Hétvégén Író születik tanfolyamot tartottam, és amikor egymás után születtek a zseniálisabbnál zseniálisabb írások, akkor – elnézve a szerzőiket – a gyakorlatban is megbizonyosodhattam arról, amit már tudtam előtte is, hogy egyáltalán nem kell gyógyíthatatlan betegségben, vagy súlyos pszichiátriai kórban szenvedni ahhoz, hogy valaki maximálisan kreatív legyen és ez ki is jöjjön belőle.

Vincent van Gogh, Beethoven, Marilyn Monroe, Hemingway nevével indul az a lista, amit azok sorolnak előszeretettel, akik azt bizonygatják, hogy a zseniális teljesítményhez kell valami „bibi”, mert különben anélkül csak átlagos lesz az ember.

Vitatkozom ezzel. Csomó emberből nem lett sem van Gogh, de a fülük is megmaradt, és golyót sem repítettek a saját mellkasukba, ettől függetlenül megküzdenek nap mint nap mindazzal, amivel Vincent képtelen volt.

Több milliárdnyi emberből nem lett szőke szexszimbólum, és persze nem is szenvednek mániás depresszióban, ugyanakkor képesek túlélni a szerelmi bánataikat és a nem vesznek be ötven altatót egyszerre, de – ha hiszünk az összeesküvés elméleteknek – a titkosszolgálat emberei sem akarják eltenni őket láb alól. Mi ez, ha nem kreativitás?

Viccet – és elnézést, ha rossz vicc volt – félretéve: az emberek többsége kreatívan megküzd azokkal dög unalmas a kihívásokkal is, amikkel a felmagasztalt szupersztárok esetenként csak pszichiáter segítségével képesek, vagy még azzal sem…

A kreativitás minden napunkban jelen van, és én mondom, hogy az a legkreatívabb, aki megőrülés nélkül kibírja az életet.

Nemrég olvastam, hogy svéd kutatók kistatisztikázták, hogy az írók kétszer gyakrabban válnak öngyilkossá, mint más földi halandók.
Hú, hát nem tudom – illetve nem akarom – szavakkal kifejezni azt, hogy mennyire utálom az ilyen statisztikákat. Ezzel is csak egy dolog hibádzik, ha nagyon jóindulatú vagyok, de az nagyon:

Nemcsak azok az írók, akik annak vallják magukat.

Szerintem mindenki lehet író, és erről pont a hétvégi tanfolyam egyik résztvevője, Anikó is meggyőződött, mert azt mondta a végső összefoglalójában a két nap végén, hogy most már látja, hogy igazam van. Mindenki lehet író, mert mindenkiben fel lehet éleszteni azt a szikrát, amiből aztán hatalmas tábortűz lesz.

Számoljunk jól!

Tételezzük fel, hogy veszek 100 írót, és megvizsgálom, hogy hányan lesznek közülük öngyilkosok. Ha általában 2% az arány, akkor az írók közül 4-en potenciálisan öngyilkosok.

Majd veszek 100 NEM írót, és megvizsgálom, hányan lesznek közülük is öngyilkosok. Nagy az örvendezés mikor kiderül, hogy ők hozzák az általános 2%-ot, mert ők a kontrollcsoport.

A probléma ott van, hogy a második csoport is 100 íróból áll. Csak ők még nem állnak ki a pódiumra, és nem állítják ezt magukról, illetve nincs kiadó mögöttük, aki ezt állítaná róluk. Ők úgy gondolják, hogy valami mással foglalkoznak elsődlegesen. Pedig ez változhat.

Ha igaz a teóriám, és mindenkiből lehet író, akkor, ha ez a második csoportnyi 100 ember átvált írói munkára… Akkor megnövekszik köztük az öngyilkosok aránya?
Garantálom, hogy nincs ilyen felmérés, ezért az alapvető felmérés olyan, mintha összehasonlítottuk volna a körtét a dinnyével. Mindkettő gyümölcs, egyébként meg teljesen más a két dolog.

Ezzel az erővel vizsgálhatták volna azt is, hogy a kőfaragók és balett-táncosok között mennyi az öngyilkos. De valamiért pont az írók lettek kipécézve, ez nagyon érdekes.

Ami nem vicc: ha úgy érzed – és legyél akár író, akár bármilyen más foglalkozású -, hogy összecsaptak a fejed fölött a hullámok, és nem tudsz egyedül kiúszni a partra, és kellene valaki, aki segít, mert úgy érzed, hogy egyedül elbuksz, akkor hívd a következő ingyenesen hívható segély-számokat:
116-111 – kék vonal fiataloknak,
116-123 – lelki elsősegély,
06-80-505-101 – NANE telefonszolgálat bántalmazott nőknek és gyerekeknek
112 és 104 a mentők száma

A dolgok változnak és bárki lehet író

Azért is érdekes a felmérés – mint minden felmérés -, mert a dolgok változnak:

–          változik a gondolkodásmódunk,

–          változik a munkánk,

–          változnak körülöttünk az emberek,

–          változnak a reakcióink még az ugyanolyan dolgokra is.

Az ilyen felmérések statikusak, ráadásul ezer sebből vérezhetnek, amikről információhiány birtokában most nem is tudunk. Ezzel szemben a világon semmi sem statikus, semmi sem igaz örökké. Csak a történetek lehetnek örök életűek, az adatok sosem ;).

Szóval, ha eddig azon aggódtál, hogy sem elmebeteg nem vagy, sem mániás depresszióban nem szenvedsz, és a füledet sem akartad még levágni, attól még megnyugodhatsz: elég kreatív vagy BÁRMIHEZ.
Lehet, hogy most nem tudsz sem festeni, sem zenét szerezni, sem színészkedni, sem írni, de minden megtanulható, és nincs olyan, hogy késő lenne újat tanulni. Pláne nem késő egy rég elfeledett tehetségedet feléleszteni!

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂