevettessen, a negyediktől azt, hogy teljesen kikapcsolja az agyunkat, az ötödiktől meg azt, hogy elfeledtesse a bajainkat, sőt, akár gyógyítson is.

Olvasóként nem biorobotok vagyunk, akik mindent azonos lelki és szellemi hőfokon akarunk magunkba égetni, hanem egyenesen csodalények vagyunk, akik fogékonyak bármire, ami eléjük kerül olvasmányként.

Legalábbis egy darabig…

Ahhoz, hogy megállapíthassuk azt, hogy az írás minősége számunkra megfelel-e, biztosan van egy rövid, de velős gondolatbeli listánk arról, hogy milyen szerintünk a rossz könyv.

A rossz írások

Mikor rossz egy írás?

Akkor, amikor az olvasó nem tud rákapcsolódni.

Az emberi elme sok mindenre képes, még a rosszat is tűri egy darabig, de aztán igyekszik annak élményét kivetni magából.

A rossz írások azok, amik semmitmondóak, amik sehova se visznek, amiknek a nyelvezetébe a legedzettebb bal agyféltekék bicskái is beletörnek, amikben logikai bakugrások vannak, és azok, amik öncélúak.

Ahhoz, hogy jó minőségű, az olvasók sokaságának megfelelőségi elvárásait teljesítő írásaid legyenek, ahhoz semmi másra nincs szükség, mint megfordítani a rossz írások definícióját:

A jó írások:

–        mögöttes tartalommal is bírnak, elgondolkodtatnak, sokat mondóak,

–        tartanak valahova, sőt el is jutnak oda,

–        a nyelvezetük nem nehezíti az olvasást,

–        a logikájuk illeszkedik az emberi gondolkodásmód logikájához, mindent kellő mértékben kifejtve, és semmit nem túltárgyalva,

–        és az író nem önmagát, önös céljait tartja szem előtt, hanem magát az olvasót, és az olvasó érdekeit.

Az olvasók, ha értük, nekik, miattuk születik egy mű, azt érezni és értékelni fogják.

Az írás minőségét az adja, ahogyan az olvasó közben és utána érzi magát.

Az írásban a minőségbiztosítás nem más, mint az, hogy sosem magadra gondolsz, hanem azokra, akik olvasni fognak téged. Megpróbálsz a fejükkel gondolkodni, megpróbálsz a szívükkel érezni, és így ők biztosan elégedettek lesznek, aminek következménye, vagy ha úgy tetszik, kellemes mellékhatása, hogy te is elégedett leszel íróként.

Kell ennél több?

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

A jobb agyféltekés esszé – ami a bal agyféltekés világban is megállja a helyét

A középiskolákban, de főleg a felsőoktatásban rendszeres feladata a tanulónak az, hogy írjon esszét egy adott témában. Aki adta már ilyesmire a fejét, az pontosan tudja, hogy mennyire nehéz alulmotiváltan, szűk kritériumoknak megfelelve esszét – illetve, hát bármit is – írni, ráadásul elvárt oldalszámban.

Rémálom a köbön, sőt, a negyediken, de akár még a tízahuszonharmadikon is.

Pedig az esszé egy kifejezetten jobb agyféltekés dolog (lehetne).

Ugyanis, a magyar definíció és számonkérési gyakorlat ellenére, mely azt mondja, hogy az esszé nem más, mint érvelés, vagy tudományos igényességű értekezés, az esszé igazából SZÉPIRODALMI műfaj, és az a CÉLJA, hogy szabad teret adjon a gondolatok folyásának, amelyből akár teljesen más előjelű következtetésre is juthat az esszé írója, mint azt előtte sejtette volna. Sőt, következtetésre sem kell jutni, nem kell tényeket megállapítani és alátámasztani.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Az esszét arra a legcélszerűbb használni, hogy:

1.)    írójaként új szempontokat is figyelembe tudjunk venni az adott témával kapcsolatban, tehát tanítjuk önmagunkat;

2.)    teljesen új dologra tanítjuk meg az olvasóinkat az által, hogy a közkeletű vélekedés irányából valami egészen döbbenetes irányba, dimenzióba visszük el a gondolati sémát.

Azt gondolom, hogy a sikeres tanácsadó, self made és menedzserkönyvek igazából kizárólag jól összefűzött esszék sorozatai. Az ilyen könyvek írása közben az író saját magáról és a szakterületéről is rengeteg új dolgot tud meg, bővül a látóköre, újraíródnak fejében a kognitív sémák, elmélyül a tudása, profivá válik. Ezen könyvek olvasói ugyanekkor sokkal átfogóbb képet kapnak a témáról, mint azt gondolnák, tehát meg lesz az az élményük, hogy „a pénzemért sokkal többet kaptam, mint vártam”.

Az esszének mindig kicsit magába kell kódolnia, hogy nem áll tőle távol az újszerűség igénye.

A jobb agyféltekés esszé

Az esszé eleve egy jobb agyféltekés dolog, mert nincs fix definíciója, nincsenek tartalmi, stilisztikai vagy formai követelményei, írójának teljes szabadságot ad. Ez eddig rendben is van, csakhogy az írás bal agyféltekés dolog – hiszen mindkét, beszédet irányító központunk ott trónol a bal agyféltekénkben -, így a kezdeti szabadság-lendület után gyakran hal hamvába a kreatív esszéírás, merthogy mégis csak meg kellene felelni valamiféle kritériumnak, attól függően, hogy kinek írjuk az esszét, és mi célból.

Ha dolgozatként vagy beadandóként esszéírás a feladatod, az eleve egy nehezített pálya, mert a tanár ízlésének kell megfelelned, és valószínűleg terjedelmi előírások is szorítanak.

Az a meggyőződésem, hogy minél hosszabb egy esszé, annál rosszabb…

Ahhoz, hogy a gondolatok új rendszerré álljanak össze a fejünkben, ahhoz nem kell 15 oldalon keresztül hivatkozni az összes szakirodalom összes lényeges pontjára, hiszen a FEJÜNKBEN kell összeállnia a rendszernek, és nem egy hosszú listára van szükségünk, hogy ki mikor és mit írt erről, vagy mit mutatott ki róla. Ezeket EL KELL OLVASNI, de nem kell őket leírni ÚJRA!
Teljesen mást „kell” leírni. Azt, amit BENNED okozott, vagy hozott létre a téma, amikor átfolyattad magadon.

(Szakkönyvekben is egy külön fejezetben, hivatkozásként és forrásként találod ezeket leginkább, nem a könyv lapjain kifejtve, vagy ha mégis, akkor azt már konkrétan tankönyvnek hívják.)

Az esszé csodálatos dolog, de csak akkor, ha elejétől a végéig meghagyjuk jobb agyféltekésnek, mégpedig úgy, hogy az esszé írása előtt agyintegráló feladatokat végzünk, és az írás közben is fenntartjuk a kohéziót.

Személy szerint sokkal több esszét íratnék a diákokkal, mint amennyit most kell írniuk, de az eredeti, „szabálytalan” megközelítésben: kezdj el írni, és aztán lepődj meg azon, hogy hova is jutsz vele.

A jobb agyféltekés írásnak jellegzetessége az, hogy hirtelen elkanyarodik a történet egy olyan irányba, amire íróként sem számítottunk. Így marad örökké izgalmas és titokzatos a jobb agyféltekés kreatív írás az író számára is.

De az esszékben ritkán vannak történetek, így az elkanyarodás, az újszerűség az összkép megalkotásában lesz.

A cél

Általában minden írásnak kell, hogy legyen egy célja. A kreatív írásé az, hogy az olvasót érzelmileg is bevonjuk, sőt, befolyásoljuk.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Az esszének viszont az, hogy gondolati sémákat írjon felül, vagy épp újra mind az íróban, mind az olvasóban. Az esszék képesek lehetnek arra, hogy dohányosokat nemdohányosokká „tegyenek”, kizárólag az olvasás ereje által, de arra is képesek lehetnek, hogy politikai hovatartozást pucoljanak ki, vagy írjanak felül. Feltéve, hogy HA az a céljuk.

Mindig céltudatosan írj esszét, mert a céltalan írások nem szolgálnak semmilyen stratégiát, semmilyen magasabb rendű célt, és fontos, hogy mindig jobb agyféltekésen írj, mert akkor éri el az esszé azt a mögöttes célt, amiről az írás előtt még fogalmad sem lehet, viszont a végére maximálisan élvezheted áldásos hatását.

Ez olyan, mint végigmenni egy labirintuson: tudod, hogy az út elvisz oda, ahova menned kell, de, hogy mit látsz, és mit élsz meg közben, az maga a felfedezésre váró rejtély.

Ez a jobb agyféltekés esszéírás.

Vidi Rita

Ui.: A labirintust ne téveszd össze az útvesztővel!

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

5 tévhit a jobb agyféltekéről és a jobb agyféltekés módszerről

Mint mindenről, a jobb agyféltekés módszerről, azon belül pedig a jobb agyféltekés kreatív írás módszerről is sok tévhit kering a köztudatban.
Lássuk ezeket, és oszlassuk is el őket!

A jobb agyféltekés módszerrel teljesen megváltozik az életem.

Ez sajnos nem igaz. Nem a jobb agyféltekés módszer változtatja meg az életedet, hanem te magad. A jobb agyféltekés módszer egy eszköz abban, hogy ez könnyű és lehetőleg zökkenőmentes legyen.

Amikor beindul a jobb agyféltekém, az olyan, mintha villám vágna belém.

Ez nem igaz. Ha igaz lenne, naponta százszor vágna beléd a villám, hiszen a két agyfélteként naponta legalább ennyiszer kerül szoros összeköttetésbe egymással, például mikor zenét hallunk. A jobb agyfélteke beindulásának sem fiziológiai, sem pszichológiai tünetei nem nyilvánulnak meg erőteljesen.

A jobb agyféltekés látásmód teljesen másképp láttatja velünk a világot, benne a tárgyakat, a teret.

Ez nem igaz. Ugyanis a látásnál nemcsak maga az érzékelés a fontos, hanem annak irányítása is. A kisbabák úgy születnek, hogy látnak, de NEM néznek, a nézés az egy sokkal bonyolultabb idegrendszeri dolog, mint látni. A jobb agyféltekés rajzolás tréningek után annyit változik a látásmódod, hogy többet figyelsz a negatív terekre, árnyékokra, test és tér arányaira. De nem a jobb agyféltekéd miatt, hanem azért, mert megtanultad ezeket NÉZNI. Ha nagy csodát akarunk tulajdonítani, akkor inkább azt kell kijelentenünk, hogy a nézésmódod változik a jobb agyféltekés rajzolás tréning közben/után, de tapasztalni semmi rendkívülit nem fogsz.

Ha egyszer beindul a jobb agyfélteke, akkor többé sosem áll le.

Ez óriási tévedés. A világ bal-agyassága, és a beszéd használata miatt az ébrenléttel töltött napunk legnagyobb részében a bal agyféltekénk van domináns helyzetben, míg ennek következtében a jobb agyféltekénk el van nyomva. Ez akkor is így van, ha mesterei vagyunk a jobb agyféltekés módszernek, és akkor is, ha sosem hallottunk még erről. A világ ilyen, és mi, evolúciós okokból igazodunk ehhez. Ha egyszer beindul a jobb agyféltekéd, akkor 100%-osra tehető, hogy ez az állapot el is fog múlni. A jobb agyféltekés állapot nem tart örökké, ami nagyon helyes, hiszen akkor nem tudnánk (túl)élni ebben a bal agyféltekés világban.
A jobb agyféltekei dominanciának megvan a maga helye és ideje, és ha jól ki tudjuk használni, akkor törekedhetünk arra, hogy ez az állapot minél tovább tartson, de céltudatosság nélkül nincs túl sok értelme ennek erőltetésének.

Ez az egész egy baromság és nem működik.

Tévedés. A jobb agyféltekés módszerek kiválóan működnek, ha az agyintegráltságot hatékonyan elérjük, és fenn is tudjuk tartani a cselekvéssorunk végéig. Az, hogy a dolog működik, azok példájánál érzékelhető a legdrasztikusabban, akik ellen akarnak állni neki. Például elmennek egy jobb agyféltekés kreatív írás tréningre, elvégzik az agyintegráló feladatokat, miközben már előre eltökélték magukban, hogy náluk ez nem fog működni, mert nem akarják és kész (például azért jönnek, hogy lerántsák a leplet a – szerintük – átverésről). Ezek az emberek iszonytató belső harcot élnek meg, mely harc önmaguk ellen zajlik. A hatás-ellenhatás törvénye miatt, amekkora erőforrást fordítanak a tagadásba, pontosan akkora – feltehetően cseppet sem pozitív – erőhatás fogja őket érni az ellenkező „irányból”, de még mindig önmagukba szorítva ezt a hatalmas konfliktust. Ezek nagyon látványos és persze döbbenetes hatások, hiszen az alapvetően pozitívan, nyitottan, tanulni vágyással érkező emberek semmi felforgatót nem tapasztalnak, csak azt, hogy hatalmas tudásanyagot képesek a magukévá tenni két nap alatt, és könnyedén tudnak írni. A jobb agyfélteke stimulálása nagyon erős érzelmi erőt mozgat meg, de mindig az egyén felelőssége, hogy ezt az érzelmi erőt önmaga ellen fordítja-e, vagy önmagáÉRT dolgozik vele.

Vidi Rita

Ha mindenki írni fog, akkor ki fog olvasni?

Jobb agyféltekés kreatív írás tréningjeinken soha, de az internetes felületen velünk futólag találkozók fejében rendre felmerül a kérdés, mely szerint:

„Jó vicc, legyünk a 10 millió író országa… De ha mindenki írni fog, akkor ki fog olvasni?”

Nyolcévnyi online oktatás, 16ezer kezdő számítógép felhasználó képzése, a hősnők.hu és a Minerva Capitoliuma szerkesztése, három könyvem többezer olvasója, majd az elmúlt másfél év után… Nekem ez a kérdés fáj. Mindig azt vallottam, amit egyszer talán egy graffitin olvastam, hogy „nincs hülye kérdés, csak amit nem tesznek fel”, de az utóbbi időben kezdek rájönni, hogy van hülye kérdés. Az, amikor valaki csak azért kérdez, mert lusta gondolkodni, és a kérdésébe belekódolja a lesújtó véleményét is.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Dolgoztam együtt 92 évesekkel, akik odaültek 9 évtizednyi nem számítógépezés után a gép elé, és nyitott szívvel és elmével elkezdtek tanulni, és lelkesen vetették bele magukat az új megismerésébe. Dolgoztam 10 évesekkel is, akikben annyi bölcsesség és alázat van minden iránt, amivel foglalkoznak, hogy felnőtt fejjel örömmel tanultam tőlük. És dolgozom most is annyi tiszta szívű, rendes, kedves emberrel, akiket úgy szeretek már, mint a gyerekkori barátaimat, és hálát adok azért, mert ismerhetjük egymást.

De amikor jön egy ilyen kérdés, egy magának a gondolkodásra fáradtságot nem vevő, összesen 25 másodpercig ránk figyelő Internetfelhasználótól, akkor nekem most már rendszeresen az fordul meg a fejemben, hogy kell ezekre válaszolni egyáltalán?

Létezik, hogy az Író születik projektnek az kellene, hogy célja legyen, hogy gondolkodni nem akaróknak magyarázzuk azt, amit azonnal leráznak magukról?

Az Író születiknek nem célja a hittérítés. Tiszteletben tartom, hogy ez nem mindenkinek az útja. Lehet, hogy csak a 9 millió 999ezer író országa leszünk, sőt, lehet, hogy csak a 4 millió 990ezer ÍRÓNŐ országa. Nembaj, ez még bőven elmegy sikersztoriként „a 7 milliárd író bolyógja” történetben. 😉

Vidi Rita

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

jobb agyfélteke, jobb agyféltekés

Jobb agyfélteke fejlesztése – 7 tipp

Hogyan fejleszthetjük a jobb agyféltekénket?

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésA hétköznapi életünkben leginkább a bal agyféltekénk van domináns helyzetben, hiszen minden életfeladatunkat és napi rutinunkat logikusan, jól szervezetten, hatékonyan akarjuk megoldani. A jobb agyfélteke viszont minden, csak nem logikus.

A jobb agyféltekének nincs szüksége szabályokra, nincs szüksége logikára, sem rideg elvárásokra. A jobb agyfélteke szárnyalni szeret, ezért ahhoz, hogy edzett maradjon/legyen, illetve fejlődjön, íme 7 nagyon beválós trükk.

1.)    Meditálj! Legjobb, leghasznosabb, legüdvözítőbb jobb agyfélteke fejlesztő módszer, a meditáció. Alapvetően a Transzcendentális Meditációt javaslom, de tudod, nincs olyan, hogy kötelező, vagy, hogy „kell”.

2.)    Jógázz! Járj el jógastúdióba, tanuld meg a helyes légzéstechnikát, gyakorold be az ászanákat, aztán csináld napi szinten otthon is!

3.)    Játssz! Sokat, mindig, állandóan! A játékokban vannak persze szabályok is, de csak azért, hogy kereteket adjanak. A játék, a szórakozás mindig jó kis tuning a jobb agyféltekének. Ha lehet, akkor ne vidd túlzásba a nyelvi játékokat ;).

4.)    Hágd át a szabályokat! Ha mindig minden szögletes és elvágólagos az életedben, az azt jelenti, hogy bal agyféltekés vagy. Finoman, apróságokban próbáld meg áthágni a szabályokat, pl. kezdetnek kiváló, ha felborítod a napirendedet, de amúgy istenesen!

5.)    Alkoss! Bármit, amit jól esik: köss, horgolj, rajzolj, írj, fess, (akár a lakás kifestése is ide tartozhat), barkácsolj, kertészkedj, agyagozz, gyűjts kavicsokat, stb. A lényeg, hogy a tevékenységnek legyen valamilyen eredménye is.

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

 

6.)    Mozogj! Tánc, tai chi, futás, biciklizés, foci, kézilabda, és a végtelenségig sorolhatnám a példákat, egy a lényeg, csinálj valamit, ami kikapcsol, amiben megizzadsz, amiben fizikailag elfáradsz.

7.)    Ábrándozz! Használj ki minden pillanatot elbambulásra, ábrándozásra, képzelgésre. Ha ez számodra nehézkesen indul be, akkor ülj fel egy buszra vagy vonatra, utazz egy órát egy irányba, és aztán egyet vissza, csodát fogsz tapasztalni, miközben azt bámulod, hogyan fut el melletted a táj.

Melyikkel kezdd? Amelyikkel akarod.
Melyiket használd folyamatosan? Mindegyiket.

Kellemes jobb agyfélteke fejlesztést!

Vidi Rita

A RitArt Academy alapítója és szakmai vezetője

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

 

 

Mi volt itt? Hát még mi lesz!

SAM_2975Churchill mondta, hogy “Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”

Távol álljon tőlem, hogy bárkit untassak a 2013-as év áttekintésével, ezért igyekszem a rövidségre és a hatékonyságra törekedni, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni az mellett, hogy valami fantasztikus történt ebben az évben.

2013. február

Részt vettem Tokaji Melinda jobb agyféltekés rajztanfolyamán, és már az első nap délelőttjén megvilágosodtam, hogy a jobb agyféltekés módszertan alkalmas írás oktatásra is. A rákövetkező napokban kidolgoztam a tematikát, majd megijedtem. Több, mint két hétig vívódtam magamban, hogy „Indítsam? Ne indítsam?”, majd a barátnőmmel való hosszas átbeszélés után úgy döntöttem, indítom. Jól tettem.

2013. március

Létrehoztam az oldalt, megírtam a szövegeket, és elkezdtem reklámozni a lehetőséget. Pillanatok alatt betelt a 18 fős létszám. Felfokozott izgalommal vártuk az első alkalmat.

2013. április

Az első tanfolyam, ami egyben teszt is volt. Ez úton is köszönöm a legelső lelkes résztvevőknek, akik már úgy megszavazták a bizalmat az Író születiknek, hogy tulajdonképpen még én sem lehettem benne biztos, hogy teljesíteni tudja az elvárásokat. Persze gyorsan bebizonyosodott, hogy a módszer működik. Az első csapatból a későbbiek folyamán öt trénerünk került ki, de ne szaladjunk ennyire előre.

2013. május

A második tanfolyam, amivel tovább tökéletesítettem a tematikát, és ami alatt tapasztalatokat szereztem válsághelyzet kezelésből is.

2013. június

Az első valóban kis csoportos – 6 fő – tréning, ami új arcát hozta elő a módszernek. Családias, igazán baráti légkör, rengeteg beszélgetéssel, közös érdeklődési körökre való fény derüléssel, és az időtartamok betartásának képtelenségével ;). Minél kisebb a csoport, annál jobban elcsúszunk az idővel. Ezen a tréningen született meg Hegyesi-Kovács Kata, mint író, aki karácsonyra kiadta Adventi Mesék című e-könyvét!

2013. július

Ezen a tréningen vett részt az eddigi legfiatalabb résztvevőnk, Tünde, a maga 14 évével, és 80 éveseket megszégyenítő bölcsességeivel. Az a két nap abban is különleges volt, hogy összesen hárman voltak 20 éven aluliak, és megint meggyőződhettem róla, hogy rengeteget lehet tanulni a fiataloktól.

2013. augusztus

Az a tréning, amin négy fiú is vett részt, közülük három István volt :D. A legelső eset, hogy majdnem elsírtam magam a végén a vélemények felvételekor, mert Zsombor azt mondta, hogy ez a tanfolyam volt az ő 56-os forradalma, és felszabadítottam. Ezen a tréningen vett részt Teller Ági, aki karácsonyra már nyomtatott könyvet adott ki, Julcsi és a színek sárkányai címmel!

2013. szeptember

Elindult a trénerképzés tíz fővel. 3,5 hét online képzés, egy napos intenzív személyes tréning, és aztán élesben vizsga, minden Író születik tréningen.
A szeptemberi hétvégén olyan csapat gyűlt össze, akik öntudatlanul, de tovább építették a tréning tematikáját. Nemcsak az oldalam, hanem mindenem fájt a nevetéstől.

2013. október

Az Író születik-en elkezdődtek a vizsgák. Egyszerre volt furcsán félelmetes, és felemelő, ahogy már nem az asztalfőn ültem, és valaki más tanította azt, amit kitaláltam. A csapat észre sem vette, hogy nem én vagyok már a hétvége lelke, hanem valaki más. Itt nyert bizonyosságot, hogy a módszer tökéletesen működik. Mert nem emberfüggő. Sokat számít a trénerek személyisége, hiszen olyan megnyílások, kitárulkozások történnek, és olyan változásokat élnek  meg a résztvevők, amikhez szükséges az óriási empátia, de sikerült úgy kiválogatódniuk a trénereknek, hogy ezzel biztosan nem lesz soha semmi probléma.
Ez úton is köszönöm mindenkinek, hogy segítette a vizsgázó trénerek munkáját a kérdéseivel, csillogó tekintetével.

Október különleges volt abból a szempontból, hogy 31-én Szóforgatók Társasága elnevezésű egy napos hiperintenzív tréninget tartottunk azoknak, akik szakkönyvet, tanácsadó könyvet szeretnének írni. Ezt a tréninget negyedévente tartjuk meg.

2013. november

Seres Mária, Mátraverebély polgármestere megkért, hogy egyeztessünk egy, a mátraverebélyi közfoglalkoztatottak számára tartott Író születik-ről. Azóta is vissza kell fognom magam, hogy ne erről beszéljek folyamatosan. Ha létezik élmény, amit szerintem mindenkinek át kellene élnie, akkor ez az. Amikor bezárkózott, bizalmatlan, és maximálisan alulmotivált emberek egy óra leforgása alatt kinyílnak, nevetnek, lelkesen írnak, és alig akarnak hazamenni. Aztán pedig színdarabot írnak, és a falu karácsonyi ünnepségén elő is adják. Ebben a történetben minden hős végrehajtotta a maga kis hőstettét, és minden jó elnyerte méltó jutalmát. A rosszak ebből a sztoriból teljes egészében kimaradtak.

November abban is nevezetes volt, hogy a mátraverebélyi két nap mellett – amit lényegében az önkormányzat szervezett meg számunkra – megtartottuk az első, teljes egészében általunk  életre hívott vidéki – értsd: nem budapesti – Író születiket is, méghozzá Egerben! Különleges helyszínen, különleges emberek tollából különleges csodák születtek. Öröm volt megint minden pillanat.
November hosszú volt, három Író születik tréninggel, és mindhárom egy-egy születés élmény volt.

2013. december

Mivel az az alapelvem, hogy legyen minden nap Karácsony, és ne koncentráljuk a szeretetünket csupán három-négy napra, ezért a karácsonyi hajrát én másképp értelmezem. Így csupán egy budapesti alkalmat szerveztünk. A trénerek vizsgázása a finisbe ért, az intenzív ősz is lecsengett. Újítottunk is persze, hiszen lehetőség volt féláron hozzájutni Író születik – vagy bármilyen más tréning – belépőjéhez az Ajándékutalvány révén. Sok-sok karácsonyfa alatt lesz szolid kis borítékban mesés ajándék, és sok-sok most szemfüles résztvevővel fogunk találkozni jövőre vidéken, vagy Budapesten.

Rengeteg fotót készítettem az év folyamán, itt találod az összes albumot egy helyen:
Író születik fotóalbumok>>

2014.

Mi lesz jövőre?

2013 volt a bemelegítő, 2014-et tekintem az első gyors körünknek.

Vidéki alkalmak

Május 31-éig biztosan megyünk majd: Debrecenbe, Pécsre, Szegedre, Miskolcra, és nagyon nagy a valószínűségek kaposvári, szombathelyi, győri, veszprémi alkalmaknak is. Nemsokára kitesszük az eseménynaptárat, lehet majd tervezni jó előre! Általánosságban annyi már biztosnak tekinthető, hogy vidékre a hónap harmadik-negyedik hétvégéjén megyünk.

Budapest

Természetesen minden második hétvégén – néha ünnepnapok miatt ettől eltérünk – Budapesten leszünk. Mostanában sokszor kapok olyan kérdést, hogy „meg lesz tartva a januári (vagy épp soron következő) tréning?” Olyan még nem volt, hogy elmaradt volna tréning, és nem is lesz olyan, ezt garantálom. A budapesti időpontokat már meg lehet nézni itt>>

Trénerképzés

2014 első felében elkezdenek dolgozni a trénerek. Így trénerképzés az első félévben nem lesz, mert a tervezett lefedettséghez van elég trénerünk. 2014 második felében viszont várható újabb trénerképzés, már csak azért is, mert…

Franchise

Ha szeretnél saját Jobb Agyféltekés Kreatív Írás vállalkozást, ami ráadásul tényleg működik is, és valóban sosem kell lemondani egyetlen alkalmat sem résztvevőhiány miatt, akkor tavasztól nagyon figyelj majd ide.

2014-ben megyénként egy vállalkozás kap lehetőséget arra, hogy saját Író születik és Szóforgatók Társasága (meg amit még kitalálunk addig) tréningeket szervezzen. A csatlakozó vállalkozások kizárólag az általam képzett trénerekkel dolgozhatnak majd együtt, és minden támogatást, képzést, anyagot, eszközt, tudást, üzleti modellt, sikerkódot megkapnak majd a csatlakozási díjukért cserébe.
Részletek február-március környékén itt, az oldalon.

Könyv

Készül a könyv, amivel közösségi élményt ugyan nem, de információt, tudást, sőt, akár tapasztalatot is tudsz majd magadnak szerezni a jobb agyféltekés kreatív írásról. A könyv nem adja vissza azt a tüneményt, amit a résztvevők élnek át, de szakmailag és módszertanilag átfogó képet és segítséget ad ahhoz, hogy azonnal elkezdj kreatívan írni.

Plusz…

Plusz várható még mindenféle jóság, ami majd menet közben alakul vagy születik meg.

Áldott, békés, jóllakós, pocakot degeszre tömős, sokat nevetős Karácsonyi Ünnepeket és Boldogságos Új Évet Kívánok!

 

Szeretettel,

Vidi Rita

jobb agyfélteke, jobb agyféltekés

Jobb agyfélteke

Mire jó a jobb agyfélteke?

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésA jobb agyfélteke jelentősége a következő „tünetekben” nyilvánul meg:

–        kreativitás kibontakozása

–        másképp észlelés,

–        másképp való megközelítés

–        ihletettség elérése

–        játékosság

–        az összkép meglátása

–        történet kibontakozása

–        karakterek ábrázolása

–        olvasói érzelmek „manipulálása”

–        a kritikus hang elnyomása.

A hétköznapi életben a bal agyféltekénket használjuk, mert:

–        sokat beszélünk – ez bal agyféltekés,

–        minden mögött keressük a racionalitást és a logikát,

–        kritikusak vagyunk önmagunkkal és másokkal szemben is,

–        túlságosan komolyan veszünk mindent, és bonyolítjuk a dolgainkat,

–        a hibázást bűnként értékeljük,

–        csak a részekre koncentrálunk (elveszünk a részletekben),

–        maximalisták vagyunk, a tökéletességre törekszünk,

–        koncentrálunk, fókuszálunk,

–        80%-ban jobbkezesek vagyunk.

Ezek mind-mind bal agyféltekés tevékenységek, és aki erős bal agyféltekei dominanciával bír, az jobban teljesít az iskolában.

Sajnos már az óvodában elkezdődik a bal agyfélteke öntudatlan, és TUDATLAN dominálása: tegyél rendet, tartsd magad egy időrendhez, ne hibázz, igyekezz, szokd meg, figyelj oda X percen keresztül… stb.

Ez hihetetlenül bedurvul már az általános iskola első osztályában, és kiskamasz – első lázadó – korig folyamatosan a bal agyfélteke van trenírozva.

Nem véletlen, hogy kiegyensúlyozott, két agyféltekés gyerekek teljesen megváltoznak az iskolában: komolyabbá, merevebbé, neurotikussá válnak, de jól veszik az iskolai akadályokat. Felnőtt korukban nagy eséllyel lesznek racionális pályán kiégettek és boldogtalanok. De ismétlem, velük nincs gond az iskolában, mert el tudják nyomni a jobb agyféltekéjüket, és hagyják domináltatni a balt. Ebbe a rendszerbe könnyedén beilleszkednek, de nagyon nagy kérdés, hogy milyen árat fizetnek ezért.
Programozó matematikus is lehet valaki JOBB agyféltekével!

Akikkel gond van az iskolában, azok a JOBB AGYFÉLTEKE-dominált gyerekek, függetlenül attól, hogy jobb, vagy bal kezesek. Ezek a gyerekek egyszerűen nem tudnak beilleszkedni a modern – Mária Terézia korabeli, poroszos – oktatásba, mert:

–        nem keresik a túlzott racionalitást, elfogadják úgy a dolgokat, ahogy vannak,

–        nem kritikusak, nem kritizálnak, és magukkal szemben sem tűrik el,

–        nem veszik túlságosan komolyan magukat,

–        szeretnek hibázni, próbálkozni, önmagukat tanítani,

–        a teljességet és az egészet látják a részletek helyett,

–        a jó elég jó nekik, tudják, hogy felesleges és káros görcsölni,

–        nem koncentrálnak, mert attól rosszul érzik magukat,

–        nem beszélnek feleslegesen csak azért, hogy járjon a szájuk…

Őket nem lehet egyszerűen átszoktatni balos működésre, mert ahhoz integrálni kellene a két agyféltekét, hogy beinduljon a kommunikáció a jobb és bal oldal között, a corpus callosum nevezetű idegpályán keresztül.

Ezen az idegpályán folyamatos a kommunikáció a két agy között, de lényegi kapcsolat közben fantasztikus mennyiségű adat jön megy ezen a viszonylag szűk keresztmetszetű idegkötegen. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9rgestest

A bal agyfélteke

Az agyunk bal oldala irányítja a testünk jobb oldalát, és felelős a beszédért, az írott szöveg értelmezéséért, a logikáért, a matematikáért, a számolási képességért, az elvont, tudományos dolgokért.

A jobb agyfélteke

A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és az érzelmek sokszínűségéért.

Jobb agyféltekés kreatív írás

Azért jobb agyféltekés a kreatív írás tanfolyam, mert ha csak bal agyféltekével akarnánk írni, akkor nagyon nehezen tudnák megfogalmazni és ÁTADNI az érzelmeket, érzeteket az olvasónak, illetve nagyon nehezen tudnánk alkalmazni az írásban olyan nagyon fontos stratégiai látásmódot.

Azok, akik valaha jobb agyféltekések voltak gyerekkorukban, gyakran váltanak a két agyas működésre, így sokkal kreatívabbak, mint kizárólag bal agyféltekés társaik.

A jobb agyféltekés kreatív írás lényegében KÉT AGYAS kreatív írás, hiszen a beszédközpont a bal agyféltekében van, a szöveg értelmezés központja is a bal agyféltekében van, innentől kezdve nem lehet kizárólag jobb agyféltekével írni. Két aggyal, de JOBB AGYFÉLTEKE DOMINÁLTAN kell értelmezni a jobb agyféltekés kreatív írást.

Miért?

A jobb agyféltekére a képszerű,szinte vizuális élményt nyújtó, érzelmeket közvetítő és előidéző íráshoz mindenképp szükség van.
Azért “kell” így írni, mert ezt SZERETI AZ OLVASÓ.

Amikor jobb agyfélteke domináltan írunk, akkor tulajdonképpen látjuk magunk előtt az eseményeket, és „csak” leírjuk, amit látunk. Közben belevisszük az érzelmeket, az izgalmakat, a rejtélyt, a titkot, a szenvedélyt, az agressziót, bármit, ami érzelemhez köthető, és képszerűen megjeleníthető.

A jobb agyféltekés írás hátránya

A jobb agyféltekés írás “hátránya” az, hogy valódi érzelmeket mozgat meg az íróban. Ez egy tisztulási és önismereti folyamat is egyben.

Viszont ettől lesz élő, izgalmas, és így éri el a hatást. A jobb agyféltekés kreatív írás ebből kifolyólag jóval intenzívebb munka és lelki munka, mint azt egy laikus gondolná.

A jobb agyféltekés módszertant Betty Edwards terjesztette el világszerte, amikor kidolgozta a jobb agyféltekés rajtechnikáját, aminek érdekessége, hogy nem használt integráló gyakorlatokat. Szerinte egyszerűen csak át kell kapcsolni J vezérlésbe, amit úgy ért el, hogy vakon, és fejjel lefelé rajzoltatott.

A tudományos hátterét a jobb agyfélteke jelentőségének Roger W. Sperry professzor kutatásai adják, aki tulajdonképpen rehabilitálta a jobb agyféltekét, mert a corpus callosum átvágásával kapcsolatos kísérletei rámutattak, hogy a bal mellett a jobb agyfélteke nem alárendelti viszonyban működik, hanem teljesen más a feladata, mint a balnak, így kiegészítik egymást, és a teljes élethez szükséges mindkét agyfélteke, illetve, a corpus callosum nélkül hihetetlenül nehézzé válna az életünk.

Azt szokták mondani, hogy az agyunknak csak 10%-át használjuk, és még Einstein is csak 20%-át használta az agyának. Erre sajnos nincs tudományos bizonyíték, de az tény, hogy a tréningjeinken mindig megtapasztalják a résztvevők azt, hogy milyen az, amikor a corpus callosum-uk maximálisan ki van használva…

Vidi Rita

Mátraverebélyen ezt mondták rólunk

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésEz most a hangfelvételek hete, és előre elnézést kérek azoktól, akik nem rajonganak a hangos beszámolókért, de szeretném, ha mindenki bepillantást nyerhetne abba, hogy mit élnek meg a résztvevők.

November elején jártunk Mátraverebélyen, és egy minden szempontból különleges élményben volt részünk.

Hallgass bele, mi volt a véleményük a mátraverebélyi résztvevőknek:

 

A pásztói VárTV jóvoltából tévéfelvétel is készült az ottani eseményről.

 

Most akkor mi az igazság? Rita, reagálnál erre?

Tegnap megjelent egy cikk az indexen, és nagyon sokan kérték, hogy reagálják a benne foglaltakra.

Íme a cikk: http://index.hu/tudomany/altudomany/2013/11/18/dominal_az_agyfelteke_csak_nem_ugy/

A cikk apropóját egy online teszt adta, amelyet végig kattintgatva kiderült, hogy a „kitöltő” jobb, vagy bal agyféltekei dominanciával bír-e.

Az index cikk cáfolja a teszt megbízhatóságát, ugyanakkor mi egy zárt csoportunkban sorban megcsináltuk, és bizony az általam is kreatívnak ismert emberek kb. 70%-os jobb agyféltekei dominanciával bírnak a teszt szerint, nagyon kevesen bal agyféltekei domináltak, míg a többség szinte 50-50%-ot ért el.

A teszt aranyos, frappáns, és remek móka, és természetesen nagyon távol áll egy tudományos felméréstől. De nem is ez a célja egy ilyen tesztnek.

Van például ez a kép:

jobb-bal agyfélteke konfliktus

Ennél az a feladat, hogy a szöveg felolvasása helyett a szöveg színét kell magunkban kigondolnunk. Nem kell kimondanunk, csak gondolnunk.

Ez eleinte nehéznek tűnik, az agyunk automatikusan a leírt szöveget akarja kiolvasni, és úgy kell „koncentrálnunk”, hogy teljesíteni tudjuk az igazi feladatot: a szöveg színének kigondolását.

Ahogy haladunk előre a képen, úgy válik egyre egyszerűbbé a feladat, és már “eszünk ágában” sincs olvasni, képesek vagyunk kizárólag a színekre fókuszálni, és azokat kigondolni.

Erre szoktuk azt mondani, hogy ilyenkor a bal – olvasó, szövegértelmező, betűző – agyfélteke átengedi a vizuálisabb jobbnak az feladat megoldását. A bal azonban nehezen enged, ezt egy fura döccenő formájában éljük meg: se olvasni nem tudunk egy pillanatig, se a színről nincs egy futó szemvillanásig fogalmunk, aztán átbillen a mérleg nyelve, és máris gondoljuk a színt. Vagy a másik irányba billen – ez is előfordul -, és nem tudunk a színre gondolni, mert a bal agyféltekénk köti az ebet a karóhoz, és olvasni akar, és amit nagyon akar, azt meg is teszi. Nagyon érdekes az a tény, hogy az eddigi tapasztalatainkból az tűnik ki, hogy az idősebb korosztály elég nehezen tudja „megoldani” ezt a színes szöveg feladatot, holott már eredendően igen jól és szemléletesen írnak, és előzőleg rengeteget olvastak. Mégis, már-már lehetetlen küldetés számukra az egész képet „végiggondolni”!

A jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamon speciálisabb esettel szembesülünk, mint a jobb agyféltekés rajztanfolyamokon, ugyanis mindkét félteke olvas. A bal a betűket, írásjeleket, központozást tudja, illetve értelmezi a szavakat a szövegkörnyezethez képest, míg a jobb előhívja az agy vizuális központjából a szavak képét. Nem betűről betűre olvasunk, hanem képszerűen. Vannak, akik csak egy-egy szót tudnak így előhívni, míg vannak, akik komplett mondatrészeket (ők képesek villámolvasásra, gyorsolvasásra, ún. képi olvasásra).

Ezeket a tapasztalatokat nagyon könnyű saját bőrünkön modellezni. Könnyű kipróbálni, könnyű megélni, hiszen semmi más nem kell hozzá, csak például ez a kép a színes szavakkal. Vannak persze hasonlóan frappáns feladatok, amik megéreztetik az elvégzőjükkel, hogy milyen érzés a két agyfélteke kommunikációja, milyen érzés az, amikor mindkettő egyszerre akarja megoldani a feladatot – de csak az egyikük képes rá igazából -, és milyen az, amikor a két agyfélteke szinte harcol egymással.

Lehet – ez áll az index cikkben -, hogy nem sikerült még bebizonyítani a közbeszédben értelmezett „agyféltekei dominancia” köznyelvi elméletét, de az igazság az, hogy ennek ellenkezőjét sem sikerült bebizonyítani.

Az biztos – és ezt minden tanfolyamon elmondjuk, sőt, a tanfolyam jelentkezési oldalán is -, hogy nincs olyan, hogy csak a balt használom, és akkor elmehetek könyvvizsgálónak, vagy csak a jobbat, és akkor majd én leszek Michelangelo reinkarnációja. Az viszont létező dolog – és ezt bárki megtapasztalhatja nálunk is -, hogy alkotni jobb úgy, ha a bal agyféltekét kicsit lenyugtatjuk, és kicsit megtuningoljuk a jobbat.

Az index cikkben Ragó Anett egyetemi adjunktus arról beszél, hogy ahhoz, hogy a féltekei dominanciánkat felderítsük, koponyalékelésre lenne szükség.

Valóban, a valódi tudományos tényekhez erre lenne szükség, de amikor ujjlenyomatot akarunk venni – ami szintén ugyanolyan egyedi, mint az agyunk pontos lateralizáltsága – akkor sem a térd könyökén kezdünk el kutakodni, ebből kifolyólag, mikor a beszédközpontot keressük, akkor alapvetően nem a jobb agyféltekét nyitjuk fel.

Anyámnak volt egy agyi aneurizmája a jobb agyféltekéjében. Megműtötték. Nem vizsgálták a bal agyféltekéjét elektródákkal, de az agyműtétet végző orvos már előzőleg elmondta, hogy anyám nagyon szerencsés, amiért nem a bal agyféltekéjében történt az agyi katasztrófa, mert akkor már nem tudna beszélni, és nem tudná magát megértetni a világgal, vagy épp már halott lenne…

Tehát a féltekék közti különbség alapvető, de mindenkinél kicsit teljesen más az agy felépítése. Ahogy nincs két egyforma tenyér, úgy nincs két egyforma agybarázdáltság, és az egyes agyterületek is eltérnek egymástól, egyénenként (megkockáztatom, hogy genetikusan vannak hasonlóságok, ahogy egy lány tenyere is nagyon hasonlíthat az anyjáéra).

A jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamokon összhangba hozzuk a két agyféltekét, arról pedig mindenkinek egyéni élményei vannak, hogy milyen érzés, milyen tapasztalat az, amikor nem bal agyféltekésen akar valamit létrehozni, hanem jobb agyféltekés domináltsággal. Mert van különbség, azt garantálom.

Létezik az agyféltekei dominancia, de ez csakis cselekvésben tud megnyilvánulni. Az agyféltekék összehangolása nem tesz automatikusan írózsenivé, vagy festővé, de teljesen más élménnyé válik az alkotás: örömtelibbé, könnyebbé, gördülékenyebbé, az illető pedig tele lesz önbizalommal., és ez hatással lesz az eredményeire is. Mindaddig, míg újra meg nem szólal, és vissza nem veszi az uralmat a bal agyféltekéje…

Próbáld ki, és aztán döntsd el te, hogy mi az igazság!

Író születik Egerben november 23-24>>

Az idei utolsó Író születik, december 14-15-én, Budapesten>>

10 végzetes hiba a szakkönyv írásban

Így írj szakkönyvet, ha azt akarod, hogy az olvasóid utáljanak:

1.)    Legyen minél hosszabb az Előszó előtti hálálkodós rész, amikor név szerint köszönetet mondasz mindenkinek, akivel a könyv írása alatt eltöltött hosszú hónapok időszaka alatt összetalálkoztál a közértben, metrón, Facebook-on, titkos levelező listákon, konferenciákon, és ne felejtsd ki a húsz évvel ezelőtti kollégákat sem, mert hát ha ők nem lennének…. Ha elég hosszú ez az elő-fejezet, akkor az a szerencsés helyzet állhat elő, hogy a könyvet már meg sem kell írni.

2.)    Minden fejezetnek legyen egy leadje – vagyis felvezető-összefoglaló szövege, mindenképpen dőlt betűvel, és egy levezető bekezdése is a fejezet végén, hátha ez az öt olvasódat redukálja majd kettőre. (Anyukád, és a lektorod.) Mert úgy jó egy szakkönyv, ha teljességgel bugyutának nézi az olvasót.

3.)    Minden második sorban legyen megspékelve valamelyik szó egy kis hivatkozási számmal, hogy a függelékben, szószedetben, fogalomjegyzékben majd  jól utána lehessen bogarászni. Nagyon üdvös, ha a 20. oldal táján ezek a hivatkozási számok már elérik a százas nagyságrendet, szakmai körökben ez menőnek számít.

4.)    Minden, ismétlem: MINDEN oldal alján legyen lábjegyzet, és benne magyarázat. A legtrendibb, ha a lábjegyzetbe foglalt magyarázatok csillaggal, vagy valamiféle cuki kis jellel kapcsolódnak fogalmakhoz, évszámokhoz, vagy bármilyen, lényegtelennek tűnő karakterhalmazokhoz az oldalon. A fő cél az, hogy a lábjegyzet természetesen több mint az oldal felét elfoglalja, hiszen a lábjegyzet a fontos, nem a központi tartalom. Figyelem! Ha elég sok mindenkinek tudsz hálát mondani – lásd 1-es pont -, és elég sok lábjegyzetet tudsz kipattintani az agyadból, akkor már két könyved is készen van pillanatok alatt.

5.)    Természetesen alap, hogy hivatkozási számok és csillagok IS legyenek a szövegben, ebből kifolyólag lesz lábjegyzet is, meg hátul több-tíz oldalnyi kiegészítő magyarázat. Hajrá, alakul a három könyv!

6.)    Legalább minden bekezdésben, de olykor akár bekezdésenként több esetben is hivatkozz más szakemberek megjelent írásaira, tudományos értekezésekre, de akár pletykákra is, szigorúan az alábbiak szerint: Zárójelben megjelölve pl. egy kísérletben résztvevő összes kutató nevét, megemlítve a kísérleti alanyok kódszámát, a kísérletről készült tanulmány 350 karakteres címét és alcímét, a leközlő tudományos folyóirat karakterpontos megnevezését – tüchtigek leírhatják fonetikusan is -, megjelenésének dátumát, főszerkesztőjének és felelős kiadójának nevét.  A zárójelet ne felejtsd el bezárni a könyv végén!

7.)    Már a könyv elején állíts fel egy hipotézist, ami nagy valószínűséggel senki véleményével nem fog találkozni, és aztán hosszasan taglald, hogy hogyan készítetted elő a hipotézisvizsgálatot húsz éven keresztül, és ezt tényleg meséld el – persze szigorúan csak a tényekre alapozva -, hogy hogyan történt.

8.)    A szövegben egyetlen egy épkézláb, józan paraszti ésszel felfogható szó se szerepeljen, vagy ha mégis, akkor az logikailag mondjon ellent az előzményeknek, hogy ha még érthetőnek is tűnne, akkor se legyen az. Elvégre akkor nem lehetne elég hivatkozási számot használni. Minden hasson idegenül, ridegen és keményen, és az az alap, hogy az olvasó agya facsarodjon bele az olvasásba, és maradjon is úgy.

9.)    Soha, de soha, DE SOHA ne használj sztorikat a szövegben, mert akkor komolytalanná, hiteltelenné, és még a végén értelmezhetővé válna a könyved. A cél az, hogy maximum két ember értse meg a mondanivalóját, és az nem feltétel, hogy te abban a kettőben legyél.

10.) A könyv érjen úgy véget, mintha mi sem történt volna, sehol egy lecsengető fejezet, sehol egy összefoglalás, csak legyen vége, mint a botnak. Az esetlegesen üresen maradt oldalakat nyugodtan töltse ki a kiadó a teljességgel irreleváns egyéb kiadványainak reklámjával!

Ha esetleg nevettél egyes pontoknál, az nem a véletlen műve ;). De sajnos ez nem vicc. Ha eddig megjelent szakkönyvekből akarod ellesni, hogyan kell ilyen könyvet megírni, összeállítani, akkor a lehető legrosszabb helyen keresgélsz.
A szakkönyv írásnak teljesen más szempontok szerint kell nekifogni, és a legújabb titkok alapján kell végigcsinálni, máskülönben egy leszel a “futottak még” kategóriában…

Mik ezek a titkok? A Szakértő – online tréningen kiderül>>

Vidi Rita

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén