Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: lektorálás

Kinek és mikor mutassuk meg publikálás előtt álló írásainkat?

Mostanában minden Író születik-en felmerül a konkrét kérdés:

– Publikálás, kiadás előtt kinek és mikor mutassuk meg az írásainkat ellenőrzés céljából, vagy visszajelzés kérése okán.

Mielőtt válaszolnék, beszéljünk róla, hogy mi az elterjedt, tehát mi a szokásjog a kezdő és olykor a haladó írók esetében is.

Általában az írók, írói munkásságuk hajnalán abból indulnak ki, hogy a több szem többet lát, tehát érdemes minél többeknek megmutatni az írásunkat, és visszajelzéseket kérni róla, mielőtt még a nagybetűs Olvasók elé tárnánk művünket.

Igen ám, de ha feltételezzük, hogy ez a kiindulási pont helyes is egyben, akkor ha végiggondoljuk, hogy éppen most értünk a 600 oldalas regényünk végére, és most fogjuk elküldeni 6-8 barátunknak olvasásra-ellenőrzésre-visszajelzésre, akkor ha egy barátunk csak 3-4 általa hibának, vagy javítandó anomáliának kinevezett „apróságra” hívja fel a figyelmünket, akkor az összességében 6-8 féle szempont szerinti, 18-32, egymásnak olykor teljességgel ellentmondó észrevételünk lesz.

Író legyen a talpán, aki ezzel szembesülve nem adja fel örökre az írást…

Ugyanis, ha sorban megyünk, akkor az egyes módosítások már hatással lehetnek a kézirat későbbi részein rámutatott hibákra is, így aztán gyakorlatilag újra kell írni az egészet, és újra kell értelmezni az eredeti észrevételeket is, és amikor készen vagyunk az átírással, akkor még egyszer észrevételezni kellene, de akkor meg már egy örökös időhurokba kerülünk, és sosem lesz vége a hibák javítgatásának.

Ezért előrelátó írók azt csinálják, hogy szakaszonként küldik el nyitott lelkű ismerőseiknek a szöveget, folyamatosan igazodva az észrevételeikhez…

Bennem ilyenkor mindig megszólal a kisördög: már elnézést, de ki az ÍRÓ? Te, vagy az ismerősök?

Vigyázat, dogmagyilkosság következik:

Azt gondolom, hogy SENKINEK nem kell megmutatnunk a kéziratunkat az írás folyamata alatt.

Első undok indok:

Ugyanis még a legkedvesebb és legempatikusabb segítőnk is bele fog gázolni a lelkünkbe – mert ugyebár mit tudhatja rajtunk kívül bárki is azt, hogy HOVA tart a történet, és mik a terveink?

Ugye, hogy nem mész át rendszeresen a szomszédhoz, és nem kérdezed meg arról, hogy mi a véleménye az életedről, és ő hogyan csinálná másképp, és szerinte mit hibáztál? Így az írásaid sem kell folyamatos külső kontroll alá helyezned, mert akkor nem író vagy, hanem szerkesztő. Mások ötleteinek, meglátásainak, értékrendjének egy írásba szerkesztője.

Második undok indok:

Minden írásnak és könyvnek van egy úgynevezett célközönsége, vagy más néven célpiaca. Ha te piros Ferrarira vágysz, és kapsz tőlem egyet, úgy fogsz örülni, mint életedben még soha.
De ha te egy fekete Corvette-re vágysz, akkor hiába adok neked piros Ferrarit, bár értékelni fogod az igyekezetemet, de arra fogsz gondolni: a fene, hát tudhatná ez a Rita, hogy nekem a Corvette az álmom!

Ugyanez van a könyveknél is: ha te a zombis regényeket szereted, akkor tizedannyira sem fogsz örülni egy vámpíros sztorinak, mint amennyire a zombisnak örülnél. Pedig könyv-könyv. Kocsi-kocsi.

Mégsem lehet azt csinálni, hogy annak, aki nem vágyik rá, olyat adunk, amit mi jónak gondolunk, merthogy egykutya… Hát nem az!
(Kutyás példát is tudnék, de érted már, ugye?)

Amikor megkéred a barátaidat, ismerőseidet, kollégáidat, hogy ugyan, legyenek már oly’ jók, olvassák végig a könyved elkészült részeit, akkor azt csinálod, hogy NEM A CÉLKÖZÖNSÉGEDNEK mutatod meg a készülő – vagy elkészült – művet, hanem teljességgel kívülállóknak.

Ha a célközönségednek mutatnád meg, ők értékelnék.

Ha nem a célközönségednek mutatod meg, hanem ismerősöknek/rokonoknak/barátoknak, akkor ők nem tudják úgy értékelni, mint azok, akiknek SZÓL, viszont vissza akarnak jelezni, hiszen vállalták a feladatot, ezért milyen út marad számukra? Az úgynevezett, de ezerszer elátkozott: KONSTRUKTÍV KRITIKA.

Amivel tönkre teszik a te munkádat, elveszik a kedvedet, rombolják azokat a tiszta energiákat, amiket te a munkára, az írásra fordítottál.

Most komolyan… kell ez neked?

„Jó, de akkor kinek mutassam meg?”

Pofon egyszerű: azonnal az OLVASÓKNAK!
Azoknak, akik nemcsak szívesen olvassák, de szívesen meg is VENNÉK az írásodat!

Hogyan lehet ezt kivitelezni?
Egyszerűbben, mint gondolnád: indíts blogot, és időről-időre tölts fel részeket a készülő műből, és kérd ki az Olvasók véleményét.

Hogyan lehet gyorsan eljutni az Olvasókhoz?

Facebook – azonnal szükséged van egy rajongói oldalra is, mert bár az ismerőseiddel is megoszthatnád az írásodat, de akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad: olyanok olvassák, akik igazából nem az Olvasóid, hanem „csak” az ismerőseid. A két nagy halmaznak – majd meglátod, ha kipróbáltad – nagyon kicsi a közös metszete, ezért nem az  ismerősökből kell kiindulni elsődlegesen. Ha mégis véleményeznék, akkor – akár pozitív, akár negatív – kezeld helyükön ezeket. Majd igazából annak a véleménynek, visszajelzésnek, észrevételnek kell hinni, amiket azok írnak, akik személyesen nem ismernek téged!

Mikor érdemes ebbe belevágni?

Hát vajon mikor van a legalkalmasabb idő a fa ültetésére?

.

.

.

25 évvel ezelőtt!

Tehát a „mikor érdemes ebbe belevágni kérdést” inkább nem is kellene feltenni és molyolni rajta, hanem rögtön mehetsz blogot indítani, vele összekötni gyorsan egy Facebook rajongói oldalt is.

A többi feladat majd utána jön, de ezek olcsó, gyors, hatékony első lépések! (Következő kérdések: jó, de honnan szerezzek sok látogatót, jó, de hogyan adjam ki a könyvet, jó, de hogyan adjam el a könyvet, hogyan adjak el SOK könyvet, stb., ezekre a Marketing- és Webszövegírás tréningen szoktunk kitérni részletesen>>.)

Ha még nem írsz, akkor az Író születik való neked>>

Ha már írsz, de az Olvasókhoz való eljutás a gondod, akkor a Marketing- és Webszövegírás való neked>>

Sok ember ír az asztalfióknak, és van is benne logika, ahogy a fentiekből látszik, hogy miért oda… Csak az a lényeg, hogy ne porladjon ott a fiókban az írás, hanem tegyük ki az Olvasók elé, és döntsenek ők, hogy mit szeretnének olvasni! Ez ma, az Internet korában 5 perc alatt elérhető!

Kérdés: mit csinálsz a következő 5 percben?

Blogot indítani a blogger.com-on érdemes – mert ez össze van kötve a Google fiókkal, nem kell külön regisztrálni, a Facebook oldal indításához pedig ide érdemes ellátogatni: https://www.facebook.com/pages/create/?ref_type=pages_you_admin

Vidi Rita

Ui.: Jobb agyféltekés íróknak pláne nem javasolt bal agyféltekés, hozzá nem értő, nem célközönségbe tartozó embertársaik kritikáját komolyan venni!

A leggyakoribb hibák az írásban

Avagy: írói hibák, de ezeket a lektorálás során könnyű kiiktatni

Te is biztosan ismered azt a mondást, hogy „csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit”. Hát, ez igaz az írókra is. Az az író, akinek hibátlan a munkája, az gyakorlatilag egy betűt sem írt le…

Mindenki, aki tesz valamit, cselekszik, az kisebb-nagyobb hibákat is vét a munkája során, de ezért nem kell magunkat ostoroznunk!

A hibáinkból tanulni is tudunk, DE nem az írás átszellemült folyamatában kell a hibákra ügyelnünk, hanem UTÁNA, az utómunkálatok, a lektorálás, a korrektúra során.

Milyen tipikus hibákat szoktunk elkövetni írás közben?

  • Szóismétlés – egy átlagember aktív szókincse 3000-5000 szó közé tehető, míg egy íróé elérheti a 15-20ezret is, mégis gyakran előfordul velünk, hogy ismételjük a szavakat, mert csak. Nincs író a Földön, aki a szóismétlés bűnébe akarna esni, de megesik. Azért, mert az írás flow-állapota közben nem az lebeg lelki szemeink előtt, hogy vajon mennyire tökéletes nyelvtanilag a szöveg, hanem inkább a sztorit látjuk magunk előtt. A szóismétlést már az első visszaolvasás során könnyen javíthatjuk, a végső utómunkálat közben pedig még tovább cifrázhatjuk. Nem kell rápörögni írás közben, mindenkivel megesik, aki ír!
  • E/1 és E/3 összekeveredése szövegen belül, illetve a nem megfelelő perspektíva megválasztása – mostanság nagy divat egyes szám első személyben írni – lásd Szürke 50 árnyalata és a skandináv krimik között is találsz képviselőket ebből az irányzatból -, és van piaca is, de sokkal magasabb színvonalú az egyes szám harmadik személyben – róla, valakiről – írt történet. Azért, mert ezzel az Olvasó egy lépés közelségből szemlélheti a történteket, és kedvére belehelyezkedhet bármelyik szereplő nézőpontjába. Ha kizárólag egy személyből – rólam, én – mutatjuk a dolgokat, akkor csorbítjuk az Olvasó szabadságát, tele lesz a sztorink belső monológgal, folyamatos gondolkodással, következtetéseink erőltetésével, sőt, jóformán csak ebből fog állni a mű. Ez bárkinek megy, ezt a szintet könnyű megugrani, de csak kevesen tudják mesteri szinten művelni. Nagy kedvencem, Lőrincz L. László tévedhetetlen ebben a megoldásban, de azt a színvonalat, amit ő képvisel, csak kevesen tudják elérni E/1-el.
  • Össze-vissza ugrálás a szereplőkben, vagy a nézőpontjaik között (akár egy mondaton belül is). Az egyik bekezdésben még az anya fejében vagyunk, másikban meg már a csemetéjében, mikor egy hétköznapinak tűnő délutánon a játszótérre ballagnak, hogy aztán ott valami rendkívüli történjen velük. Ez a hiba az E/3 perspektívánál fordul elő: hogy íróként a teljesség igényével mutassuk meg a szituáció legapróbb részleteit is, ide-oda fickándozunk a különböző szereplők nézőpontjai között. Ahhoz, hogy ezt nagymesteri szinten tudjuk csinálni, ahhoz az úgynevezett omnipotens nézőpont begyakorlása kell, aki egy mindenkiről mindent tudó narrátor, és ebben az esetben lehet ide-oda cikázni (mint például a Született feleségek sorozatnál Mary Alice Young, vagy Conan Doyle Sherlock Holmes könyveiben Doktor Watson). Ha bele akarsz helyezkedni a szereplőkbe, akkor viszont nem lehet túl sokat variálni fejezeten belül, pláne nem epizódon belül.
  • Jelen idő-múlt idő eltévesztése – Tapasztalatom szerint íróként ezt a hibát legnehezebb észrevennünk saját munkáinkon. Általában az írás nagy arányban hibátlan az idősíkot tekintve, de mindig belekeveredik a másik verzió. Ha múlt időben írsz, és belecsúszik egy-egy jelen idejű mondat – nem nyelvtanilag szükséges jelen időre gondolok, mint például a VAN szó használatára, hanem a ragozásra -, az alig észrevehető. Ha a jelen időbe keveredik bele egy-egy múlt idejű szakasz, akkor viszont az nagyon feltűnő. A szöveget olvastasd át legalább egy valakivel még saját magadon kívül (majd a legvégén, a kiadás előtt), mert te nem biztos, hogy észre fogod venni a saját szövegedben ezt a hibát.
  • Nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet – alany-állítmány-tárgy-határozók magyartanárok által nem támogatott sorrendben való konzekvens használata, amely ugyan nagyon hasonlíthat a beszélt nyelvhez, de írásba öntve döcögőssé, göröngyössé teheti az élményt az Olvasó számára. Nem pártolom a magyar helyesírási kéziszótár fejből való idézgetését írás közben, de néha nem árt fellapozni tankönyveket arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Engedmény: dialógusokban nem kötelező a nyelvtan szabályaihoz ragaszkodni, hiszen ha a beszélt nyelvet akarjuk visszaadni, akkor egyenesen kötelező magyartalanul írni, mert nincs ember a Földön, aki irodalmi nyelven beszélne a valóságban!

Univerzális tipp: a hibákat sokkal könnyebb észre venni, ha az első átnézésnél HANGOSAN is felolvasod magadnak a szöveget. Kiderül, hogy van-e szóismétlés, akarja-e az agyad automatikusan „átírni” a felolvasandó szakaszt, stimmel-e perspektíva, tökéletes-e az idősík, és nyelvtanilag vannak-e problémák.

A helyesírási hibák más kategóriába tartoznak. Az író, bár mesterien bánik a szavakkal, biztosan nem tökéletes helyesíró. Az állandó helyesírási önellenőrzés akadályozza a kreatív folyamatokat, mert a helyesírás bal agyféltekés, a kreativitás, az alkotás, valaminek a létrehozása, az pedig jobb agyféltekés.

A helyesírás ellenőrzése, javítása a végső utómunkálatok közé tartozik, csodálatos hozzá a BAL agyfélteke.

Nos, mennyi hibát találtál ebben a szövegben? 😉

Szeretnéd élesben is begyakorolni az írószakmát?

Jobb agyféltekés kreatív írás képzés – Író Születik>>

Vidi Rita

7 tipp, hogyan lektoráld a könyvedet

Korábban volt szó arról, hogy kezdő íróként hogyan tudsz spórolni a lektorálás költségein. Ha nem szeretnél erre több tízezer forintot kiadni, akkor a legoptimálisabb megoldás, ha saját magad javítod az elkészült műved helyesírását, hiszen a kreatív szöveg nyilván nem attól kreatív, hogy tele van helyesírási hibákkal. Íme 7 tipp, ami segít neked ebben!

  1. Olvass sokat! A jó helyesírást a sok olvasás alapozza meg, hiszen minél többször látod a szavakat helyesen leírva, annál jobban beépülnek a tudatalattidba. Ekkor már nem kell gondolkoznod azon, hogy vajon hogyan is kell leírni az adott szót, hanem jön magától. Persze nem mindegy, mit olvasol! Ha csak Facebookot és internetes fórumokat, attól fejlődni biztosan nem fog a helyesírásod, legfeljebb leépülni. Olvass minél több könyvet, ez amúgy sem csak a helyesírás szempontjából fontos egy leendő író számára!

  2. Idézd fel a szabályokat! Érdemes rászánni egy délutánt, és újra elolvasni a jó öreg A magyar helyesírás szabályait. Ha feleleveníted a középiskolában tanult szabályokat, sokkal kevesebbet fogsz bizonytalankodni. A könyvet innen tudod letölteni: http://mek.oszk.hu/01500/01547/index.phtml

  3. Írás közben ne görcsölj! Amikor épp homlokon csókolt a múzsa, és flow-állapotban a regényedet írod, ne a helyesírással legyél elfoglalva! A helyesírás ugyebár bal agyféltekés tevékenység, alkotás közben viszont jobb agyféltekéd lendül akcióba. Hagyd őt kibontakozni, ráérsz akkor aktivizálni a balt, amikor már befejezted az írást, és a lektorálással kezdesz foglalkozni!

  4. Koncentrálj! Amikor a helyesírást javítod, lehetőleg ne tereld el a figyelmed semmivel. Ne végezz párhuzamosan más feladatokat, és teremts nyugodt körülményeket! Időnként tarts szünetet, állj fel, mozogj egy keveset. Ha már úgy érzed, hogy nem tudsz 100%-osan odafigyelni, inkább folytasd az ellenőrzést később.

  5. Ismételj! Biztos, hogy nem lesz elég, ha csak egyszer olvasod át a szöveget. Nézd át többször és többféleképpen, szavanként, és összefüggő szövegként olvasva is! Mindenképpen érdemes kinyomtatva is átnézni, mert akkor azokat a hibákat is észre fogod venni, amelyek a monitoron olvasva nem tűntek fel.

  6. Ellenőrizz! Ha bizonytalan vagy egy szó helyesírását illetően, inkább nézz utána! A Word beépített helyesírás-ellenőrző programja nem lesz elegendő, mert nagyon sok hibát (főleg elgépeléseket) benne hagy a szövegben. Itt nagyon sok szó és kifejezés helyesírását megtalálod: http://www.magyarhelyesiras.hu/

  7. Ne aggódj! Olyan könyv még nemigen született, amelyben ne lett volna helyesírási hiba vagy elgépelés. Nem a világ vége, ha a gondos ellenőrzés ellenére benne marad egy-két hiba, lehet, hogy soha senki nem fogja észrevenni.

Ha reménytelenül rossz a helyesírásod, akkor ne magadnak javítsd a szöveget, inkább kérj meg rá egy jó helyesírással bíró ismerőst!

Író születik tréning Budapesten>>
Író születik tréning vidéki helyszín>>
Marketing- és Webszövegírás>>

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén