Kreatív írás képzések könnyed és szelíd módszerrel

Címke: agyféltekei dominancia

jobb agyfélteke, jobb agyféltekés

Jobb agyfélteke

Mire jó a jobb agyfélteke?

jobb agyfélteke, jobb agyféltekésA jobb agyfélteke jelentősége a következő „tünetekben” nyilvánul meg:

–        kreativitás kibontakozása

–        másképp észlelés,

–        másképp való megközelítés

–        ihletettség elérése

–        játékosság

–        az összkép meglátása

–        történet kibontakozása

–        karakterek ábrázolása

–        olvasói érzelmek „manipulálása”

–        a kritikus hang elnyomása.

A hétköznapi életben a bal agyféltekénket használjuk, mert:

–        sokat beszélünk – ez bal agyféltekés,

–        minden mögött keressük a racionalitást és a logikát,

–        kritikusak vagyunk önmagunkkal és másokkal szemben is,

–        túlságosan komolyan veszünk mindent, és bonyolítjuk a dolgainkat,

–        a hibázást bűnként értékeljük,

–        csak a részekre koncentrálunk (elveszünk a részletekben),

–        maximalisták vagyunk, a tökéletességre törekszünk,

–        koncentrálunk, fókuszálunk,

–        80%-ban jobbkezesek vagyunk.

Ezek mind-mind bal agyféltekés tevékenységek, és aki erős bal agyféltekei dominanciával bír, az jobban teljesít az iskolában.

Sajnos már az óvodában elkezdődik a bal agyfélteke öntudatlan, és TUDATLAN dominálása: tegyél rendet, tartsd magad egy időrendhez, ne hibázz, igyekezz, szokd meg, figyelj oda X percen keresztül… stb.

Ez hihetetlenül bedurvul már az általános iskola első osztályában, és kiskamasz – első lázadó – korig folyamatosan a bal agyfélteke van trenírozva.

Nem véletlen, hogy kiegyensúlyozott, két agyféltekés gyerekek teljesen megváltoznak az iskolában: komolyabbá, merevebbé, neurotikussá válnak, de jól veszik az iskolai akadályokat. Felnőtt korukban nagy eséllyel lesznek racionális pályán kiégettek és boldogtalanok. De ismétlem, velük nincs gond az iskolában, mert el tudják nyomni a jobb agyféltekéjüket, és hagyják domináltatni a balt. Ebbe a rendszerbe könnyedén beilleszkednek, de nagyon nagy kérdés, hogy milyen árat fizetnek ezért.
Programozó matematikus is lehet valaki JOBB agyféltekével!

Akikkel gond van az iskolában, azok a JOBB AGYFÉLTEKE-dominált gyerekek, függetlenül attól, hogy jobb, vagy bal kezesek. Ezek a gyerekek egyszerűen nem tudnak beilleszkedni a modern – Mária Terézia korabeli, poroszos – oktatásba, mert:

–        nem keresik a túlzott racionalitást, elfogadják úgy a dolgokat, ahogy vannak,

–        nem kritikusak, nem kritizálnak, és magukkal szemben sem tűrik el,

–        nem veszik túlságosan komolyan magukat,

–        szeretnek hibázni, próbálkozni, önmagukat tanítani,

–        a teljességet és az egészet látják a részletek helyett,

–        a jó elég jó nekik, tudják, hogy felesleges és káros görcsölni,

–        nem koncentrálnak, mert attól rosszul érzik magukat,

–        nem beszélnek feleslegesen csak azért, hogy járjon a szájuk…

Őket nem lehet egyszerűen átszoktatni balos működésre, mert ahhoz integrálni kellene a két agyféltekét, hogy beinduljon a kommunikáció a jobb és bal oldal között, a corpus callosum nevezetű idegpályán keresztül.

Ezen az idegpályán folyamatos a kommunikáció a két agy között, de lényegi kapcsolat közben fantasztikus mennyiségű adat jön megy ezen a viszonylag szűk keresztmetszetű idegkötegen. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9rgestest

A bal agyfélteke

Az agyunk bal oldala irányítja a testünk jobb oldalát, és felelős a beszédért, az írott szöveg értelmezéséért, a logikáért, a matematikáért, a számolási képességért, az elvont, tudományos dolgokért.

A jobb agyfélteke

A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és az érzelmek sokszínűségéért.

Jobb agyféltekés kreatív írás

Azért jobb agyféltekés a kreatív írás tanfolyam, mert ha csak bal agyféltekével akarnánk írni, akkor nagyon nehezen tudnák megfogalmazni és ÁTADNI az érzelmeket, érzeteket az olvasónak, illetve nagyon nehezen tudnánk alkalmazni az írásban olyan nagyon fontos stratégiai látásmódot.

Azok, akik valaha jobb agyféltekések voltak gyerekkorukban, gyakran váltanak a két agyas működésre, így sokkal kreatívabbak, mint kizárólag bal agyféltekés társaik.

A jobb agyféltekés kreatív írás lényegében KÉT AGYAS kreatív írás, hiszen a beszédközpont a bal agyféltekében van, a szöveg értelmezés központja is a bal agyféltekében van, innentől kezdve nem lehet kizárólag jobb agyféltekével írni. Két aggyal, de JOBB AGYFÉLTEKE DOMINÁLTAN kell értelmezni a jobb agyféltekés kreatív írást.

Miért?

A jobb agyféltekére a képszerű,szinte vizuális élményt nyújtó, érzelmeket közvetítő és előidéző íráshoz mindenképp szükség van.
Azért „kell” így írni, mert ezt SZERETI AZ OLVASÓ.

Amikor jobb agyfélteke domináltan írunk, akkor tulajdonképpen látjuk magunk előtt az eseményeket, és „csak” leírjuk, amit látunk. Közben belevisszük az érzelmeket, az izgalmakat, a rejtélyt, a titkot, a szenvedélyt, az agressziót, bármit, ami érzelemhez köthető, és képszerűen megjeleníthető.

A jobb agyféltekés írás hátránya

A jobb agyféltekés írás „hátránya” az, hogy valódi érzelmeket mozgat meg az íróban. Ez egy tisztulási és önismereti folyamat is egyben.

Viszont ettől lesz élő, izgalmas, és így éri el a hatást. A jobb agyféltekés kreatív írás ebből kifolyólag jóval intenzívebb munka és lelki munka, mint azt egy laikus gondolná.

A jobb agyféltekés módszertant Betty Edwards terjesztette el világszerte, amikor kidolgozta a jobb agyféltekés rajtechnikáját, aminek érdekessége, hogy nem használt integráló gyakorlatokat. Szerinte egyszerűen csak át kell kapcsolni J vezérlésbe, amit úgy ért el, hogy vakon, és fejjel lefelé rajzoltatott.

A tudományos hátterét a jobb agyfélteke jelentőségének Roger W. Sperry professzor kutatásai adják, aki tulajdonképpen rehabilitálta a jobb agyféltekét, mert a corpus callosum átvágásával kapcsolatos kísérletei rámutattak, hogy a bal mellett a jobb agyfélteke nem alárendelti viszonyban működik, hanem teljesen más a feladata, mint a balnak, így kiegészítik egymást, és a teljes élethez szükséges mindkét agyfélteke, illetve, a corpus callosum nélkül hihetetlenül nehézzé válna az életünk.

Azt szokták mondani, hogy az agyunknak csak 10%-át használjuk, és még Einstein is csak 20%-át használta az agyának. Erre sajnos nincs tudományos bizonyíték, de az tény, hogy a tréningjeinken mindig megtapasztalják a résztvevők azt, hogy milyen az, amikor a corpus callosum-uk maximálisan ki van használva…

Vidi Rita

Most akkor mi az igazság? Rita, reagálnál erre?

Tegnap megjelent egy cikk az indexen, és nagyon sokan kérték, hogy reagálják a benne foglaltakra.

Íme a cikk: http://index.hu/tudomany/altudomany/2013/11/18/dominal_az_agyfelteke_csak_nem_ugy/

A cikk apropóját egy online teszt adta, amelyet végig kattintgatva kiderült, hogy a „kitöltő” jobb, vagy bal agyféltekei dominanciával bír-e.

Az index cikk cáfolja a teszt megbízhatóságát, ugyanakkor mi egy zárt csoportunkban sorban megcsináltuk, és bizony az általam is kreatívnak ismert emberek kb. 70%-os jobb agyféltekei dominanciával bírnak a teszt szerint, nagyon kevesen bal agyféltekei domináltak, míg a többség szinte 50-50%-ot ért el.

A teszt aranyos, frappáns, és remek móka, és természetesen nagyon távol áll egy tudományos felméréstől. De nem is ez a célja egy ilyen tesztnek.

Van például ez a kép:

jobb-bal agyfélteke konfliktus

Ennél az a feladat, hogy a szöveg felolvasása helyett a szöveg színét kell magunkban kigondolnunk. Nem kell kimondanunk, csak gondolnunk.

Ez eleinte nehéznek tűnik, az agyunk automatikusan a leírt szöveget akarja kiolvasni, és úgy kell „koncentrálnunk”, hogy teljesíteni tudjuk az igazi feladatot: a szöveg színének kigondolását.

Ahogy haladunk előre a képen, úgy válik egyre egyszerűbbé a feladat, és már „eszünk ágában” sincs olvasni, képesek vagyunk kizárólag a színekre fókuszálni, és azokat kigondolni.

Erre szoktuk azt mondani, hogy ilyenkor a bal – olvasó, szövegértelmező, betűző – agyfélteke átengedi a vizuálisabb jobbnak az feladat megoldását. A bal azonban nehezen enged, ezt egy fura döccenő formájában éljük meg: se olvasni nem tudunk egy pillanatig, se a színről nincs egy futó szemvillanásig fogalmunk, aztán átbillen a mérleg nyelve, és máris gondoljuk a színt. Vagy a másik irányba billen – ez is előfordul -, és nem tudunk a színre gondolni, mert a bal agyféltekénk köti az ebet a karóhoz, és olvasni akar, és amit nagyon akar, azt meg is teszi. Nagyon érdekes az a tény, hogy az eddigi tapasztalatainkból az tűnik ki, hogy az idősebb korosztály elég nehezen tudja „megoldani” ezt a színes szöveg feladatot, holott már eredendően igen jól és szemléletesen írnak, és előzőleg rengeteget olvastak. Mégis, már-már lehetetlen küldetés számukra az egész képet „végiggondolni”!

A jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamon speciálisabb esettel szembesülünk, mint a jobb agyféltekés rajztanfolyamokon, ugyanis mindkét félteke olvas. A bal a betűket, írásjeleket, központozást tudja, illetve értelmezi a szavakat a szövegkörnyezethez képest, míg a jobb előhívja az agy vizuális központjából a szavak képét. Nem betűről betűre olvasunk, hanem képszerűen. Vannak, akik csak egy-egy szót tudnak így előhívni, míg vannak, akik komplett mondatrészeket (ők képesek villámolvasásra, gyorsolvasásra, ún. képi olvasásra).

Ezeket a tapasztalatokat nagyon könnyű saját bőrünkön modellezni. Könnyű kipróbálni, könnyű megélni, hiszen semmi más nem kell hozzá, csak például ez a kép a színes szavakkal. Vannak persze hasonlóan frappáns feladatok, amik megéreztetik az elvégzőjükkel, hogy milyen érzés a két agyfélteke kommunikációja, milyen érzés az, amikor mindkettő egyszerre akarja megoldani a feladatot – de csak az egyikük képes rá igazából -, és milyen az, amikor a két agyfélteke szinte harcol egymással.

Lehet – ez áll az index cikkben -, hogy nem sikerült még bebizonyítani a közbeszédben értelmezett „agyféltekei dominancia” köznyelvi elméletét, de az igazság az, hogy ennek ellenkezőjét sem sikerült bebizonyítani.

Az biztos – és ezt minden tanfolyamon elmondjuk, sőt, a tanfolyam jelentkezési oldalán is -, hogy nincs olyan, hogy csak a balt használom, és akkor elmehetek könyvvizsgálónak, vagy csak a jobbat, és akkor majd én leszek Michelangelo reinkarnációja. Az viszont létező dolog – és ezt bárki megtapasztalhatja nálunk is -, hogy alkotni jobb úgy, ha a bal agyféltekét kicsit lenyugtatjuk, és kicsit megtuningoljuk a jobbat.

Az index cikkben Ragó Anett egyetemi adjunktus arról beszél, hogy ahhoz, hogy a féltekei dominanciánkat felderítsük, koponyalékelésre lenne szükség.

Valóban, a valódi tudományos tényekhez erre lenne szükség, de amikor ujjlenyomatot akarunk venni – ami szintén ugyanolyan egyedi, mint az agyunk pontos lateralizáltsága – akkor sem a térd könyökén kezdünk el kutakodni, ebből kifolyólag, mikor a beszédközpontot keressük, akkor alapvetően nem a jobb agyféltekét nyitjuk fel.

Anyámnak volt egy agyi aneurizmája a jobb agyféltekéjében. Megműtötték. Nem vizsgálták a bal agyféltekéjét elektródákkal, de az agyműtétet végző orvos már előzőleg elmondta, hogy anyám nagyon szerencsés, amiért nem a bal agyféltekéjében történt az agyi katasztrófa, mert akkor már nem tudna beszélni, és nem tudná magát megértetni a világgal, vagy épp már halott lenne…

Tehát a féltekék közti különbség alapvető, de mindenkinél kicsit teljesen más az agy felépítése. Ahogy nincs két egyforma tenyér, úgy nincs két egyforma agybarázdáltság, és az egyes agyterületek is eltérnek egymástól, egyénenként (megkockáztatom, hogy genetikusan vannak hasonlóságok, ahogy egy lány tenyere is nagyon hasonlíthat az anyjáéra).

A jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamokon összhangba hozzuk a két agyféltekét, arról pedig mindenkinek egyéni élményei vannak, hogy milyen érzés, milyen tapasztalat az, amikor nem bal agyféltekésen akar valamit létrehozni, hanem jobb agyféltekés domináltsággal. Mert van különbség, azt garantálom.

Létezik az agyféltekei dominancia, de ez csakis cselekvésben tud megnyilvánulni. Az agyféltekék összehangolása nem tesz automatikusan írózsenivé, vagy festővé, de teljesen más élménnyé válik az alkotás: örömtelibbé, könnyebbé, gördülékenyebbé, az illető pedig tele lesz önbizalommal., és ez hatással lesz az eredményeire is. Mindaddig, míg újra meg nem szólal, és vissza nem veszi az uralmat a bal agyféltekéje…

Próbáld ki, és aztán döntsd el te, hogy mi az igazság!

Író születik Egerben november 23-24>>

Az idei utolsó Író születik, december 14-15-én, Budapesten>>

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén